A hármas rendszer kihívásai

A hármas rendszer kihívásai

Általános választások Bosznia-Hercegovinában

2018.10  | Olvasási idő: 10 perc

Október 7-én általános választásokat tartanak Bosznia-Hercegovinában: mintegy 3,3 millió szavazásra jogosult polgár járulhat majd az urnák elé, hogy a többi között szavazzon a háromtagú államelnökség tagjairól, a szövetségi parlament törvényhozóiról, valamint a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság és a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderáció parlamentjének képviselőiről. Az országban szeptember 7-én kezdődött a hivatalos választási kampány. Az etnikai megosztottság még mindig erős a régióban, így a Szerbiából, Oroszországból, az USA-ból és Törökországból érkező befolyásoknak jelentős szerepük lehet a választásokon, valamint az országban élő három etnikai csoport tagjaira nézve.

Szarajevó, Bosznia-Hercegovina fővárosa
Forrás: Shutterstock

Szarajevó, Bosznia-Hercegovina fővárosa viharos múlttal rendelkezik: 1914-ben itt történt a szarajevói merénylet Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse ellen, 1984-ben – csak néhány évvel a délszláv háború kezdete előtt – a téli olimpiai játékoknak adott otthont, majd pedig a háború alatt majd négy éves ostromnak volt kitéve. Bosznia-Hercegovina, amely az alkotmány által meghatározott három államalkotó nép – bosnyákok, horvátok és szerbek – otthona, a háború óta hosszú utat tett meg, így mára már potenciális EU-tagjelölt, valamint 2010 óra NATO-tagjelölt is. A boszniai háború 1992-ben kezdődött és 1995. november 21-én, a daytoni békeszerződés aláírásával ért véget. A megállapodás nagy hatással bír Bosznia-Hercegovina mind politikai, mind társadalmi életére, ugyanis az ország jelenlegi alkotmánya a daytoni béke 4-es számú mellékletben van meghatározva, amely többek között az országot két entitásra osztotta: boszniai Szerb Köztársaságra és Bosznia-hercegovinai Föderációra. A boszniai parlamenti összeállítást is a daytoni béke írja elő, figyelembe véve az országban élő mindhárom nemzetet.

A parlament kétkamarás: a felsőház 15 képviselőből áll, melynek kétharmada (öt horvát és öt bosnyák) a Föderációból, egyharmad része (öt szerb) pedig a Szerb Köztársaságból érkezik. Az alsóház 42 képviselőből áll, szintén kétharmadukat a Föderációból és egyharmadukat a Szerb Köztársaságból választják. Továbbá az alkotmány 5-ös cikkelye az államelnökséget háromtagú testületként határozza meg: egy bosnyák és egy horvát, akiket a Föderációból, valamint egy szerb, akit a Szerb Köztársaságból választanak. Közösen egy négyéves mandátumot töltenek ki.

Ahogy az a bonyolult daytoni cikkekből is értelmezhető, a boszniai alkotmány fontos részét képezi a három nemzet közötti egyenjogúság. Viszont maga a hármas, vagy tripartit-rendszer gyakran etnikai és politikai feszültségeket eredményez, mivel a felek nem mindig tudnak közös nevezőre jutni, ami a döntéshozatal kárára megy. Az Unióhoz vezető útján Bosznia-Hercegovinának többek között alkotmánymódosítást szükséges végrehajtani, amely lehetővé teszi az országban élő egyéb nemzeti kissebségeknek azt, hogy elnök- vagy parlamenti képviselőjelöltként részt vegyenek a választásokon. Az általános választások közeledtével, amíg a boszniai politikusok különböző kampányüzenetekkel próbálják megszerezni a voksokat ez, és számos más nyitott kérdés is megoldásra vár.

„Mindenki különböző – Mindenki egyenlő” felirat Mostárban, Bosznia-Hercegovina
Forrás: Flickr

Külföldi behatás

Ahogy közelednek a választások, a külső szereplők által gyakorolt befolyás különböző irányokba próbálja terelni a boszniai politikai rendszert. A főszereplők ebben a folyamatban Szerbia, Oroszország, Törökország, és közvetettebb módon az USA.

A választások előtti kampányban a szerb kormány Milorad Dodikot, a Szerb Köztársaság elnökét támogatta. Több szerb politikus is olyan nyilatkozatokat tett a Szerb Köztársaságot illetően, amelyek politikailag és társadalmilag is kapcsolatba hozhatók Dodik elnökkel. A többi között Ivica Dačić Szerbia külügyminisztere elmondta, hogy Belgrád támogatja a Szerb Köztársaságot, Aleksandar Antić szerbiai energetikai miniszter pedig a két fél közös infrastrukturális terveiről számolt be. Tekintettel a Boszniában uralkodó nagymértékben etnikai politikai közegre, nem nehéz megérteni a szerb állammal fenntartott szoros kapcsolatokat, és ezek lehetséges kihatását a választó polgárokra. Dodik állításai szerint továbbá a Szerb Köztársaság egy részét Szerbiához csatolná, legitimizálva magát azoknál a szavazópolgároknál, akik támogatják ezt az ötletet.

