A COVID-19 járvány hatása a német belpolitikára

A COVID-19 járvány hatása a német belpolitikára

2020.05  | Olvasási idő: 12 perc

Németországban a COVID–19-járvány nemcsak a gazdasági, de a belpolitikai folyamatokat is alaposan felbolygatta. A válságkezelés sikerességének köszönhetően a CDU és a CSU népszerűsége megnőtt, így a német kormány jelenleg rendkívüli bizalmat élvez. Különösen figyelemreméltó ez a változás annak fényében, hogy néhány héttel ezelőtt a CDU/CSU–SPD-kormánykoalícióba vetett bizalom elillanni látszott, az emberek elégedetlensége pedig érezhető volt.

A járvány terjedésének következtében jelentős változások történtek a német belpolitikában: a kormány megítélése gyors ütemben kezdett javulni a németek körében, mivel a nagykoalíció által bevezetett válságkezelő intézkedéseket a társadalom többsége támogatja. A helyzet a jobboldali AfD megítélésében is változást hozott; a párt támogatottsága jelenleg csökkenő tendenciát mutat. A kormány pozícióját erősíti, hogy bár a lakosság körében nagy az aggodalom a fertőzéssel kapcsolatban, továbbra is magas a német egészségügyi ellátórendszerbe vetett általános bizalom, a polgárok háromnegyede pedig bízik a német egészségügy eszközökkel és szakemberekkel való ellátottságában. A politikai hangulatváltozás abban is jól megmutatkozik, hogy ha most tartanának Bundestag-választásokat, a válaszadók szavazatai alapján a kormánykoalíciónak ismét abszolút többsége lenne, a felmérés szerint ugyanis a CDU/CSU támogatottsága 7 százalékponttal, 34%-ra nőtt. A válság az SPD helyzetére nincs különösebb hatással, hiszen a szociáldemokraták támogatottsága szinte alig változott a járvány kitörése óta, így a megkérdezettek 16%-a szavazna rájuk. A Zöldek esetében minimális visszaesés tapasztalható, a pártot ugyanis a felmérésben részt vevők 22%-a támogatná egy választáson, míg az AfD mellett mindössze 10% tenné le a voksát.

Egy másik, a pártok támogatottságára vonatkozó felmérés adatai azt mutatják, hogy a CDU/CSU eredménye jelenleg 39%, vagyis 4 százalékponttal jobb, mint április elején. Az SPD össztársadalmi támogatottsága 16% körül mozog, ami nagyon enyhe csökkenést jelent, és a tendencia a Zöldek esetében is hasonló. Az AfD népszerűsége is csökkent: 9%-ra esett vissza. A Die Linke 7%-os, míg az FDP mindössze 5%-os támogatottságot élvez jelenleg. Bár a számadatok minimális eltérést mutatnak, a mérésekből összeségében kitűnik, hogy a helyzet legnagyobb nyertese egyértelműen a CDU, míg a legszembetűnőbb visszaesés a Zöldek esetében tapasztalható. A CDU/CSU támogatottsága az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest is jelentősen nőtt, a Zöldek esetében kisebb mértékű visszaesés figyelhető meg, az SPD eredményei stagnálnak, az AfD és a Die Linke támogatottsága enyhén visszaesett, míg az FDP továbbra is alacsony támogatottságot élvez.

Alapvetően a társadalom  a kormány járványra adott reakciójaként bevezetett korlátozó intézkedésekre is pozitívan reagált, a szabályok enyhítése kapcsán azonban a németek rendkívül megosztottak. A korlátozó intézkedések ráadásul eltérőek az egyes tartományokban, így a szigorítások feloldásának kézben tartása a kormány számára komoly kihívást jelent. Jelenleg heves társadalmi és politikai vita zajlik arról, hogy mikor és milyen ütemben lenne célszerű feloldani a korlátozásokat és visszatérni a megszokott hétköznapokhoz. E vitával kapcsolatban Angela Merkel rendkívül kritikus, hiszen a kancellárasszony a korlátozások enyhítéséről szóló diskurzust néhány hete „vitaorgiaként” aposztrofálta, ami nagy médiavisszhangot váltott ki. A sajtó elsősorban az alapvető jogok korlátozásának elhúzódását nehezményezi. A szigorú intézkedések enyhítéséről egyelőre óvatos döntések születtek: az első előrelépést az jelenti, hogy április 20. óta a legfeljebb 800 négyzetméter területű kis- és középvállalkozások nyitva tarthatnak.

