A (majdnem) sikeres szingapúri járványkezelés

A (majdnem) sikeres szingapúri járványkezelés

2020.05  | Olvasási idő: 9 perc

Szingapúr járványügyi intézkedéseit és a járvány kezdeti megfékezése érdekében tett erőfeszítéseit sokan példaértékűnek tartották, áprilisban azonban a szingapúri fertőzöttek száma hirtelen megugrott, és Délkelet-Ázsia minden más országáénál magasabb szintre emelkedett. Ez egyúttal a városállam vendégmunkásaival szembeni nem megfelelő bánásmódra is felhívta a világ figyelmét.

Az egész világon végigsöprő COVID–19-járvány példátlan kihívás elé állított minden országot, de kis városállamként a viszonylag alacsony népességszámmal rendelkező, nyitott gazdaságú nemzetközi kereskedelmi központ, Szingapúr másoknál jóval kiszolgáltatottabb volt a jelenlegi pandémiával szemben. Szingapúr járványügyi intézkedéseit és a vírus terjedésének kezdetben sikeres megfékezését sokan példaértékűnek tartották, áprilisban azonban a szingapúri fertőzöttek száma hirtelen megugrott, és Délkelet-Ázsia minden más országáénál magasabbra szintre emelkedett. Ez egyúttal a városállam vendégmunkásaival szembeni nem megfelelő bánásmódra is felhívta a világ figyelmét.

Szingapúr az első olyan országok egyike volt, ahol az új koronavírust Kínán kívül is észlelték – az első megbetegedést január 29-én jelentették. A szingapúri kormányzat gyorsan és a WHO akkori ajánlásával ellentétesen cselekedett: mindössze hat nappal a fenti eset után utazási korlátozást vezetett be a Kínai Népköztársaságból érkezőkkel és a Hopej tartományban – a fertőzések akkori epicentrumában – kiállított útlevéllel rendelkező utasokkal szemben. Ezt később minden olyan utasra kiterjesztette, aki a megelőző két hét során a szárazföldi Kínában járt. A szigorú korlátozások bevezetéséért Peking helytelenítésén túl is igen magas árat kellett fizetnie a városállamnak a szoros szingapúri–kínai gazdasági kapcsolatok és a szingapúri turisztikai ágazathoz nagymértékben hozzájáruló kínai turisták számának csökkenése miatt.

A nemzetközi utasokhoz köthető esetszám-emelkedést követően, március közepén – más országokhoz hasonlóan – tovább szigorították az utazási korlátozásokat, és minden külföldi állampolgár számára megtiltották a beutazást. A hazatérő szingapúriak számára ugyanakkor a hatóságok igen szigorú büntetés terhe mellett kéthetes karantént rendeltek el, és kötelezték őket a telefonjuk helyadatainak megosztására.

A szingapúri kormányzat a beutazási tilalom, a karantén és a közösségi távolságtartásra vonatkozó szabályok szigorú betartatása mellett számos egyéb intézkedést is alkalmazott: alapos kontaktkutatást végzett, elszigetelési intézkedéseket hozott, széleskörűen tesztelt, az összes fertőzött számára ingyenes kórházi kezelést biztosított, megfogalmazta ágazatokra lebontott javaslatait, és ingyenes arcmaszkot adott minden rászorulónak. A helyzet kontrollálásában a vitatott „álhír elleni jogszabály” érvényesítése is szerepet játszott. Ennek megszegése esetén az elkövető súlyos pénzbírságra vagy akár tíz év börtönbüntetésre is számíthat. Néhány, az új típusú koronavírus-járványhoz köthető esetben már el is indították az eljárást, de a lakosság többsége a büntetéstől való félelmében egyszerűen öncenzúrát alkalmaz.

