A nők politikai szerepvállalása a Nyugat-Balkánon

A nők politikai szerepvállalása a Nyugat-Balkánon

2019.04  | Olvasási idő: 7 perc

Az elmúlt évtizeden végig tekintve megfigyelhető, hogy a Nyugat-Balkán előrelépett a nők aktívabb politikai szerepvállalását illetően, mégis, reprezentációjuk a közéletben még mindig elmarad az Unió országaiban megszokottól. A hat nyugat-balkáni ország közül jelenleg Szerbiának van először női kormányfője, Észak-Macedóniának pedig női elnökjelöltje. A régió politikusnőinek többsége viszont továbbra is kevés esetben és csupán alacsonyabb politikai posztokért indul a választásokon.

shutterstock_1241059060.jpg
Forrás: Shutterstock
 
A kétezres évek kezdetétől a nyugat-balkáni országok törvényhozásában is egyre nagyobb teret nyerek a nemek közötti esélyegyenlőségéről szóló törvények. Ezek tehát különböző formában mind a hat szóban forgó országban – vagyis Albániában, Montenegróban, Szerbiában, Észak-Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban – fellelhetőek, mégis gyakran vetődik fel a kérdés, hogy a gyakorlatban mennyire szükséges alkalmazni őket. A nemi szegregáció a közéletben dolgozó és politikai kérdésekkel foglalkozó nők esetében is jelen van, ugyanis a nőket gyakran irányítják az emberi jogok, a szociális védelem, a kultúra vagy a kommunikáció területére, míg a védelmi, a pénzügyi, a gazdasági vagy az infrastrukturális kérdésekben és döntéshozatalban nem vesznek részt. Jóllehet a régió országaiban még parlamenti női kvóták is léteznek – ezek 30-40% között mozognak –, eddig mindössze Szerbiának és Észak-Macedóniának sikerült elérnie a törvény által előírt arányszámokat. Az előző éveket figyelembe véve viszont a nők parlamenti részvétele növekvő tendenciát mutat a nyugat-balkáni országokban. A régió parlamentjeiben ülő nők aránya 2016-ban átlagosan 27% volt; ez 2017-ben 28%-ra, 2018-ban pedig már 32%-ra növekedett. Tavalyi felmérések szerint a nyugat-balkáni országokban a nők összesítve 23%-ban töltöttek be miniszteri posztot, ám az egyes államok között jelentős eltérések mutatkoznak. Így jelenleg Albániában van a legtöbb miniszteri pozícióban lévő nő – mintegy 50%-os aránnyal –, a legkevesebb pedig Koszovóban, ahol mindössze az összes képviselő 5%-át teszik ki a hölgyek. Ennek ellenére 2011 és 2016 között a régió országai közül Koszovónak volt először női államfője. Montenegróban egyébként a 2018-as választásokon indult először női elnökjelölt, míg Macedóniában a 2019-es választásokon – Szerbiában pedig jelenleg is női kormányfő foglalja el a posztot.
 

A Balkán politikusnői: Ana Brnabić szerb kormányfő, illetve Olta Xhaçka albán és Radmila Šekerinska észak-macedón védelmi miniszter
Forrás: Ana BrnabićOlta XhaçkaRadmila Šekerinska, szerzője: Ministry of Public Administration and Local Self-Government, Republic of Serbia, U.S. Army Sgt. Amber I. SmithArmy Sgt. Amber I. Smith - James N. Mattis, licenc: CC BY-SA 3.0CC BY 2.0CC BY 2.0

A nők parlamenti és kormányzati részvételének pozitív tendenciáival ellentétben a helyi önkormányzatokban és a közigazgatásban a nemek egyenjogúsága már kevésbé észlelhető. Ezek munkájában a nők a hat nyugat-balkáni ország adatait összegezve mindössze 7,5%-ban vesznek részt (országokra bontva itt is nagyok az eltérések, így például Albániában a nők a polgármesteri posztok 15%-át foglalják el, míg Koszovóban nincs egyetlen női polgármester sem). A politikai pártokban nincsenek meghatározott nemi kvóták, és nagyon kevés olyan tömörülés működik a Nyugat-Balkánon, amelynek női vezetője van (ilyen kivételes esetet jelent például a Szerbiai Demokrata Párt és a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség, ezeknek ugyanis volt már női pártelnöke). A pártok munkájában a nők gyakran alacsonyabb pozíciókat töltenek be, és alulreprezentáltak a döntéshozatalban.

