A Chequers bukása Salzburgban

A Chequers bukása Salzburgban

Úton a no-deal felé?

2018.10  | Olvasási idő: 10 perc

2016. június 23-án népszavazást tartottak az Egyesült Királyságban arról, hogy az ország benn marad-e az Európai Unióban. A britek döntöttek: a választásra jogosultak csekély többsége – 51,9%-a – a Brexit, vagyis az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kiválása mellett tette le voksát. Ennek eredményeként 2019. március 29-én az Egyesült Királyság EU tagsága hivatalosan is meg fog szűnni. Az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások újabb szakaszukhoz értek el Salzburgban, az EU állam-és kormányfőinek nem hivatalos találkozóján. Azonban a salzburgi csúcs eredménytelenül zárult, a két félnek továbbra sem sikerült közelebb kerülnie egy hivatalos megállapodás elfogadásához.

A Brexitről szóló népszavazás után kevesebb, mint egy évvel, 2017. március 29-én a szigetország hivatalosan is bejelentette kilépési szándékát az Európai Tanácsnak, és elindította a lisszaboni szerződés 50. cikke szerinti eljárást. Ezzel kezdetét vették a tagság megszűnéséről szóló tárgyalások az EU és az Egyesült Királyság között. A kilépésről szóló tárgyalásokon az Európai Uniót Michel Barnier – az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója –, a szigetországot először David Davis, majd lemondását követően Dominic Raab – az EU-tagság megszűnésének folyamatát irányító brit minisztérium vezetője – képviseli.

De vajon milyen formában és keretek között fog kilépni az Egyesült Királyság az EU-ból?  Sikerül-e hivatalos megállapodást kötni, vagy annak hiányában valósul majd meg a Brexit: deal or no-deal? Hard vagy soft Brexitre kerül-e majd sor? Melyik esetben jár jobban a szigetország, milyen következményekkel kell számolnia az EU-nak és tagállamainak?

Számos ehhez hasonló kérdés merül fel a brit kilépéssel kapcsolatban, ám ezekre egyértelmű válaszokat még nem lehet adni, hiszen a Brexitről egyelőre csak feltételes módban beszélhetünk. Azzal kapcsolatban, hogy mi fog történni a szigetország EU-ból történő kilépését követően csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Ennek az a legfőbb oka, hogy a Brexitet tekintve egy precedens nélküli estről van szó. Az Unió több, mint 60 éves fennállása során még nem fordult elő, hogy egy tagállam az európai integrációból történő kilépés mellett döntött volna. Amit viszont már most biztosan állíthatunk, hogy a Brexit egyértelműen hatással lesz az EU és az Egyesült Királyság jövőbeli – politikai, gazdasági és kereskedelmi – kapcsolataira, a már meglévő szerződésekre, 2019. március 29-e után pedig az Egyesült Királyság EU-n kívüli harmadik országnak fog minősülni.

David Davis is egyike azoknak a minisztereknek, akik lemondtak a chequersi megállapodás után. Ha meginog a megállapodás, megnő a befolyásuk?
Forrás: Wikimedia

De mi sarkallta arra a szigetországot, hogy a kilépés mellett döntsön? Az Egyesült Királyság esetében mindig is egy vonakodó, a többi tagállamhoz képest kevésbé elkötelezett uniós országról beszélhettünk. A több, mint 40 éves tagság pedig rámutatott a britek számára annak előnyeire és hátrányaira.  A referendum után – David Cameron lemondását követően – Theresa Mayt választották az Egyesült Királyság miniszterelnökévé, aki egyértelműen kifejezte, hogy a brit állampolgárok döntöttek, döntésüket pedig tiszteletben fogják tartani és a referendum értelmében a Brexitet véghez fogják vinni.

A Brexitet illetően felmerül, hogy puha vagy kemény módon fog e megvalósulni. De mi a különbség a két kifejezés között, milyen következménnyel járhatnak? A hard Brexit megállapodás arra utal, hogy az Egyesült Királyság kilépését követően teljesen feladná az egységes piachoz és a vámunióhoz való hozzáférését. A megállapodás prioritásként kezeli, hogy az Egyesült Királyság visszaszerezze a határai feletti ellenőrzést és új kereskedelmi megállapodásokat kössön. Ennek következtében a Kereskedelmi Világszervezet szabályai vonatkoznának Nagy-Britanniára az EU-val folytatott jövőbeli kereskedelmet tekintve.

