A balkán első uniós elnöksége

A balkán első uniós elnöksége

A bolgár EU-elnökség prioritásai a Nyugat-Balkán uniós perspektívájának tekintetében

2018.02  | Olvasási idő: 12 perc

A bolgár EU-elnökég egyik legfontosabb prioritása az Unió bővítéspolitikájának támogatása. Ahogy Szófiában mondják, a cél az, hogy a bolgár elnökség balkáni elnökség legyen. Az ország számára ezért is jelent kulcskérdést a vele szomszédságban lévő nyugat-balkáni térség integrációs folyamatának segítése. Az elmúlt időszakban ráadásul az uniós intézményekben is napirendre került a csatlakozás felgyorsítása. De mit tehet valójában Szófia a Balkánért, és milyen sikereket várhatunk az elnökségtől?

Az Európai Unió bővítése Délkelet-Európában

A délkelet-európai bővítés kérdésének áttekintésekor egészen az 1980-as évekig kell visszanyúlnunk; ekkor csatlakozott ugyanis Görögország az európai integrációhoz, vagyis akkori nevén az EGK-hoz. Ezt követően, 2004-ben Szlovénia, 2007-ben Bulgária és Románia, majd 2013-ban Horvátország is európai uniós tagállam lett. A maradék hat ország (Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Koszovó és Albánia) számára 2003-ban nyílt meg a tagállami perspektíva, miután az Európai Tanács elfogadta a szaloniki cselekvési programot. A fenti előzmények ellenére az említett országok integrációs folyamata a vártnál is jóval lassabban halad. Mivel az egyes államoknak nyilvánvalóan komoly kihívást jelent a csatlakozási kritériumok teljesítése, a kérdéssel kapcsolatban az Európai Unió részéről is nagyobb szerepvállalásra lenne szükség. Brüsszelre mindezek mellett egyre nagyobb nyomás nehezedik, hiszen a térségben egyre erősebben jelentkeznek a kínaiorosztörök és egyéb külső hatalmak érdekei is.

A hosszú tetszhalott állapotot követően a közelmúlt geopolitikai változásai azonban végre megkavarták az állóvizet az Unióban. Még Jean-Claude Juncker bizottsági elnök – aki 2014-ben kijelentette, biztos nem lesz balkáni csatlakozás 2019-ig – is azt mondta, hogy az Európai Bizottságnak ki kell dolgoznia egy hiteles bővítési stratégiát Szerbia és Montenegró számára, mivel ez a két ország jár leginkább elől az integrációs folyamatban. A Bizottság elnöke úgy vélekedett, hogy „amennyiben az Európai Unió nagyobb stabilitást szeretne a szomszédságában, akkor fenn kell tartania a hiteles bővítési perspektívát a Nyugat-Balkán számára.”

Mindezek mellett a Tanács által elfogadott Leader’s Agenda (vezetők napirendje) előrevetíti a szófiai találkozót (Sofia Summit), ahol az uniós és a nyugat-balkáni vezetők találkoznak majd egymással. A szófiai csúccsal kapcsolatban az az elvárás, hogy az Unió állítson fel hathatós ütemtervet a Balkán számára. Ugyan a Strasbourgban bemutatott bővítési stratégia nem tartalmaz túl sok konkrétumot, érdemes felhívni rá a figyelmet, hogy a dokumentum kifejezetten optimista hangvételű. Erre az optimizmusa pedig az integrációs folyamat éterében hosszú ideje keringő balkáni országoknak nagy szüksége van. A csatlakozáshoz azonban szükséges, hogy a tagjelölt államok teljesítsék a tagállamisághoz kötött feltételeket, valamint az is, hogy az Európai Unió készen álljon új tagok felvételére.

A Balkán első uniós elnöksége

Bulgária történelmileg, kulturálisan és számos egyéb módon is szorosan kötődik a Nyugat-Balkán országaihoz. Ezt az elnökség térség jövőjével kapcsolatos ambiciózus terve is bizonyítja. Mivel Bulgária az Unió keleti határán helyezkedik el, természetesen kiemelt érdeke a balkáni stabilitás, valamint az, hogy a térséget érintő esetleges kihívásokra megfelelően tudjon reagálni. Ezért a bolgár kormány célja az integráció mélyebb dimenzióihoz, tehát a schengeni rendszerhez és az euróövezethez való csatlakozás. Továbbá, a külső stabilitás érdekében, nagy hangsúlyt fektet az Unióval szomszédos régiókra is, így aktívan támogatja a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozását.

Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán közötti jobb összeköttetés nemcsak a két fél közti kapcsolatok fejlődését tenné lehetővé, hanem egyúttal kedvezően hatna a regionális együttműködésre, valamint a szomszédi kapcsolatokra is. Az olyan területek, mint a közlekedés, a kommunikáció, az infrastruktúra, az energia, a mobilitás és a foglalkoztatás azonnali lépéseket követelnek a Balkánon. Az uniós elnökség idején Szófia minden bizonnyal mindent megtesz majd azért, hogy a konnektivitás kérdésére felhívja a figyelmet. Annál is inkább, mivel finoman szólva is igencsak korlátozottak Bulgária valós lehetőségei arra, hogy a csatlakozási folyamatot ténylegesen felgyorsítsa. Éppen ezért a digitális konnektivitás előtérbe helyezése reális és megvalósítható programnak tűnik. Ráadásul ezt az ötletet az Európai Bizottság is támogatja, amint az a bővítési stratégiából is kiderül. A Bizottság a közeljövőben szeretné elindítani a Nyugat-Balkán számára azt a digitális cselekvési tervet, amely nemcsak a roamingdíjak csökkentését foglalná magába, hanem a digitális társadalom fejlődése szempontjából is kedvező hatással járna. A Bizottság ezeket a javaslatokat fogja egyesíteni, majd ezt a csomagot a kezdeményezés zászlóshajójává kívánja tenni. A bolgár elnökség mint balkáni elnökség során Szófia válhat a térség egyik legerősebb lobbistájává. Ebben a tekintetben az is pozitívan hathat, hogy Bulgáriának nincsenek lezáratlan vitái a szomszédos balkáni államokkal, ráadásul az Unió soros elnökeként jelenleg a régió egyfajta informális vezetőjévé lépett előre – noha ezzel az állítással a többi balkáni ország valószínűleg sosem értene egyet.

A legfontosabb: az optimizmus

Hogy pontosan mit várhatunk a bolgár uniós elnökségtől, az meglehetősen nehéz kérdés. Néhányan ugyanis úgy vélik, az elnökség által meghatározott prioritások túlságosan is vakmerőek, és a valóságban csak szerény eredményeket fog elérni az ország. Való igaz, hogy Bulgária csatlakozása a schengeni zónához egyelőre kevéssé tűnik valószínűnek, már csak amiatt is, mert több tagállam ellenzi ezt a lépést – és valljuk meg őszintén, szkepticizmusuk nagyrészt érthető, jóllehet az sem vitatható el, hogy a határvédelem kérdésében Bulgária fontos szerepet játszott.

A Nyugat-Balkánra rátérve elmondhatjuk, a megbékélés, a jó szomszédság és a regionális együttműködés mind olyan területek, amelyekben a térség országainak uniós csatlakozásuk érdekében előre kell lépniük. Ahogyan az már többször is elhangzott, az Unió által megkövetelt reformfolyamatban leginkább a politikai konszenzus hiánya miatt nincs előrelépés. Ebből a szempontból viszont Bulgária régiós tapasztalatai fontosak lehetnek.

Donald Tusk, Bojko Boriszov és Jean-Claude Juncker az Európai Unió Tanácsának bolgár elnökségét megnyitó ünnepélyen
Forrás: Flickr

Az is jól látszik azonban, hogy jelen állás szerint az Európai Unió sincs felkészülve arra, hogy új tagokat fogadjon be. Ezért a Bizottság több olyan kezdeményezést is szeretne megvalósítani, amelyek hatékonyabbá tennék az Uniót a demokratikus, intézményi, illetve más szakpolitikai területeken, méghozzá a jelenlegi szerződéses keretrendszer alapján. Ezzel párhuzamosan Montenegrónak és Szerbiának (illetve adott esetben a többi négy országnak is) mindent meg kell tennie azért, hogy 2025-ben csatlakozni tudjon. Mint látható, Bulgária teljes mértékben tisztában van a lehetőségeivel, így a Bojko Boriszov és kormánya által meghatározott nyugat-balkáni prioritások kellően reálisnak tekinthetőek. Amennyiben Bulgária ezeket a lehetőségeket ügyesen tálalja, úgy olyan pozitív folyamatok is kezdetüket vehetik a Balkánon, amelyeket utóbb már nem lehet visszafordítani.

Jobb, mint a Trónok harca!

Donald Tusk Szófiában azt mondta, a Nyugat-Balkán történelme izgalmasabb, mint a Trónok harca című sorozaté. Ez az állítás abból a szempontból igazán fontos, hogy a térség országai máig nem rendezték korábbi vitás ügyeiket. A nézeteltérések fennmaradásában azonban az Európai Uniónak is szerepe van. Az EU, valamint azok a tagállamok, amelyek elzárkóznak a bővítés kérdésétől, éveken át csupán korlátozott mértékű érdeklődést mutattak a régió irányába. Mindez rendkívül lassú integrációs folyamatot eredményezett, amely hozzájárult a regionális konfliktusok fennmaradásához. A bolgár elnökség, valamint az Unió megerősített elköteleződése a csatlakozás kérdésében új impulzust jelenthet mindkét fél számára.

Mivel néhányan gyanakodva nézik a bolgár prioritásokat, két szempontot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Egyfelől Bulgária olyan friss és fontos tapasztalatokkal rendelkezik a csatlakozási folyamatot illetően, amely hasznos lehet a nyugat-balkáni országok számára. Másodsorban pedig nem szabad hamis elvárásokat támasztani az elnökség prioritásaival. A bolgár elnökség ugyanis inkább közvetett, semmint közvetlen eszközökkel tudja előmozdítani a nyugat-balkáni államok csatlakozási folyamatát.

 

Nyitókép forrása: eu2018bg.bg

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!