A Conte-kormány külpolitikája

A Conte-kormány külpolitikája

Hogyan látják az olaszok? - II.rész

2019.08  | Olvasási idő: 8 perc

A Sienai Egyetem kutatócsoportja által végzett februári felmérés célja az volt, hogy megvizsgálja, hogyan értékelik az olaszok a kormány eddigi, külpolitikai kérdésekkel kapcsolatban megfogalmazott álláspontját és döntéseit, adott országok, valamint politikai szereplők nemzetközi kapcsolatokban játszott tevékenységét és szerepét, illetve bizonyos Európán belüli és kívüli politikai történéseket. A kutatás keretében több mint ezer személy véleményét kérték ki. A májusban közzétett eredmények a választópolgárok elégedettségére, illetve elégedetlenségére mutatnak rá adott, akár az Európai Unióval, akár pedig a migrációval összefüggő kérdések és döntések kapcsán. Előző cikkünk folytatásaként jelen írásunkban olyan kérdéseket vizsgáltunk, mint az olasz állampolgárok Donald Trump amerikai elnök politikájával kapcsolatos álláspontja, az Olaszország és Franciaország közötti kétoldalú kapcsolatok alakulása vagy éppen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország megítélése.

A témával foglalkozó korábbi írásunkban elsősorban az Európai Unió és Olaszország közötti viszonyrendszerre, az Unió és az uniós vívmányok általános megítélésére, illetve a migráció kérdéskörére helyeztük a hangsúlyt. Ezek a kérdések kétségkívül az olasz bel- és külpolitika kiemelt fontosságú témái között szerepeltek az elmúlt időszakban. Most az olasz állampolgárok Donald Trump amerikai elnök politikájával, az Olaszország és Franciaország közötti kétoldalú kapcsolatok alakulásával, illetve Vlagyimir Putyin orosz elnök és Oroszország megítélésével kapcsolatos véleményét mutatjuk be, ezek ugyanis az ország külpolitikájának szintén meghatározó, Olaszország nemzetközi megítélését is befolyásoló elemei.

Érdemes felhívni a figyelmet az olaszok Donald Trump amerikai elnök politikájával kapcsolatos véleményére: ez arra világít rá, hogy a Trump-adminisztráció alapvetően nem tekinthető népszerűnek a megkérdezettek körében. Az Egyesült Államokban a Trump-kormányzat alatt tapasztalható erősödő protekcionizmust háromból kettő olasz (egészen pontosan 63%) elutasította, és úgy véli, hogy ez a kontrollálhatatlan kereskedelmi háború kockázatát hordozhatja magában. Eközben az olaszok kevesebb mint harmada gondolja úgy, hogy a protekcionizmus az egyetlen módja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni hatékony fellépésnek. Ezen a ponton mindenképpen érdemes felhívni a figyelmet a kormánypártok és az ellenzéket támogató szavazók véleménye között tapasztalható különbségekre. A protekcionista logikát az ellenzéki balközepet támogató választók 88%-a és az ellenzéki jobbközepet támogató választók 52%-a utasítja el. A kormánypártok esetében viszont azt látjuk, hogy míg az Öt Csillag Mozgalom (Movimento Cinque Stelle, M5S) támogatóinak 59%-a tekinti helytelennek és kockázatosnak ezt a politikát, addig a Liga (Lega) esetében kisebbségben vannak azok a szavazók, akik nem értenek vele egyet (42%).

Az előző, 2017-es közvélemény-kutatáshoz képest idén többen gondolták úgy, hogy a Trump-adminisztráció politikája kockázatot jelent az európai integráció folyamata szempontjából. Donald Trump meglehetősen kritikus álláspontot fogalmazott meg az Európai Unióval szemben, és sokak szerint ez Európa-szerte hozzájárulhat az EU-kritikus vélemények további terjedéséhez. Ezzel ellentéteben azonban vannak, akik szerint a Trump-féle politika épp, hogy pozitívan hathat az európai integráció folyamatára, a kritikák ugyanis pontosan az Európai Unióhoz való tartozás érzését erősíthetik. Míg 2017-ben a megkérdezettek 33%-a vélte úgy, hogy a Trump-kormányzat álláspontja gyengítheti az európai integrációt, addig az idei kutatás szerint már 40%-uk gondolja hasonlóképpen. Míg korábban 51% azt a véleményt képviselte, hogy a Trump-adminisztráció politikája semmilyen hatást nem gyakorol az integráció folyamatára, addig ezt idén 43% látta ugyanígy. Végül 17% szerint a Trump-adminisztráció által képviselt politika erősítheti az európai integrációt, miközben 2017-ben a megkérdezettek 16%-a osztotta ezt a véleményt.

