A digitális jüan

A digitális jüan

Egy újabb kriptopénz vagy maga a jövő?

2021.07  | Olvasási idő: 12 perc

2020 októberében a Kínai Nemzeti Bank megkezdte a digitális jüan tesztprogramját. Azóta a világ első nagyszabású központi banki digitális valutájának (central bank digital currency, CBDC) szélesebb körű használatbavétele is megtörtént. A Shenzenben elvégzett első tesztek után a digitális fizetőeszköz Suzhouban és Pekingben is szétosztásra került, méghozzá a pénzbeli ajándékozás tradicionálisan bevett formájának, a vörös borítéknak egy digitális változatával. Az idei holdújév alkalmával több tízezer véletlenszerűen kiválasztott ember kapott összesen 1.5 millió dollár értékű ajándék digitális jüant, amely a kínai kormány digitális valuta iránti komoly elkötelezettségét mutatja. De mi is az a digitális jüan, és miért olyan fontos? Mit jelenthet ez az újfajta valuta a globális pénzpiacra nézve, valamint miért fontos a dollár akkor, amikor a jüanről beszélünk? Mik a kockázatai és mik az előnyei ennek a pénzügyi technológiai (financial technologies, FinTech) innovációnak? E blogposzt célja többek között ezen kérdések megválaszolása.

A digitális jüan (vagy e-jüan) fejlesztése 2014-ben kezdődött meg, amikor is a Kínai Központi Bank (People’s Bank of China, PBOC) megkezdte a világ első központi banki digitális valutájának kifejlesztését, melynek elsődleges célja az országos bankjegyállomány egy részének digitális fizetőeszközzel való kiváltása. Idén áprilisra jutott el a folyamat odáig, hogy a PBOC bejelentette, megkezdi a digitális jüan feltételes használatát az ország több részén, köztük Hszionganban és Chenguban. Az új fizetőeszköz egyik legfontosabb jellemzője, hogy – ellentétben a jól ismert kriptovalutákkal – annak fejlesztése és kiadása a központi bank által irányított folyamat keretében történik.

Kína komoly elkötelezettsége az új típusú valutával kapcsolatban nem meglepő, hiszen a 2010-es évek első felétől globálisan is egyre nagyobb a kereslet az ilyen megoldások iránt. A bitcoin nemrégiben tapasztalt kiugró áremelkedése pedig megmutatta a világnak, hogy az értéktranszfer ezen új módja egyre szélesebb körben válik elfogadottá és használatossá a világon. Mindez pedig még akkor is igaz, ha azt látjuk, hogy az elmúlt időszakban a kriptovalutáknak egyre több akadállyal kell megküzdeniük. Míg például sokáig néhány nagyobb cég – köztük a Tesla – lehetővé szerette volna tenni a bitcoinban való fizetés lehetőségét is, Elon Musk végül fenntarthatósági problémákra hivatkozva kihátrált ebből az ígéretéből. Jóllehet az amerikai cég döntése komolyan megrengette a kriptovaluta piacot, mindez azonban még csak a kisebbik probléma volt, hiszen nem sokkal ezután a kínai kormány bejelentette, hogy kitiltja a piaci alapon működő kriptovalutákat az országból, valamint korlátozza az azok bányászatával kapcsolatos tevékenységeket is.

Mi is az a kriptovaluta?

Ahhoz, hogy a kínai kormány tiltó rendelkezéseit megérthessük, először magának a kriptovalutának a koncepcióját kell, hogy jobban átlássuk. Ezen eszközök (ld. bitcoin) legfontosabb tulajdonságai közé tartozik az, hogy blokklánc (blockchain) technológia segítségével működnek, valamint „bányászni” lehet őket.