0519kep1.jpg

Az összes aktív COVID–19-fertőzött számának alakulása Szingapúrban
Forrás: Wikipedia

A fertőzések száma így viszonylag alacsony maradt: a hatékony intézkedések, a fejlett egészségügyi rendszer és az együttműködő lakosság mind abba az irányba hatott, hogy a világ úgy lássa, Szingapúr ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Kora áprilisban azonban az új fertőzések száma növekedésnek indult, és naponta megkétszereződött. Az új eseteket főként a külföldi munkások zsúfolt szállásain regisztrálták. Ezekben a lakóegységekben egy-egy szobába általában tizenkettő-húsz munkást is elszállásolnak, az ott uralkodó higiéniás körülmények pedig gyakran rendkívül rosszak. A lakók számára ezek következtében lehetetlen a közösségi távolságtartás szabályainak betartása. Az első ilyen fertőző klaszterek felfedezése után a kormányzat még szigorúbb, úgynevezett circuit breaker, vagyis a fertőzési lánc megszakítását célzó intézkedéseket vezetett be, hogy a közösségekben megállítsa a betegség terjedését. Emellett a városban folyó összes építkezést leállították, a munkásszállásokat lezárták, és huszonnégy órás rendőri felügyelet alá vonták, tízezer alapvető szolgáltatási szektorokban dolgozó személyt pedig a túlzsúfoltság elkerülése érdekében biztonságosabb szállásokra költöztettek.

0519kep2.jpg

Külföldi munkások szállása Szingapúr Punnggol városrészében, ahol áprilisban az első csoportos fertőzéseket jelentették
Forrás: kandl/Shutterstock

Szingapúrban a munkaerő több mint 30%-át adja az a 1,4 millió külföldi vendégmunkás, aki fizikai munkát végez, vagy az egészségügyhöz, a közösségi közlekedéshez, illetve a hulladékgazdálkodáshoz hasonló alapvető fontosságú szektorban dolgozik. A városállam gazdasági szükségleteinek kielégítésére ugyanis nem áll rendelkezésre elegendő helyi munkavállaló. A szingapúri válságkezelés során nyilvánvalóan több hónapig megfeledkeztek erről a sebezhető csoportról, amely a május közepén már 25 000 főre emelkedett fertőzöttek legnagyobb százalékát teszi ki. A külföldi munkavállalók körében április óta folyamatosan növekszik a fertőzések száma, miközben a helyi lakosok között egyre csökken az esetszám. Ezt a folyamatot a hatóságok a hivatalos kormányzati honlapon is lekövethetővé tették, mivel ott a megerősített eseteket állampolgárság szerint megkülönböztetik. Így aztán a közösségi médiában a helyzet kialakulásáért sokan a vendégmunkásokat teszik felelőssé.

A jelenlegi szituáció ugyanakkor rámutatott a Szingapúrban dolgozó külföldi munkások méltatlan munka- és lakhatási körülményeire is. Bár a munkásotthonokban a kormány és számos nemzetközi szervezet is segítséget nyújtott a vírus terjedésének megfékezése érdekében, jogosan merül fel a kérdés, hogy korábban a hatóságok miért hagyták figyelmen kívül a vírus terjedésének lehetséges melegágyául szolgáló vendégmunkás-szállókat, és miért kezelték megkülönböztető módon külön járványként a külföldi munkavállalók körében kialakult megbetegedéseket.

A járvány visszaszorításának kezdeti sikere ellenére a válságkezelés során a külföldi munkavállalók eredendően marginalizált csoportjára nem figyeltek eléggé oda, ez pedig a fertőzéses esetek számának jelentős megugrását eredményezte. Ennek ellenére úgy tűnik, a kormány magabiztos a vendégmunkások szállásain kialakult helyzet stabilizálódásával kapcsolatban, és azt tervezi, hogy fokozatosan ugyan, de hamarosan újra tudja indítani a gazdaságot. Világossá vált azonban, hogy a városállamnak muszáj foglalkoznia a társadalmi és etnikai ellentétek kérdésével, és szükség van a külföldi munkások életkörülményeinek javítására is. Csak bízni lehet benne, hogy a kormány az erre vonatkozó ígéretét be is tartja.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!