A közvélemény-kutatás azt is felmérte, hogyan látják az olaszok az Egyesült Államok nemzetközi egyezményektől való távolmaradását és globális nemzetközi kötelezettségvállalását. A legtöbben az Egyesült Államok párizsi klímaegyezményből való kilépését ellenezték (69%), őket követték azok, akik az ENSZ globális migrációs megállapodásától való távolmaradásával nem értettek egyet (55%), végül pedig azok következtek, akik helytelenítették az Iránnal kötött nukleáris megállapodástól való távolmaradást (47%). A Szíriában állomásozó amerikai csapatok kivonásával kapcsolatos döntéssel a felmérésben résztvevők 45%-a értett egyet, míg 22%-uk elutasította azt, 33% pedig semleges álláspontot képviselt a kérdéssel kapcsolatban.

trump_Bia_0809.jpg

Az Egyesült Államokban a Trump-kormányzat alatt tapasztalható erősödő protekcionizmust háromból kettő olasz (63%) elutasította
Forrás: Flickr, szerző: Gage Skidmore, licenc: CC BY-SA 2.0

Az Oroszországgal való viszonyrendszert érintő kérdések többek között Oroszország harmadik országok belügyeibe és politikai eseményeibe való feltételezett beavatkozását, a Krím-félsziget annexióját, illetve az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciók megítélését firtatták. Az első kérdés tekintetében 47% gondolta úgy, hogy a feltételezés megalapozott, 47% szerint túlzó és bizonyítása minden esetben problematikus, míg 6% szerint teljességgel alaptalan, és az Oroszország „ellenségeinek” tekinthető országok által generált propaganda részét képezi. Érdemes azonban itt is felhívni a figyelmet a kormányt alkotó pártok és az ellenzéki szavazók véleménye között tapasztalható különbségekre. A balközép ellenzéki szavazók 71%-a szerint megalapozottak az Oroszországgal kapcsolatos feltételezések, míg 27%-uk szerint túlzóak, 2%-uk szerint pedig megalapozatlanok. Az ellenzéki jobbközepet támogatók 45%-a szerint megalapozottak, 49%-uk szerint túlzóak, 5%-uk szerint pedig megalapozatlanok az oroszokat ért vádak. A kormánykoalíciót alkotó politikai pártok esetében viszont azt látjuk, hogy alacsonyabb azoknak az aránya, akik szerint a fenti feltételezés megalapozottnak tekinthető: az Öt Csillag Mozgalom esetében 39%, a Liga esetében pedig mindössze 32%. Az utóbbi két párt támogatóinak 53%-a (M5S) és 57%-a (Liga) szerint a feltételezés túlzó, míg 7% (M5S) és 10% (Liga) szerint megalapozatlan.

Ami az olaszoknak a Krím-félsziget annexiójával kapcsolatos véleményét illeti, azt láthatjuk, hogy a döntés legitimitásával kapcsolatban a válaszok meglehetősen bizonytalanok: a válaszadók abszolút többségének nincs konkrét véleménye a döntés jogszerűségéről (52%), 14%-uk legitimnek tartja az orosz lépést, 34%-uk pedig nem ért vele egyet.