Röviden összefoglalva a blokklánc egy digitális főkönyv, amely lehetővé teszi az embereknek, hogy különböző tranzakciókat végezzenek, amelyeket a rendszer időrendi sorrendben és nyilvánosan hozzáférhető módon tárol. Az összes tranzakció tehát virtuálisan létrehozott, úgynevezett elosztott főkönyvekben (distributed ledger technology, DLT) van tárolva számtalan számítógépen világszerte, amelyek aztán blokkokat hoznak létre minden egyes alkalommal, amikor tranzakciós adatokat dolgoznak fel. Amikor a blokkok betelnek, újabb blokkokhoz kapcsolódnak hozzá, ezzel létrehozva egy blokkokból álló láncot, mely minden olyan számítógépre kiterjed, ami kapcsolódik a blokklánchálózathoz. Minden blokk egy adott mennyiségű tranzakció specifikus adatait tárolja el, amely adatok lehetnek a például a kriptovaluták tranzakciós listái is. Fontos jellemző, hogy láncban található összes adat nyilvánosan elérhető, ezzel pedig egy olyan decentralizált rendszer jön létre, amelyben adatok a világon szétszórva, több számítógépen vannak szétosztva, így nincs egy specifikus személy vagy bármilyen autoritás, amely irányítaná azt. A blokkok nem módosíthatók miután lezárultak, tehát ha valaki megpróbálna módosítani bármilyen információt a blokkon belül, a blokklánc hálózat nem engedné azt. A megoldás tehát nem csak az anonimitást biztosítja, de védelmet is nyújt a csalással szemben.

A kriptovaluta bányászása ebben a digitális környezetben nem jelent tehát mást, mint csatlakozni a blokklánchoz egy számítógéppel, amellyel a felhasználó nem csak a blokklánc működtetéséhez, de a hálózat nagyobb biztonságához és sebességéhez is hozzájárul. A rendszer fenntartásáért cserébe a hálózat véletlenszerűen megajándékozza a „bányászokat” kisebb mennyiségű bitcoinnal, illetve egyéb rendszereknél a hozzájuk tartozó valutával, mindez pedig a bányászást akár jól kifizetődő vállalkozássá is teheti. Fontos azonban azt is látni, hogy a rendszer működtetése komoly környezetvédelmi és fenntarthatósági aggályokat is felvet, hiszen annak működése nagy mennyiségű villamos áram felhasználásával jár. Igaz azonban az is, hogy egyre inkább úgy tűnik, hogy a megújuló energiák segítségével ez a probléma enyhíthető.

A fentieket összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ezek a kriptovaluták decentralizáltak, számítógépek működtetik őket, s az ezekben elvégzett, a blokklánc elvén alapuló tranzakciók gyorsak és biztonságosak, ráadásul nem befolyásolhatók jegybankok és egyéb hatóságok által. Ez utóbbiból következően pedig egy egységnyi kriptovaluta ára mindig annak valódi értékét fogja tükrözni, de legalábbis azt az értéket, amire az emberek azt becsülik.

Mi az a központi banki digitális valuta, és miért más, mint egy kriptovaluta?

A CBDC-k, amelyek egy adott ország valutájának digitálizálását hivatottak elősegíteni, a fenti paraméterektől viszont némileg eltérnek. Jóllehet a kriptovaluták néhány előnyével ezek a fizetőeszközök is rendelkeznek (például gyorsabb és olcsóbb tranzakciókat tesznek lehetővé), de jelentősen el is térnek azoktól, hiszen centralizáltak. Ez azt jelenti, hogy ugyanazok a szabályok vonatkoznak a jegybankok által kibocsájtott digitális valutákra, mint a központi pénzintézetek által kibocsájtott készpénzre.

A digitális fizetőeszközök terjedését látva nem meglepő, hogy egyre több ország kezdett saját CBDC fejlesztésébe azzal a céllal, hogy megpróbáljon létrehozni egy szabályozott és centralizált alternatívát az erősen szabályozatlan és volatilis kriptovaluta piac mellett. Ezen erőfeszítések célja, hogy a saját digitális pénz-készletek létrehozásával csökkenthetők legyenek az árfolyam-ingadozások keltette veszélyek és növekedjen a digitális pénzpiacok biztonsága. Mások mellett a Marshall-szigetek, Svédország és a Bahamák is megkezdte a digitális fizetőeszközökkel kapcsolatos kutatásokat és fejlesztéseket, s jóllehet néhány helyen már kísérleti programok is folyamatban vannak, ilyen téren egyértelműen Kína jár a legelőrébb.

A kínai digitális jüan

A digitális jüan egy eszköz a Kínai Jegybank számára, amivel a forgalomban lévő bankjegyek egy részét igyekszik digitalizálni. Mivel a kínai piac az egyik legfejlettebb a készpénz nélküli fizetésben, a digitális valuta hatékony megoldás lehet arra, hogy felgyorsítsa a teljes átállást egy készpénz nélküli társadalom létrejöttéhez. Különösképpen is szükség van erre akkor, amikor többen úgy látják, hogy a készpénz helyét várhatóan teljes mértékben a digitális fizetőeszközök veszik majd át.