Az intézkedések feloldásának üteme a bevezetésükhöz hasonlóan eltér az egyes tartományokban. Állami szinten csak a személyes találkozások számának csökkentésére vonatkozóan vannak viszonylag egységes szabályok. Néhány tartományban a tüntetéseket is betiltották, ennek ellenére országszerte vannak a korlátozások ellen tiltakozó demonstrációk. Néhány alkalommal már a rendőrség beavatkozására is szükség volt: Berlin-Mittében 79 tüntetőt vezettek el a rendőrök, és Mainzban egy húsz fős, Stuttgartban pedig egy ötven fős tüntetést oszlatott fel a rendőrség. Az utóbbi esetről szóló politikai vita odáig fajult, hogy a tüntetések betiltásának ügye a Szövetségi Alkotmánybíróság elé került, az pedig gyorsított eljárásban vizsgálta a kérdést, és végül a tüntetések tilalmának feloldására szólított fel. A személyes távolság megtartására vonatkozó szabályok azonban továbbra is érvényben maradtak.

A koronavírus-járvány okozta válság a CDU-n belüli hatalmi harcoknak is új lendületet adott. A párt új elnökét a tervek szerint április végén kellett volna megválasztani, erre azonban a járvány miatt nem került sor. A jelöltek között Angela Merkel mellett a szövetségi egészségügyi miniszter, Jens Spahn, a jelenlegi pártvezető és védelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer, valamint számos tartományi miniszterelnök, többek között Észak-Rajna-Vesztfália kormányfője, Armin Laschet neve is felmerült. További esélyes jelölt Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a politikus azonban a válságkezelés során némileg háttérbe szorult.

A CDU-n kívüli politikai napirendet jelenleg elsősorban a kormány válságkezelési intézkedéseire adott eltérő pártreakciók határozzák meg. A válságkezelés keretében bevezetett adócsökkentések kérdése tekintetében a kormányon belül sem teljes az egyetértés; elsősorban a CSU és az SPD között feszül ellentét a kérdésben. Egy másik vitatéma az alapnyugdíj ügye. Ennek bevezetését a CDU/CSU a válság miatt elhalasztaná, míg az SPD politikusai amellett érvelnek, hogy mielőbb történjenek intézkedések a kérdésben. A Zöldek a válságkezelés kapcsán leginkább amiatt aggódnak, hogy a gazdasági mentőcsomag költségeit a társadalomnak kell viselnie. A Die Linkén belül a mentőcsomag tartalmával kapcsolatban merültek fel aggályok: a párt politikusai főként annak a szociális juttatásoktól függő családokat sújtó következményeire figyelmeztetnek.

A kritikák ellenére Merkel pozíciója továbbra is erős, a kormány társadalmi támogatottsága pedig rendkívül magas, amit jól mutat, hogy egy felmérés adatai alapján a kancellárasszony a válaszadók 80%-a szerint jól végzi munkáját. A rendkívül pozitív eredmény elsősorban nem a kormány, hanem Merkel személyes népszerűségének köszönhető. A kancellárasszony nemzetközi megítélése is kiemelkedő, amit elsősorban a válság során tanúsított higgadt, analitikus vezetési stílusa indokol. Mind a hazai, mind a nemzetközi közvélemény nagyra értékeli, hogy a német kormány az egyes döntések meghozatala előtt konzultált a tudományos szervezetek szakértőivel, különös tekintettel a Robert Koch Intézet szakembereire és az egyetemek kutatóira.

shutterstock_430497667m.jpg

Forrás: 360b/Shutterstock

A válság a jövőbeli kancellárjelöltek közötti versenyre is hatással van. Egy felmérés során a potenciális kancellárjelölteket egy 0-tól 100-ig terjedő skálán rangsorolták a megkérdezettek. A népszerűségi listát 74 ponttal Merkel vezette, a második helyezett 72 ponttal a CSU élén álló bajor miniszterelnök, Markus Söder lett, a dobogó harmadik fokán pedig 63 ponttal az SPD-t képviselő alkancellár és szövetségi pénzügyminiszter, Olaf Scholz állt. A társadalmi támogatottság tekintetében jelenleg Söder szerepel a legjobban, a válaszadók 27%-a szeretné, hogy Merkelt a bajor miniszterelnök kövesse hivatalában, ami különösen annak fényében izgalmas, hogy Söder több alkalommal is kijelentette, nem kíván ringbe szállni a kancellárságért. A sikeres válságkezelésnek köszönhetően az is felmerült, hogy Merkel esetleg még egy ciklusra kancellár maradhatna. Ezt a megkérdezettek 30%-a támogatná, 53%-a viszont ellenzi. A válság előtt az ötletet támogatók aránya 21%, az ellenzőké pedig 64% volt.

Látható tehát, hogy a járvány okozta válsághelyzet hatásai alaposan felbolygatták a német belpolitikát. A helyzetből a kormánykoalíció és különösen a CDU sokat profitált valamint a kancellárasszony össztársadalmi megítélése is pozitívan változott. A helyzetből levonható messzemenő politikai következtetéseket azonban érdemes fenntartásokkal kezelni, hiszen látható, hogy milyen váratlan gyorsasággal tudnak változni a német belpolitika tendenciái. Kérdéses tehát, hogy a válsághelyzet elmúltával megmaradnak-e a jelenlegi trendek.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!