A soft Brexit lényege, hogy a kilépés ellenére a meglévő kapcsolatokat olyan szorosra hagynák meg Brüsszellel, amennyire csak lehet. Ettől függetlenül Nagy-Britannia nem marad tagja az EU-nak, de továbbra is hozzáférése lehetne az egységes piachoz és a vámunióhoz. Vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelme a többi EU tagállammal vámmentesen folytatódna. Ugyanakkor már nem vennének részt a közös piacot és gazdaságpolitikát meghatározó folyamatokban, vagyis nem maradnának jogosítványaik ezen a téren. Ugyanakkor a szigetország az Európai Gazdasági Térség tagjaként, Norvégiához, Liechtensteinhez és Izlandhoz hasonló jogokat élvezhetne. Ezért cserébe azonban minden évben egy meghatározott mennyiségű összeget kellene befizetnie az EU költségvetésébe és tiszteletben kell tartania az EU négy alapszabadságának – a munkaerő, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad áramlásának – megvalósulását.

Theresa May a brit kormány kilépésre vonatkozó elképzeléseit a 2018. július 6-án Chequersben tartott maratoni kabinetülésen terjesztette elő. Az azóta csak Chequersként emlegetett, a kilépés megvalósulásának tartalmára vonatkozó kormányzati javaslat fő célkitűzései a következők: a kilépést úgy vigyék véghez, hogy minél kevesebb hátrány érje a brit gazdaságot, ezt May a tárgyalások kezdete óta többször is kihangsúlyozta. Továbbá olyan szabadkereskedelmi övezet kialakítása az EU és az Egyesült Királyság között, amely magába foglalná az áruk – az ipari és mezőgazdasági termékek – kereskedelmét, de a szolgáltatásokét nem. Ennek működéséhez közös szabálykönyvet hoznának létre. Egyértelmű cél elkerülni, hogy kemény, vagyis fizikai határellenőrzés álljon vissza az észak-ír határon. Az ír kérdés azért került a középpontba, mert a Chequers értelmében a szigetország és Észak-Írország is kilép az egységes piacból és a vámunióból. Az EU azonban egy olyan javaslattal állt elő, hogy a Brexit ellenére Észak-Írország – ideiglenesen – maradjon a vámunió része, vagyis kvázi határellenőrzés nélkül lehetne az árukereskedelmet bonyolítani Írország és Észak-Írország között. A brit miniszterelnök azonban egyértelműen elutasította a javaslatot, hiszen ez az Egyesült Királyság területi integritásának megbomlását jelentené. A Chequers értelmében 2019. március 29-én az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. Felfüggesztik a szabad mozgás elvét, a határellenőrzés pedig ismét visszakerül brit kézbe. Megszűntetik az EU költségvetésébe történő befizetéseket. Kilépnek a közös mezőgazdasági politikából és a közös halászati politikából, és megszűntetik az Európai Bíróság fennhatóságát Nagy-Britanniában.

Ha nem lesz Chequers, elkerülhető még a hard Brexit?
Forrás: Shutterstock

A Brexit tárgyalások azonban eddig nagyon lassan és viszonylag eredménytelenül zajlottak, ami több okkal is magyarázható. A Brexit rendkívüli módon osztotta meg a brit társadalmat, a politikai elitet és a pártokat. A helyzetet egyrészt megnehezíti a Konzervatív Párton belül kialakult törésvonal, a megosztottság, a Brexitről alkotott eltérő vélemények. A miniszterelnök nehéz helyzetben van, hiszen úgy próbál meg az EU-val folytatott tárgyalások során kedvező pozíciót kialakítani a szigetország számára, hogy közben a pártja, a parlament és a kabinet nagy részének a támogatását is megtartsa, ehelyett azonban folyamatos támadások érik Brexit-politikáját otthon is. A brit Munkáspárt sem mutat teljes egységet a Brexitet illetően. A párt vezetője, Jeremy Corbyn a Brexitre szavazott a 2016-os népszavazáson, a munkáspárti képviselők pedig fele-fele arányban megosztottak a kilépést illetően. A liberális demokraták azonban azzal indítottak kampányt, hogy meg kell állítani a Brexitet – „vote for an exit from Brexit” – és egy újabb Brexit referendumot szorgalmaznak. A legtöbben a jövőbeli, elsősorban a szigetországot érintő gazdasági hátrányokkal magyarázzák, hogy a Brexitet miért nem szabad végrehajtani. Ugyanakkor az Európai Unió sem könnyíti meg a helyzete, hiszen olyan megállapodást kíván kötni az Egyesült Királysággal, amely tagállamai számára is előnyt jelent, és minél kevésbé terheli az európai gazdaságokat, illetve az EU egységének védelmét és fenntartását prioritásként kezeli.

