A kínai családtervezési program vége?

A kínai családtervezési program vége?

2018.09  | Olvasási idő: 9 perc

A Kínai Népköztársaság várhatóan végleg eltörli a közel negyven éve hatályban lévő állami születésszabályozási politikáját. Az engedélyezett gyermekek számának további növelése vagy a szabályozás eltörlése már jó ideje várható volt, mivel az intézkedés lazítása a korábbi alkalmakkor nem bizonyult elegendőnek a születésszám növeléséhez, a társadalom elöregedésének lelassításához. A nyolcvanas évek elején elindított demográfiai folyamatokat azonban már nem tudják visszafordítani, ezek még évtizedekig hatással lesznek a kínai társadalomra.

Kína várhatóan 2020-tól feloldja a közel negyven éve hatályban lévő állami születésszabályozási politikáját, ugyanis az Országos Népi Gyűlés (ONGY) Állandó Bizottsága elé nemrég beterjesztett új Polgári Törvénykönyv tervezetéből töröltek minden utalást a „családtervezésre.” Az ország első egységes polgári jogi kódexe a hétköznapi élet minden szegletét szabályozza majd, ezért is figyelemreméltó, hogy a születésszabályozás kimaradt a szövegből. Ugyanakkor az engedélyezett gyermekek számának további növelése vagy a szabályozás eltörlése már jó ideje várható volt.

Egyrészt – az elmúlt három évtizedben példátlan módon –, a Kínai Kommunista Párt (KKP) XIX. Kongresszusán Hszi Csin-ping pártfőtitkári beszámolójában már nem is tett erre utaló említést. A márciusi ONGY ülésén arról is döntés született, hogy a korábban születésszabályozásért is felelős szerv (Nemzeti Egészségügyi és Családtervezési Tanács) feladatait a Nemzeti Egészségügyi Tanács veszi át, tehát a születésszabályozást innen is „törölték”. Érdekes, hogy sokan a 2019-es Disznó Évére tervezett bélyegeket is jelzésértékűként értelmezték. Az augusztusban kibocsátott egyik bélyegmintán egy boldog, öttagú malaccsalád látható, melyből többen a kétgyermekes családpolitika lazításának megerősítésére következtettek, mivel korábban is üzent már így a bélyegeken látható állatkölykök számával a kormányzat.

Másrészt pedig a nemzetközi médiában – tévesen – „egykepolitikaként” nevezett szabályozás több alkalommal való lazítása nem hozta meg a várt eredményeket. A 2016-tól általánosan, családonként engedélyezett két gyermek sem változtatott a helyzeten, a termékenységi arányszám jóval 2,1 – a hosszútávon állandó népességszámhoz szükséges érték – alatt maradt. 2016-ban nőtt ugyan a születések száma, de tavaly újra csökkent.

A Kínai Népköztársaság megalapítása után többek között a relatív stabilitásnak, az egészségügyi ellátás javulásának és az így megnövekedett várható élettartamnak köszönhetően következett be népességrobbanás. Ezt visszavetették ugyan a „nagy ugrás” és a kulturális forradalom eseményei, illetve egy korábbi családtervezési kampány is, a népesség és termékenységi ráta azonban így is túl magas volt, ezért a magas gazdasági növekedés mellett sem emelkedett az egy főre jutó GDP és az életszínvonal, különösen vidéken. A gazdasági fejlődés beindításához szükség volt a népességnövekedés lassítására, így 1979-ben bevezették a születésszabályozási politikát (jihua shengyu zhengce, 计划生育政策), amely fontos kiegészítő eleme volt a Teng Hsziao-ping nevéhez fűződő „reform és nyitás” politikájának.

