A 2020-as thaiföldi tüntetéssorozat

A 2020-as thaiföldi tüntetéssorozat

Véget nem érő küzdelem a demokráciáért

2020.12  | Olvasási idő: 5 perc

Szeptember 19-én tízezrek gyűltek össze a bangkoki Thammaszat Egyetemen, ahol a 2014-es hatalomváltás óta nem látott méretű demonstrációval fejezték ki a jelenlegi miniszterelnök leváltására, valamint a monarchia megreformálására vonatkozó követeléseiket. A Thaiföldön uralkodó feszült helyzet részben az ország történelmi-politikai örökségének, részben a jelenlegi vezetés tevékenységének az eredménye, végkimenetele pedig mindenképpen sorsdöntő lesz a délkelet-ázsiai ország jövője szempontjából. 

A Thaiföldi Királyság – egykori nevén Sziám – történelmét évszázadok óta katonai puccsok és kisebb-nagyobb lázadások határozzák meg. A délkelet-ázsiai államban jelenleg regnáló Csakri-dinasztia alapítója – uralkodói nevén I. Ráma – is egy államcsínyt követően szerezte meg a trónt az országot korábban egyesítő Takszin tábornoktól 1782-ben. Ő volt egyébként az, aki ezután királyként hatalomra kerülve az ország új fővárosát, Bangkokot is megalapította. Az ezt követő évszázadok thai királyainak – akik egészen máig kivétel nélkül mind a megfelelő sorszámmal ellátott Ráma nevet használják – diplomáciai érzékét dicséri, hogy Thaiföld a délkelet-ázsiai országok közül egyedüliként soha nem vált hivatalosan a nyugati nagyhatalmak gyarmatává. Az 1932-es vértelen sziámi forradalom nyomán az ország hivatalos államformája az addigi abszolút helyett alkotmányos monarchia lett. A demokratikus törekvések azonban hosszú távon politikai instabilitáshoz, a civil politikusok és a katonai vezetők állandó rivalizálásához vezettek, a kormányzati befolyás megszerzéséért folytatott harc pedig a 2000-es évek első évtizedeiben is tovább folytatódott. A thai politika elmúlt időszaka ráadásul különösen viharos volt: sorra követték egymást a civil kormányok, a tüntetések, a puccsok és a katonai junták, komoly politikai válságokat okozva ezzel az országban.

A legutóbbi tüntetéshullám 2020 elején vette kezdetét, és eleinte „csupán” a jelenlegi miniszterelnök, Prajut Csan-ocsa, illetve az általa vezetett kormány ellen irányult. Prajut Csan-ocsa hatvanhat éves thai politikus és nyugalmazott tábornok, korábban pedig a Thai Királyi Hadsereg főparancsnoka volt. Ebből a pozíciójából vezényelte le 2014-ben a thaiföldi alkotmányos monarchia történelmének legutóbbi katonai puccsát, eltávolítva a korábbi kormányfőt, Jinglak Csinavatot. Az államcsíny után a Nemzeti Tanács a Békéért és Rendért elnevezésű katonai junta ragadta magához a hatalmat, majd Prajut vezetése alatt egészen 2019-ig vezette az országot.

A katonai rezsim egyik legnépszerűtlenebb intézkedése az volt, hogy 2017-ben jóváhagyta az új thai alkotmányt, mivel az az ország irányításában rövid és hosszú távon is aránytalanul kedvező helyzetbe hozta a hadsereget a politikai pártokkal szemben. Mikor 2019 márciusában parlamenti választást tartottak az országban, és ennek során a nemzeti tanács támogatását élvező Népi Államhatalmi Párt sokak szerint megkérdőjelezhető győzelmet aratott a demokratikus és a rojalista pártokkal szemben, továbbra is Prajut Csan-ocsa maradhatott Thaiföld miniszterelnöke. Egyértelmű, hogy a délkelet-ázsiai országban most zajló tüntetések közvetlen kiváltó oka a nemzeti tanács ötéves regnálása és a jelenlegi kormánypárt eddigi tevékenysége volt, hiszen ezek miatt a különböző társadalmi csoportok, különösen a városi és vidéki lakosság közötti egyenlőtlenség fokozódott, az állampolgárok emberi és politikai jogai pedig tovább csorbultak. A helyzet azonban ennél összetettebb, és vitathatatlan, hogy a Prajut-érát megelőző kormányokat, illetve uralkodókat is kollektív felelősség terheli – ez különösen annak fényében nyilvánvaló, hogy a tüntetők követelései az autoriter rendszer eltörlésén túl ma már a monarchia megreformálására is kiterjednek.