2018. szeptember 19-20-án tartották az EU állam-és kormányfőinek informális találkozóját Salzburgban, amely rámutatott arra, hogy nincs jele a közeledésnek a két fél között, a tárgyalások megrekedtek, holtpontra jutottak. Theresa May a salzburgi EU-csúcs első napján kijelentette, nem lesz második népszavazás – eddig is következetesen tartotta magát ehhez az állásponthoz –, a Brexitet végre fogják hajtani, és ha nem sikerül megegyezni a kilépés feltételeit illetően, akkor az Egyesült Királyság hajlandó megállapodás nélkül is elhagyni az EU-t. Theresa May tehát egyértelműen kitart a Chequers mellett, ennek európai elfogadtatása volt a fő cél, ugyanakkor még a brit parlamenten is keresztül kell vinnie, ami szintén nem lesz egyszerű feladat, hiszen otthon is többségben vannak a javaslat elutasítói. Salzburgban azonban világossá vált, hogy az Európai Unió elfogadhatatlannak tartja a megállapodás javaslatot. A tárgyalások során az EU végig kiállt az egységes piac integritásának megőrzése és védelme mellett. A brit javaslat elfogadásával egyértelműen megbomlana ez az egység, ha az EU hagyná, hogy a britek az egységes piac részei maradjanak kizárólag az áruk kereskedelmét tekintve, de a szolgáltatásokra már nem vonatkozna ugyanez. Az EU négy alapszabadsága ezáltal vitathatatlanul sérülne. Az uniós képviselők döntő többsége egyöntetűen elutasította a chequersi megállapodást. Donald Tusk az Európai Tanács elnöke elmondta, a Chequersnek vannak pozitív elemei, de mint az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli gazdasági kooperációra irányuló javaslat nem működőképes.

A soft és a hard Brexit elemeit ismerve arra lehet következtetni, hogy egy köztes megoldás kialakítása lenne a legelőnyösebb a szigetország számára.  Azonban az Európai Unió elsősorban a saját – gazdasági és az integráció egységének megőrzésére irányuló – érdekeit tartja szem előtt, ami tovább nehezíti a tárgyalások menetét. A Chequers-t – amelynek nincs meg a kellő hazai támogatottsága sem – egyértelmű elutasítás fogadta az EU-ban, egyre kevésbé lehet látni a közeledés jelét és a kompromisszumkészséget a két fél között. Theresa May azonban próbálja menteni a menthetőt, azáltal, hogy a salzburgi csúcs során hangsúlyozta, a Chequers az eddigi egyetlen életképes javaslat, amivel sikerülhet elkerülni, hogy a Brexit hivatalos megállapodás nélkül valósuljon meg. A legújabb fejlemények szerint pedig egyre több brit politikus hangoztatja, hogy akár egy második népszavazás kiírására is sor kerülhet, amennyiben a chequersi megállapodást nem sikerül érvényre juttatni. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke is kijelentette, támogatni fog egy második referendumot a Brexitről, ha pártja úgy akarja és, ha a Chequers nem kerül elfogadásra a brit parlamentben. Pár hónapon belül mindenképpen ki fog derülni, hogy mekkora az esélye egy második népszavazásnak és, hogy sikerül e megállapodnia az EU-nak és Nagy-Britanniának a kilépés feltételeiről.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!