A nők politikai aktivitásának és jelenlétének növelése érdekében több országban ún. női parlamenti hálózatokat alapítottak, ezek pedig nemzetközi szinten is szerveznek üléseket. A civil szféra képviselőinek részvétele mellett zajló találkozóik elsősorban a tapasztalatcserét szolgálják és ismeretterjesztő jellegűek, így a pozitív kezdeményezés konkrét eredményeit az elkövetkező években mindenképpen érdemes lesz majd figyelemmel kísérni. A fent bemutatott számokból viszont látszik, hogy a nők még mindig nem vesznek részt elegendő mértékben és aktivitással a döntéshozatalban, a politikai folyamatokban, valamint a pártok munkájában, hiszen ezeket továbbra is férfidominancia jellemzi. Ahhoz, hogy a nők nagyobb agilitással tudjanak részt venni a politikában, társadalmi változásokra is szükség van. Az átalakulásnak az otthoni, családi környezetből kellene elindulnia, mivel gyakran a patriarchális mentalitás jelenti a nők politikai részvételének legnagyobb akadályát.

A nők helyzete a nyugat-balkáni munkaerőpiacon

A régióban a nemek közötti egyenlőtlenség már az oktatásban is felfedezhető: a nők magasabb arányban rendelkeznek felsőfokú végzettséggel (62%), mint a férfiak (52%). Ennek ellenére viszont a munkaerőpiacon mindössze 37%-uk aktív, és felmérések szerint háromszor annyi házimunkát kell végezniük, mint a férfiaknak. Amellett, hogy kisebb mértékben alkalmazzák őket, mint a férfiakat, a nők kevesebbet is keresnek. Ez az egyenlőtlenség még erősebben érezhető a magánszektorban. A nőknek nem ritkán már az állásinterjú alatt szembesülniük kell a diszkriminációval, mivel sokszor kérdezik őket jogellenesen családi állapotukról és jövőbeni családalapítási terveikről. Gyakran a tradicionális környezet és a köztudatban még mindig mélyen gyökerező nemi szerepeken alapuló értékrend is megnehezíti, hogy a térségben élő nők be tudjanak számolni az őket érő hátrányos megkülönböztetésről, illetve megtegyék a megfelelő jogi lépéseket. Ezenkívül kihívást jelenthet számukra a munka és a családi kötelezettségek közötti egyensúlyozás is, főként olyan társadalmi keretek között, ahol a háztartás és a gyermeknevelés is elsősorban a nők feladatának számít. Sokszor nemcsak a férfi hozzátartozók, hanem maguk a női családtagok is ezt a tradicionális felfogást vallják, ezért egy-egy másképp gondolkodó nő számára nem könnyű a berögződött szerepekből való kilépés, illetve a megfelelő támogatás fellelése. Túl ezen a férfi kollégák részéről a munkahelyen is érzékelhetők diszkriminatív attitűdök a hivatalos és nem hivatalos kommunikáció során. A helyzet javításában nagy szerepet játszanak a régióban működő, a nemek egyenjogúságával foglalkozó civil szervezetek, amelyek elsősorban különböző figyelemfelkeltő aktivitásokon keresztül igyekeznek elősegíteni a társadalmi előítéletek változását, és tájékoztatni a nőket a jogaikról. Ahhoz viszont, hogy gyakorlati eredmények is szülessenek, elengedhetetlen a térség országaiban egyébként már meglévő jogszabályok betartása.

shutterstock_1191901927.jpg

A régió társadalmainak gondolkodásában a hagyományos nemi szerepek még mindig igen mélyen gyökereznek, ez pedig a munkavállalás során is észrevehető
Forrás: Shutterstock

Idén januárban az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága (FEMM) elfogadta a Nők jogai a nyugat-balkáni országokban c. határozatot. A dokumentum szerkesztője Biljana Borzan horvát európai parlamenti képviselő volt. A határozatot a bizottság szűk többséggel fogadta el, és az a többi között kitért a nők elleni erőszak kérdésére, továbbá a nők munkaerőpiaci és politikai részvételére is. Az elmúlt öt évben ez az első ilyen jellegű, a nyugat-balkáni régióval foglalkozó dokumentum. A nemek közötti egyenjogúság alapvető uniós jog, illetve európai érték, és az EU-integrációs folyamat részét képezi. Az uniós tárgyalások során a csatlakozási fejezetek között a nemek közötti egyenjogúság is szerepel a többi között a szociális politikáról és a foglalkoztatásügyről szóló 19., a bírósági és alapvető jogokról szóló 23. és az igazságról, szabadságról és biztonságról szóló 24. fejezetben. A nyugat-balkáni országok közül eddig csak Szerbia és Montenegró kezdte el az uniós fejezetek megnyitását, ám a fent felsoroltak közül eddig még egyiket sem sikerült lezárniuk. 

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!