Azon kívül, hogy kényelmes megoldás lenne, ha nem kellene készpénzt hordanunk magunknál, a digitalizált valutának más előnyei is vannak. A PBOC felsorolása szerint ezek közé tartozik a hatékonyabb és gyorsabb fizetés, az alacsonyabb utalási díjak, a biztonságosabb fizetés, valamint úgy általában a nagyobb pénzügyi biztonság. A digitális jüan, annak központi hatóság általi felügyelete miatt azonban markánsan eltér az olyan decentralizált digitális pénzeszközöktől, mint például a Bitcoin, ahol a teljes anonimitás garantált. A „szabályozott anonimitás” jelszava alatt működő digitális jüan tárcák üzemeltetésével (ezek előfeltételei annak, hogy valaki digitális jüant birtokoljon) ugyanis a szolgáltató (azaz a PCOB) mint „egyetlen” harmadik fél számára jól követhetővé válnak a felhasználók tranzakciói. A felhasználóknak egyébként laza kapcsolódású számláik lennének, ami azt jelenti, hogy a bankszámlájuk nem feltétlenül lenne közvetlen kapcsolatban a digitális jüan számlájukkal. A kínai digitális valuta például egy telefonszám alapján is működhetne, ami lehetővé tenné a PBOC számára, hogy nyomon kövesse a szükséges adatokat annak érdekében, hogy megakadályozza az esetleges visszaéléseket és bűncselekményeket. Ez azonban magában hordozza annak a kockázatát is, hogy az állam egy újabb olyan eszközhöz jut, amivel növeli tudja a kínai polgárok felügyeletének mértékét.

A hazai színtér

A kínai kormány számára fontos szempont, hogy az új digitális valuta növelje a versenyt a belföldi készpénz nélküli piacon. Jóllehet a PBOC az ezzel kapcsolatos felvetéseket mindezidáig tagadta, az mindenesetre biztos, hogy egészen addig, amíg a WeChat Pay és az Alipay egyfajta duopóliumként uralja a kínai digitális fizetéseket, a két magánvállalat potenciális kockázatot jelent a készpénz nélküli pénzpiacra, különösképpen is abban az esetben, ha például csődbe mennének – állítja Linghao Bao, a Trivium China elemzője. A jegybank által kibocsájtott valuta szabályozásával, a jüan digitalizált verziója tehát több hatalmat adna a kínai kormány kezébe a digitális pénzpiacok effektívebb irányításához.

A digitális jüant egyéként a PBOC osztja el kereskedelmi bankok között, ezek a bankok pedig továbbjuttatják azt az ügyfeleiknek, aminek egy lehetséges módja, hogy az ügyfelek becseréljék a fizikai pénzüket digitális jüanra egy az egy arányban. A kísérleti időszak alatt a PBOC több millió dollár értékű digitális jüant osztott szét Shenzhenben, Suzhouban és Pekingben. Ahhoz, hogy az új fizetőeszköz tényleg működőképes legyen, az e-jüant természetesen a kereskedőknek is el kell fogadnia, amelynek stimulálására a kormány számos ösztönzőt vezetett be. Ezek közé tartozik a tranzakciós díjak eltörlése, valamint a fizetőeszköz elfogadásához szükséges infrastruktúra kialakítása.

A WeChat Pay és az Alipay mindazonáltal az elmúlt időszakban komoly versenyelőnyre tett szert, ami egyben azt is jelenti, hogy a mobil fizetési piacon ez a két cég uralkodik. Ők teszik ki ugyanis a piaci részesedés több mint 90%-át egy olyan szektorban, ahol a pénzforgalom már 2018-ban meghaladta a 40 trillió dollárt. A két tech óriás ráadásul az infrastruktúra tekintetében is előnyben van, hiszen az általuk használt applikációk az ország nagy részén elfogadottak és könnyedén használhatók. Mindezt figyelembe véve nem meglepő tehát, hogy sokan úgy látják, a digitális jüan ennek a duopol helyzetnek a megtörését ambicionálja, s veszi fel a harcot a piacot uraló cégekkel, illetve azok infrastruktúráival. Mindenesetre a két társaságnak egyelőre nincs mitől félnie, hiszen úgy tűnik, hogy – legalábbis egyelőre – „. . . a digitális jüan nem közvetlen konkurense az Alipaynek vagy a WeChat Paynek, hanem egy új platform, amely lehetővé teszi más szereplőknek is, hogy versenybe szálljanak a WeChat Pay-jel és az Alipay-jel”. Az mindenesetre nem világos, hogy ez a barátságos hozzáállás meddig tart majd ki.