Az Oroszországgal szemben alkalmazott, a Krím-félsziget annexióját és a szeparatista erők Moszkva általi támogatását követő szankciók tekintetében a megkérdezettek 16%-a úgy gondolja, hogy hatálytalanítani kellene őket, 37% szerint indokolt lenne az enyhítésük, 42% nem változtatna a jelenlegi mértékükön, 5% pedig szigorítana rajtuk. Itt is lényeges azonban kiemelni a kormánypártok és az ellenzék szavazóbázisának véleménye közötti különbségeket: az Öt Csillag Mozgalom és a Liga támogatói azonos arányban, 42%-ban a szankciók enyhítését tartanák indokoltnak, míg a balközép és jobbközép ellenzék támogatói körében ez az arány alacsonyabb, 34%, illetve 32%.

Az Oroszország és Franciaország között az év elején egyebek mellett a migráció és a francia kormány afrikai kontinensen betöltött múltbéli és jelenlegi szerepével összefüggésben kialakult feszültséggel kapcsolatban a megkérdezettek 43%-a úgy látja, hogy a létrejött helyzet mindkét fél felelőssége, 41%-uk szerint a helyzet elmérgesedése elsősorban Franciaországnak tulajdonítható, míg 16% gondolja azt, hogy ez Olaszország hibája, mivel Róma Párizst bűnbakként próbálja feltüntetni. Annak ellenére, hogy a feszültség következtében egyfajta hűvösség érzékelhető az olasz állampolgárok részéről Franciaország irányába, többségben vannak azok, akik elismerik a két ország közötti bilaterális kapcsolatok fontosságát. Az előző, Paolo Gentiloni vezette olasz kormány saját ciklusa idején egy olyan megállapodás kidolgozását kezdeményezte, amely a két ország közötti együttműködés mélyítését célozta volna. A jelenlegi kormány azonban nem tűnik érdekeltnek a terv megvalósításában, a felmérés így arról is megkérdezte az olaszokat, hogyan vélekednek egy ilyen jellegű bilaterális megállapodás létrehozásáról. A közvélemény-kutatásban részt vevők 58%-a szerint egy ilyen megállapodás javíthatná a két ország közötti kapcsolatokat, míg 42% úgy gondolja, hogy az nem jelentene semmilyen előrelépést.

A kutatás végül öt, lényeges szerepet betöltő politikus és vezető népszerűségét mérte föl az olaszok körében. A válasz során a felmérésben részt vevőknek egy nullától tízig terjedő skálán kellett értékelniük Angela Merkel német kancellár, Donald Trump amerikai elnök, Vlagyimir Putyin orosz elnök, Emmanuel Macron francia elnök, illetve Theresa May brit miniszterelnök személyét és tevékenységét. A kutatásból az derül ki, hogy az olaszok körében az említett politikusok egyike sem tekinthető különösképpen népszerűnek. Első helyen Theresa May szerepelt (4,8), őt követte Angela Merkel (4,6), majd Vlagyimir Putyin (4,4). Emmanuel Macron és Donald Trump 3,4 pontos, illetve 3,3 pontos értékeléssel a legkevésbé népszerű politikusoknak bizonyultak. Érdemes kiemelni, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump a Liga szavazóinak körében volt a leginkább népszerű: míg Putyin 5,8 pontot kapott, addig az amerikai elnök 5 pontot ért el a népszerűségi skálán. A két politikus a balközép ellenzéki szavazók körében bizonyult a legkevésbé népszerűnek, Trump csak 1,4, Putyin pedig 2,9 pontot kapott.

1024px-Vladimir_Putin_with_Giuseppe_Conte_(2019-07-04)_12.jpg

A közvélemény-kutatás eredményei szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a Lega szavazóinak körében a legnépszerűbb
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Kremlin.ru, licenc: CC BY 4.0

A jelen írásban több helyen utaltunk a kormánykoalíciót alkotó pártok és az ellenzék szavazóinak véleménye közötti különbségekre. Ezek a különbségek mindenképp kitüntetett figyelmet érdemelnek, hiszen rávilágítanak, hogy adott külpolitikai kérdések, nemzetközi politikai történések, illetve a kormány által képviselt politikai irányvonalak vonatkozásában markáns különbségek tapasztalhatóak az eltérő politikai pártokat támogató állampolgárok véleménye között.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!