12116blog_2m.jpg

A tüntetők által a 2020-as megmozdulások rendszeres állomásává tett Demokrácia-emlékmű mellett Az éhezők viadala című filmből kölcsönzött „háromujjas” tisztelgés használata is szimbolikus jelentőséggel bír, azt ugyanis a Prajut vezette 2014-es puccs óta az elnyomó rendszer elleni kiállás jelképeként használják Thaiföldön
Forrás: NP27/Shutterstock

Az idei, azóta fokozatosan a nemzetközi figyelem középpontjába kerülő események 2020 februárjában vették kezdetüket egy demokratikus ellenzéki pártot érintő vitatott alkotmánybírósági döntés nyomán. Az Új Jövő Párt vezetője hatmillió dollárnak megfelelő értékű thai bátot adott kölcsön pártjának, ám azt az alkotmánybíróság törvénytelen adománynak minősítette. Thaiföldön az állami szervek függetlensége erősen megkérdőjelezhető, így a hatalmas népszerűségnek örvendő kormánykritikus párt feloszlatása kivételesen nagy felháborodást váltott ki. Ennek nyomán robbant ki a kormányellenes tüntetéssorozat első hulláma, ám az még kizárólag az egyetemekre és a középiskolákra korlátozódott, és csupán a diákok részvétele mellett zajlott. Az országos szintű megmozdulásoknak azonban hamar vége szakadt, hiszen a koronavírus-járvány gyors terjedésének megfékezése érdekében a thai hatóságok március végén rendkívüli állapotot vezettek be, s így az összes oktatási intézményt bezárták.

A tiltakozások aztán nyáron kaptak új lendületet, amikor a Szabad Ifjúság nevű csoport demonstrációt szervezett a bangkoki Demokrácia-emlékműhöz. A helyszín különös jelentőséggel bírt, hiszen a 20. és 21. században ez vált a leginkább ikonikus színterévé az időről időre fellángoló thai demokratizációs törekvéseknek. A mintegy kétezerötszáz tüntető három követeléssel állt elő: fel kell oszlatni a parlamentet, meg kell reformálni az alkotmányt, és véget kell vetni a kritikus hangok elhallgattatásával járó hatóségi gyakorlatnak. Az ezután a nagyrészt a közösségi média segítségével kibontakozó tüntetéshullám pillanatok alatt végigsöpört a délkelet-ázsiai országon, és július végére már a thai tartományok egyharmadában sor került valamilyen demonstrációra. Hogy még inkább ráirányítsák a figyelmet az elnyomásra, a tüntetők augusztus elején egy Harry Potter-tematikájú tiltakozást rendeztek. Ezen a thai tüntetések egyik vezéralakja, Anon Nampa emberi jogi aktivista és ügyvéd korábban példátlan módon a nyilvánosság előtt kritizálta a monarchiát, és felszólított annak reformjára. Miután a tüntetők a bangkoki Thammaszat Egyetemen további tíz, főként a királyi jogkörök korlátozására és a felségsértést tiltó szigorú törvény eltörlésére vonatkozó reformkövetelést is megfogalmaztak, tízezrek csatlakoztak a megmozdulásokhoz. A hatóságok kezdetben újabb rendkívüli intézkedéseket foganatosítottak például a gyülekezés korlátozására vonatkozóan, mindez azonban kevésnek bizonyult az egyre súlyosbodó helyzet kezeléséhez. A szinte mindennapossá váló és kezdetben békés tömegtüntetések október óta viszont már rendszeresen erőszakba torkollanak: a demokráciapártiak a rojalistákkal, a Prajut-párti ellentüntetőkkel, illetve a rendőrséggel is többször kerültek már összetűzésbe.

12116blog_3m.jpg

A hivatalos szervek az utóbbi időben könnygázt és vízágyút használnak a tömegoszlatásra, a tüntetők pedig eredetileg humornak szánt, mostanra viszont már a tüntetések szimbólumává váló felfújható gumikacsákkal védekeznek ellenük
Forrás: songpon ruengsamut/Shutterstock

A tüntetők december közepén bejelentették, hogy az év végén egy rövid időre szüneteltetik a tevékenységüket, de 2021-ben megújult erővel folytatják a demokratikus Thaiföldért vívott küzdelmüket. Mind Prajut Csan-ocsa, mind pedig a jelenlegi király, a hatvannyolc éves X. Ráma (Maha Vacsiralongkorn) számára hatalmas kihívást jelent a jelenlegi helyzet, hiszen a délkelet-ázsiai országban zajló eddig példátlan fejlemények hatására a társadalmon belül fokozódni látszik a köztársasági érzület. A forradalmi hangulat ugyanakkor előreláthatólag jövőre sem csillapodik, így a kormánynak fel kell készülnie arra, hogy az elkövetkező hónapokban kompromisszumra törekvő politikai párbeszédet kell folytatnia a tüntetőkkel. A kaotikus állapotok normalizálása mindenki számára elengedhetetlen, különösen a világméretű koronavírus-járvány miatt, jóllehet annak terjedését Thaiföld a hatalmas tömegeket vonzó tüntetések ellenére egyelőre kordában tartja.

A nyitókép forrása: kan Sangtong/Shutterstock