A hazai piaci lehetőségeken kívül –amennyiben globálisan is erőre kap – a digitális jüan sikere komoly nemzetközi előnyökkel is járhat Kína számára. Egy ilyen valuta ugyanis amellett, hogy lehetőséget nyújthat egy adott ország fizetőeszközének stabilizálásához, próbára teheti az Egyesült Államok vezette, s a dollár uralta globális pénzügyi rendszert is. A dollártól való függés csökkenése Kína és a többi, a digitális jüant elfogadó ország számára olyan lehetőséget jelenthet, amellyel megkerülhetők lesznek azok a pénzügyi rendszerek, amelyeket – közvetve vagy közvetlenül, de – az Egyesült Államok kontrollál. Ez mindenképp vonzó lehet azon aktorok számára, akik igyekeznek kibújni azok alól a szankciók alól, amelyeket a Nyugati világ szabott ki rájuk, hiszen a Kína által létrehozott digitális pénzügyi megoldással kikerülhető lenne a SWIFT rendszer, azaz a világ kvázi egészében használt banki tranzakciós rendszer.

A nemzetközi hatások

A fentiek tükrében jól látszik, milyen előnyökkel járhat a kínai digitális valuta további nemzetközi térnyerése. Ez pedig még akkor is igaz, ha sok elemző szerint a digitális jüan csak korlátozott mértékben tudna hozzájárulni a kínai valuta globális szerepének fokozásához. Érdemes mindazonáltal figyelembe venni azt a tényezőt is, hogy a digitális jüan, annak gyorsaságával és alacsony tranzakciós költségeivel könnyen szélesebb körben is népszerűvé válhat. Ennek stimulálása érdekében ráadásul a Kínai Jegybank 2021 februárjában csatlakozott Thaiföldhöz, az Egyesült Arab Emírségekhez és Hong Konghoz, akik egy közös, határokon átnyúló jegybanki digitális valuta létrehozását tervezik.

Mindezt látva nem meglepő, hogy az idei G7-találkozó előtt néhány szakértő külön kiemelte azt a tényt, hogy Kína digitális jüan kibocsátással kapcsolatos közelmúltbeli lépései komolyan aggasztják néhány nyugati ország vezetését. Arra számítva, hogy a kínai CBDC akár képes lehet egy új gazdasági övezet megteremtésére is, amely Kína és az „Egy övezet, egy út” kezdeményezésben (Belt and Road Initiative, BRI) részt vevő nemzetek köré összpontosulna, a nyugati vezetők attól tartanak, hogy ez a kínai iniciatíva nemcsak a dollár globális dominanciáját fogja kikezdeni, hanem végső soron az Egyesült Államok globális pozícióit is. Úgy tűnik tehát, hogy a kínai digitális valuta az USA – Kína nagyhatalmi versengés újabb aspektusát jelentheti, hiszen az e-jüan BRI-n belüli esetleges elfogadása jelentősen meggyengítheti, sőt esetleg alá is áshatja azt a jelenlegi globális pénzügyi infrastruktúrát, amely az amerikai dollárra, illetve az Egyesült Államok vezető szerepére épül.

Ezt a problémát csak tovább súlyosbítaná, ha a digitális jüan globálisan is megvetné a lábát, hiszen amennyiben a PBOC által kibocsájtott digitális valuta szélesebb körben elfogadottá válna, az nem csak hozzáférést biztosítana a tranzakciós adatokhoz a kínai hatóságok számára, de ezáltal megkerülhetővé válnának azok a nyugati szankciók is, amelyek elsődleges célja, hogy meggátolják a dollárban, vagy egyéb kulcsvalutákban történő tiltott tranzakciókat. Nem meglepő tehát, hogy a G7 országok a nagyobb átláthatóság biztosítására és jogilag szabályozott keretek kialakítására tettek javaslatot.

