A két kevésbé fontos ülés

A két kevésbé fontos ülés

2018.05  | Olvasási idő: 10 perc

Márciusban zajlott a kínai törvényhozás és a legfelső politikai tanácsadó testület, az Országos Népi Gyűlés (ONGY), valamint a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) éves gyűlése, mely érdekes fordulatokat hozott a kínai politikai életben: a tavaly októberi pártkongresszus választási eredményeit követve újraosztották az állami tisztségeket és módosították az alkotmányt, tovább erősítve Hszi pártfőtitkár-államelnök hatalmát. Jelen cikk röviden bemutatja a két szerv működését és kínai államszervezetben betöltött funkcióját, majd áttekinti a márciusi gyűlések főbb eredményeit. 

A XII. KNPTT 5. ülése március 3-án kezdődött, majd, a hagyományoknak megfelelően, két nappal később az Országos Népi Gyűlés nyitóülését is megrendezték. Mivel két hétig párhuzamosan zajlanak a politikai szervek értekezletei, azokra a kínai köznyelvben lianghuiként (两会), azaz két ülésként szoktak hivatkozni. Mindkét országos szervezet évente ülésezik, tagjainak, illetve képviselőinek mandátuma öt évre szól.

Az idén közel 3000 képviselő részvételével lezajlott Országos Népi Gyűlés de jure a legfontosabb állami szerv, bár a gyakorlatban árnyaltabb a kép. Az ONGY legfontosabb hatáskörébe tartozó feladatok közé tartozik a Kínai Népköztársaság (KNK) alkotmányának módosítása, az alkotmányos és más jogi aktusok végrehajtásának felügyelete, az állami költségvetés, valamint a gazdasági tervek ellenőrzése és elfogadása, továbbá a törvényalkotás. Emellett az ONGY választja az elnököt és helyettesét az egyéb magasrangú méltóságok mellett. Korábban az ONGY-ben kibontakozott vita nyomán vontak már vissza a Kínai Kommunista Párt (KKP) által beadott törvényjavaslatot, azonban maga a gyűlés még soha nem vétózott meg egyet sem.

A gyakran a kétkamarás parlament felsőházához hasonlított Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület, ahogyan a neve is mutatja, konzultatív szerepet tölt be, törvényhozó hatalommal nem rendelkezik. Tagjai az ONGY plenáris és bizottsági ülésein szavazati jog nélkül vesznek részt. Hivatalos megfogalmazás szerint a testület a „szocialista demokráciát támogatja a kínai politikai szférában”. A KNPTT egyfajta egységfront, amely hangsúlyozottan a KKP vezetése alatt működik, és az úgynevezett demokratikus pártok, tömegszervezetek, nemzeti kisebbségek, a párton kívüliek, egyházak, vállalkozók és egyéb társadalmi rétegek, csoportok képviselőit tömöríti. A tanácskozó testület legfőbb feladata, hogy fontos társadalmi és politikai kérdésekkel kapcsolatban javaslatokat fogalmazzon meg az ONGY számára.

Az idei márciusi lianghui azért is számít fontos eseménynek a kínai politikában, mivel ez volt az első ilyen kettős ülés a tavalyi pártkongresszust követően (melyet ötévenként rendeznek meg). A XIX. Pártkongresszus nyomán a népgyűlés is megszavazta a „Hszi Csin-ping gondolatai a kínai színezetű szocializmusról az új korszakra” címet viselő ideológiai program beemelését a KNK alkotmányába, illetve egy második ciklusra is újraválasztotta Hszit elnöknek, Li Ko-csiangot pedig miniszterelnöknek. Az ONGY ülésén elmondott éves miniszterelnöki beszámolójában Li hangsúlyozta az innováció és a gazdasági – azon belül is a keresletoldali – strukturális reformok szükségességét, a „négy átfogó” politikájának folytatását, illetve Kína nagyobb nemzetközi szerepvállalásra való törekvését.