Úgy tűnik, hogy Oroszország is Dodik kampánya mellet áll ki. A Nyugat aggodalmának adott hangot az orosz beavatkozás kapcsán, de egyelőre nincsenek konkrét jelei olyan orosz propagandakampányokról, mellyel a választásokat kívánnák befolyásolni, s melyeket más országokban, többek között Macedóniában hajtottak végbe. Viszont Szergey Lavrov legutóbbi boszniai látogatása során – annak ellenére, hogy tagadta az orosz beavatkozást – hangsúlyozta Moszkva szolidaritását a szerb identitást illetően. Azon kívül, hogy közös sajtóértekezletet tartott Dodikkal, Lavrov arról is nyilatkozott, hogy ellátogatott egy orosz-szerb ortodox templom építési helyszínére.

Figyelembe véve, hogy az ortodox vallás továbbra is a fő választóvonal a szerb és a több boszniai nép között, az ilyen kijelentések közvetlenül a választások előtt mintha a szláv (ebben az esetben szerb) nemzeti érzelmekre próbálnának hatni. Ennek fényében könnyebben megérthető a két fél közötti kapcsolat is: Dodik már korábban is hangot adott kétségeinek az uniós integráció kapcsán, Oroszországot pedig nemrég a macedón népszavazással való beavatkozással hozták kapcsolatba. Dodik támogatása arra utal, hogy Moszkva szeretné, ha Bosznia nem haladna túl gyorsan az Unió felé.

Nehéz eldönteni milyen irányba viszik az országot az általános október 7-i választások.
Forrás: Shutterstock

Törökország befolyása hasonló, csak egy másik etnikai csoportot érint: Bosznia-Hercegovina muzulmán közösségét. Az elmúlt időszakban a török kormány, és különösen Recep Tayyip Erdoğan török elnök rendkívüli erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy főként a közös vallási identitást kihasználva elérje az országban elő bosnyákokat. A közvélemény támogatásának elnyerése érdekében Erdoğan civil szervezeteket és infrastrukturális projekteket pénzelt. Ezért nem meglepő, hogy a török elnököt jelenleg a boszniaiak mintegy 76 százaléka támogatja, és még kevésbe meglepő, hogy Bakir Izetbegović, a háromtagú boszniai államelnökség soros, bosnyák elnöke májusban részt vett Erdoğan választás előtti kampányában Szarajevóban. Feltehetően annak érdekében, hogy növelje Erdoğan és saját politikai pártjának népszerűségét, Izetbegović úgy mutatta be Erdoğant, mint azt a személyt „aki visszatéríti [a boszniai embereket] vallásukhoz”. A politika és a vallás nem állnak egymással szemben, viszont ebben a politikai helyzetben Erdoğan úgy van bemutatva, mint a balkáni iszlám oszmán örökségének a képviselője, erre az eszmére pedig a török elnökkel való szoros kapcsolatok fenntartásával Izetbegović is támaszkodik.

Az Egyesült Államok befolyás talán a legérdekesebb, ugyanis úgy tűnik, az a legkevésbé tudatos. Dodik az elmúlt napokban azzal vádolta az USA-t (és Nagy-Britanniát is), hogy olyan kampányt folytatnak – többek között az amerikai nagykövetség segítségével – amely az országban politikai destabilizációhoz vezethet. Ezzel a fellépéssel ugyanis Dodik – aki a háromtagú boszniai államelnökség jelölte – erőteljes vezetőnek mutatja magát, aki készen áll megvédeni népét a külső befolyástól. Dodik számára lehetővé vált, hogy kampányát közelebb hozza a szerb politikához, ugyanis megköszönte Aleksandar Vučić szerb elnöknek a segítségét az ügy feltárásában (Vučić ugyanis az állítja, hogy bizonyítékokkal rendelkezik ezekről a beavatkozásokról, amelyeket a választások után tár majd a nyilvánosság elé).

Borús jövőkép

Tekintetbe véve a felvázolt helyzetet, kevés az esély arra, hogy az általános választások hozzájárulnak az ország további stabilitásához. A jelöltek a kampány során nagymértékben mellőzték az alkotmánymódosítás kérdését. A helyzeten továbbá az is súlyosbít, hogy egyre nagyobb népszerűséget élvez Bosznia-Hercegovinán belül a harmadik, horvát többségű entitás létrehozásának ötlete is, amely további instabilitást hoz a már amúgy is átláthatatlan politikai viszonyokban. A hónapok óta tartó feszültség után még mindig nem mondható meg, milyen eredménnyel végződnek az október 7-i választások.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!