Végezz jó munkát a családtervezésben a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében! (1986)
Forrás: Flickr

Igaz, a szabályokat többször változtatták, de általánosan elmondható, hogy városi családokban egy, vidéken pedig két gyermek vállalása volt megengedett. Az etnikai kisebbségek kezdettől fogva kivételt képeztek, az ő esetükben városokban kettő, vidéken kettő-három gyermeket engedélyeztek. A szabályok betartatásáért az előbb említett Nemzeti Egészségügyi és Családtervezési Tanács volt felelős. A szabályokat követő családok jutalmakat, különböző kedvezményeket kaphattak, de komoly büntetéseket róttak ki azokra, akik nem tartották be a kvótát – pénzbírság, KKP-tagság megvonása, de akár kényszerabortusz vagy kényszersterilizáció is várhatott rájuk.

Hivatalos kínai források szerint az intézkedés 1980 és 2000 között több mint 400 millió gyermek születését akadályozta meg. Tekintettel arra, hogy Kína a világ legnépesebb országa, ez nem feltétlenül kedvezőtlen fejlemény, enyhítette ugyanis a természeti erőforrásokra és a környezetre nehezedő nyomást, valamint a globális túlnépesedés mérsékléséhez is hozzájárult. A születésszabályozás mindazonáltal számos negatív demográfiai és társadalmi hatással is járt. A népesség elöregedése, az ezáltal csökkenő munkaerő, az aktív–inaktív lakosság arányának megváltozása és a nemek közötti egyensúly felborulása mára komoly kihívást jelentenek a kelet-ázsiai ország számára. A társadalom többi korcsoportjával összehasonlítva négyszeres gyorsasággal nőtt a 60 évesnél idősebbek száma 2010 és 2016 között, e kohorsz aránya 2030-ra előreláthatólag a kínai lakosság 30%-át teszi majd ki. A kínai családokban a fiúgyermek hagyományos előnyben részesítése – sokszor akár a lánycsecsemők elvetetése, megölése árán – és a szigorú születésszabályozás a nemek arányát is nagymértékben torzította: jelenleg közel 44 millióval több a férfiak száma, mint a nőké, ami komoly társadalmi feszültséget és destabilitást okozhat hosszútávon. Mindemellett több generáció nőtt már fel a születésszabályozási politika alatt, akik számára a kis család vált normává, továbbá az elmúlt évtizedekben zajlott gazdasági fejlődés nyomán végbement modernizációs és urbanizációs folyamatok nyomot hagytak a közösségen is. Egyre kevesebben szeretnének több gyermeket vállalni – az egygyermekes családok több mint fele nem akar második gyermeket, amit nagyrészt pénzügyi megfontolásokkal indokolnak: a fiatalabb generáció energiáit inkább karrierje építésébe, minél jobb életkörülmények megteremtésébe csatornázza.

A születésszabályozási politika eltörlése után is a kis család lesz meghatározó Kínában
Forrás: Shutterstock

Az ENSZ becslései szerint Kína népessége 2030-ig stabilan 1,4 milliárd fő körül marad, majd lassan csökkenni kezd, míg a termékenységi arányszám is 1,6-1,7 körül marad 2050-ig. Az állami családtervezési politika eltörlése ezt a folyamatot nem fogja tudni megállítani, hiszen a népesség és egyben a nők számának csökkenésével tovább esik a születésszám és a termékenységi ráta is. Az egyre nagyobb inaktív népesség számára fontos lesz a szociális ellátórendszerek, az egészségügy és a nyugdíjrendszer fejlesztése. Mindezt olyan kihívást jelentő gazdasági környezetben kell kiviteleznie a pekingi vezetésnek, amikor a versenyképesség romlását és a GDP-növekedés további lassulását elkerülve igyekszik a gazdaság struktúráját átalakítani. Az elmúlt pár évtizedben tapasztalt kínai gazdasági növekedéshez nagyban hozzájárult az ország szerencsés demográfiai szerkezete, és ez a jövőben is meghatározó szerepet játszik majd. Érthető tehát a kínai vezetés igyekezete a születésszabályozás következményeinek ellensúlyozására, azonban a rendelkezések eltörlése, illetve a probléma pusztán demográfiai kérdésként való kezelése önmagában nem lesz elegendő.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!