Ezen túl azonban sokkal nagyobb nemzetközi visszhangot váltott ki, hogy az alkotmánymódosítás eltörölte az elnök és az alelnök hivatali idejének két ciklusra való korlátozását, vagyis mindkét tisztség betöltői többször is újraválaszthatóvá váltak. Az alkotmánymódosítás kapcsán azonban elhamarkodottnak tűnhet azt feltételezni, hogy mindez Hszi örökös elnökségét hivatott rögzíteni. Igaz, jogilag megszűnt az akadálya annak, hogy 2023 után is hatalmon maradjon, de a (jóval fontosabb hatásköröket ellátó) KKP főtitkárának és a Központi Katonai Bizottság elnökének hivatali idejét eddig sem korlátozták, így a vezetőcsere a párton belüli szokásjog szerint zajlott. Az 1982-es alkotmány mindemellett viszonylag szűk, inkább reprezentatív jogkört biztosít az államelnöknek. (Az is elmondható azonban, hogy egy olyan korszakban, amikor Kína a nemzetközi színtéren a korábbinál aktívabb szerepet vállal, az államelnöki tisztség külpolitikai szempontból egyre fontosabbá válik.) Hivatalos kommunikációban Kína elutasítja az örökös elnökség lehetőségét. A hivatali idő korlátozásának eltörlését a párt a három legmagasabb tisztség – az állam, a párt és a hadsereg vezetőjének – konzisztensebbé tételével magyarázza, és a KKP XII. kongresszusán elfogadott, jelenleg is érvényes határozatra hivatkozik, miszerint a párt elutasítja a hatalom túlzott koncentrációját és a pozíciók élethosszig tartó megtartását.

Vang Ji külügyminiszter és államtanácsos
Forrás: Flickr

Wang_Qishan_in_2016.jpg

Vang Csi-san elnökhelyettes
Forrás: Wikimedia Commons

Hszi hatalmának további koncentrációját – egyben a reformok végrehajtását elősegítő politikai környezet megteremtését – talán érzékletesebben mutatja az új korrupció-ellenes ügynökség, a Nemzeti Felügyeleti Bizottság (NFB) felállítása, mely egyenrangú a központi kormánnyal (Államtanács), de az igazságszolgáltatás felett áll. Az NFB nemcsak a KKP közel 90 millió tagját felügyeli, hanem az állami tulajdonú vállalatok, kórházak, helyi önkormányzatok, oktatási, sport- és kulturális intézmények is a hatáskörébe tartoznak. Hszi ezzel egyértelműen kiterjeszti és új szintre emeli az előző ciklusában megkezdett korrupció-ellenes kampányt, amelyet korábban a KKP Központi Fegyelmi Ellenőrző Bizottságának élén Vang Csi-san, Hszi egyik fő szövetségese vezetett. A márciusi ONGY által miniszterelnök-helyettesnek választott Vang időközben alelnökként tért vissza a politikai életbe, annak ellenére, hogy a tavalyi pártkongresszuson kora miatt lemondott a KKP Politikai Bizottság Állandó Bizottságában betöltött tisztségéről. Vang új kinevezése után várhatóan elsősorban külpolitikai ügyekért, pontosabban az Egyesült Államokkal való kapcsolatokért lesz felelős, amely a jelenlegi feszült helyzetben igen összetett feladat – Hszi ezért nem is kockáztatott, amikor régi szövetségesét támogatta a pozíció betöltésében.

A két ülés fejleményei közül kiemelkedő, hogy lényegesen megerősítették a külügyminisztérium hatalmát és növelték a költségvetését is. A 2013 óta külügyminiszteri posztot betöltő Vang Jit a népgyűlés külügyekért felelős államtanácsosnak választotta, ami magasabb rangú pozíció a miniszterinél. Összességében (bár egyes, külföldi segélyeket érintő jogköröket visszavontak a külügyminisztériumtól) elmondható, hogy a diplomácia a korábbinál magasabb prioritást élvez, amely a vezetés, pontosabban Hszi által 2049-re kitűzött globális hatalmi célok megvalósítását segíti.

A két ülés megerősítette, hogy a Hszi-fémjelezte korszakban az állam belső problémáinak megoldását célzó reformok végrehajtása mellett Kína aktívan törekszik az ország globális hatalommá formálására is. A gyorsan változó nemzetközi helyzet – az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a kelet-ázsiai regionális fejlemények – azonban hamarabb kényszeríthetik ebbe a szerepbe Kínát, mint azt vezetői szeretnék.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!