Összegzés

Kína az ország készpénzének egy részét digitális kóddá alakította. Banki tranzakciók helyett pedig néhány éven belül a legtöbb kínai lakosnak hozzáférése lesz a saját digitális valutáját tároló digitális tárcájához. Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy a digitális jüan előnyei között szerepel majd, hogy a pénzfelvétel minden állami bankban lehetséges lesz, nem lesznek tranzakciós díjai, s a tervek szerint offline is működni fog. Mindezekkel pedig lehetővé válna továbbá az is, hogy gyorsabb tranzakciók jöhessenek létre, valamint biztonságosabb pénzügyi környezet alakuljon ki. Ez egyúttal lehetőséget biztosítana a kínai kormány számára, hogy hatékonyabban működtesse a saját gazdaságát. Ezzel egyidejűleg a digitalizált valuta legfőbb hátrányai között szerepelne, hogy a tranzakciók teljesen nyomon követhetővé válnának a kínai hatóságok számára. A centralizált jellegből fakadóan továbbá a digitális jüan könnyen áldozatul eshet az inflációnak és az esetleges rossz monetáris politikák hátrányos következményeinek is. Mindezen felül az új digitális kínai valuta olyan új lehetőséget adhat a kínai kormány kezébe, amivel még hatékonyabb figyelheti meg és irányíthatja a lakossági pénzáramlást, beleértve a pénzköltési szokásokat és vásárlási előzményeket.

A kormány állítása szerint azonban a „szabályozott anonimitás” azt is jelenti, hogy a felhasználók megfigyelésére csak bizonyos keretek között lesz lehetőség. A személyiségi jogok bizonyos szintű feláldozásáért cserébe viszont sokkal egyszerűbb lesz kiszűrni a potenciális bűnügyi tevékenységeket, ezáltal pedig egy biztonságosabb pénzügyi környezet jöhet majd létre. Jól látszik tehát, hogy a rendszer létrejöttével a nyomon követés, irányítás és büntetés is sokkal egyszerűbb lenne. Érdemes azonban megjegyezni, hogy nyomon követhetőség szempontjából az AliPay és a WeChat Pay majdnem ugyanígy működnek, viszont a két magánvállalat az eltárolt adatokhoz nem enged hozzáférést harmadik félnek, köztük például az államnak sem.

A nemzeti szempontok mellett a nemzetközi szerepvállalás is fontos tényező. Jóllehet a dollár fölénye továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a digitális jüan hosszútávon akár kihívója is lehet az amerikai valutának. Figyelembe kell ugyanakkor venni, hogy az Egyesült Államok továbbra is a legjelentősebb globális gazdasági tényező, ami a dollár pozícióit és stabilitását is jelentős mértékben erősíti. Ezzel szemben Kínában szigorúak a tőkekorlátozások, valamint a nemzeti valutát centralizált árfolyam szabályozza, ami azt (a digitális jüannal együtt) kevésbé stabil értékhordozóvá teszi a külső szereplők számára.

Egy másik ok, amiért az új pénzügyi technológia fejlesztése ennyire fontos, hogy az megvédhesse Kína pénzügyi szuverenitását az által, hogy nem csak a többi globális valutától, de a mostanság egyre jelentősebb kriptovalutáktól (pl. bitcoin) is megvédje a jüant.

Végezetül megállapíthatjuk, hogy még ha a digitális jüan nem is válik globálisan vezető valutává a közeljövőben, az esélye továbbra is megvan arra, hogy – amennyiben több ország is elkezdi használni –  a nemzetközi monetáris politikában az amerikai dollár melletti egyik fontos szereplőként jelenjen meg. Ahhoz, hogy ez megtörténjen a digitális jüannak viszont nem csupán a hazai piacon kell bizonyítania a működőképességét , hanem meg kell, hogy  történjen annak nemzetközi forgalomba hozatala is. Ezen kívül persze arra is szükség lesz, hogy az emberek ténylegesen elkezdjék használni ezt a szolgálatatást, amelynek elősegítése érdekében a kínai kormánynak bizonyos ösztönzőket is biztosítania kell majd. Egyelőre azonban még rengeteg a megválaszolandó kérdés a digitális jüannal kapcsolatban, amire a kínai kormánynak mihamarabb válaszokat kell adnia. A bizonytalanságok ellenére viszont a világ első működőképes CBDC-jének kibocsájtása már önmagában is dicséretet érdemel, s ez akkor is így van, ha a digitális jüannak még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy elismert és elfogadott valutává válhasson.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!