A nukleáris keretegyezmény meggyengülése

A nukleáris keretegyezmény meggyengülése

Az iráni „mélyállam" megerősödése

2018.07  | Olvasási idő: 8 perc

A közelmúltban a Trump-adminisztráció két fronton is támadást indított Irán ellen. Egyrészt az egyoldalú teljes amerikai gazdasági embargó bevezetésétől az iráni gazdaság, illetve egyúttal a kormány és a rezsim összeomlását remélik. Másrészt hivatalos nyilatkozatok alapján pozitív fejleményként tekintenek egy esetleges iráni rezsimváltás lehetőségére, közvetetten támogatva egy rezsimellenes közösségimédia-kampányt. Ez az (elhibázott) stratégia végeredményben az iráni pragmatista erők meggyengülését és az iráni „mélyállam” megerősödését fogja eredményezni.

A jelenlegi iráni dualista politikai rendszerben (demokratikus elnöki rendszer hátterében teljhatalommal és vétójoggal rendelkező legfelsőbb vezető és apparátusa) a demokratikusan megválasztott elnök és kormányának külpolitikai programja nem esik egybe az iráni rezsim (legfelsőbb vezető és őt támogató elit) külpolitikai és külgazdasági érdekeivel. Így valójában, amikor az iráni külpolitikát elemezzük, akkor a kormány korlátozott mozgásterében végrehajtott, a legfelsőbb vezető által elfogadott és jóváhagyott, de sokszor nem támogatott lépéseket láthatunk. A kormány a külpolitika egyik „arca”, nem pedig a lényege. Az aktuális kormány és a legfelsőbb vezető ellentétes világszemléletének legjobb példája a nukleáris keretegyezmény (JCPOA)-tárgyalások során a tárgyalófelek felé tanúsított optimizmus és bizalom Haszan Rúháni, illetve pesszimizmus és bizalmatlanság Ali Khámenei részéről. A legfelsőbb vezető nyugatellenes retorikájával valójában a legfontosabb gazdasági szereplőket, az iráni katonai és vallási elitet képviseli. A rendszer paradoxonát mutatja az a helyzet, hogy Irán tényleges vezetője és az őt támogató elit a hivatalos külpolitikával és szociális szükségletekkel ellentétes érdekeket jelenít meg. Ilyen szempontból meg kell különböztetnünk Irán esetében a sokszor „ceremoniális” szerepet játszó állami és a tényleges hatalommal rendelkező mélyállami szereplőket.

Khomejní és utódja, Ali Khámenei ajatollah fotója egy Amerika-ellenes tüntetésen
Forrás: Wikimedia Commons, Mohammad Ali Marizad, licenc: CC BY 4.0

Az iszlám forradalmat követő tíz évben, vagyis mialatt Khomejní ajatollah vezette az országot, a Nyugat-ellenes ideológia határozta meg az ország kül- és belpolitikai irányait. 1989-től alkotmánymódosítás garantálta az elnök nagyobb mozgásterét, Akbar Hásemi Rafszandzsáni és liberális-pragmatista utódjai alatt az iráni elnökök elérték, hogy (többek között) az ország kül- és gazdaságpolitikája függetlenné váljon az iszlám forradalom eredeti radikálisan izolacionista ideológiájától, nyitási lehetőséget teremtve a nemzetközi rendszer felé. Ez mindaddig működőképes lehetett, amíg a kormány a politikai és gazdasági elit többségének érdekeit képviselte. Mahmúd Ahmadinezsád (2005–2013) kormányzása alatt azonban szisztematikusan felszámolásra került a liberális elit meglévő gazdasági bázisa; a keményvonalasok, így a legfelsőbb vezető és a mögötte álló katonai és vallási elit gyakorlatilag monopóliumot szereztek az iráni gazdaság valamennyi szektorában. Sőt, a katonai elit már 2006-ra olyan versenyelőnnyel rendelkezett  minden jelentős gazdasági ágazatban, amivel a magáncégek képtelenek versenyezni. Így mára az iráni kormány és a rezsim között nemcsak politikai eszközeit, de gazdasági erejét tekintve is aszimmetrikus viszony van, méghozzá az utóbbi javára. Mivel a legfelsőbb vezető blokkja ideológiai, de valójában pragmatikus okokból 1979 óta még mindig politikai és gazdasági izolációt hirdet a Nyugat irányába, a jelenlegi liberális kormány internacionalista törekvése gyakorlatilag az árral szemben halad. Az állam legnagyobb politikai és gazdasági erővel rendelkező elemei limitált mozgásteret biztosítanak a szociális érzékenységgel működő kormány számára, blokkolva a kormány valamennyi törekvését, ami érdekükkel ellentétes.

Nyugat- és Izrael-ellenes tüntetés Qomban
Forrás: Wikimedia Commons, Mohammad Ali Marizad, licenc: CC BY 4.0

Mára az Iránt egy személyben irányító Ali Khámenei legfelsőbb vezető személyes, és az Iráni Forradalmi Gárda cégbirodalmai az iráni gazdaság legfontosabb, meghatározó szereplői, hiszen a legtöbb gazdasági ágazat legnagyobb vállalatait birtokolják. Egyes becslések szerint a legfelsőbb vezető által személyesen birtokolt konszern, a Szetád (EIKO rövidítéssel is ismert), illetve a Forradalmi Gárda által birtokolt céghálózat együttesen a teljes iráni gazdaság értékének kétharmadát teszik ki. A Szetád, a Forradalmi Gárda és az utóbbihoz köthető iráni és nemzetközi cégek 2013 óta szerepelnek az Egyesült Államok gazdasági szankciós listáin, Irán fegyverkezési programjaival összefüggésben. Így a rezsimhez köthető cégbirodalom egy zárt vagy szankciók alatt álló gazdasági környezet győztese lehet, míg egy szabadpiaci versenyhelyzetben a külföldi beruházások és cégek megjelenésével a liberális blokk erősítheti meg gazdasági pozícióit. Rúháni társadalmi reformtörekvéseinek egyik legnagyobb kudarca, hogy az elmúlt években a Forradalmi Gárda által birtokolt cégbirodalom elemeinek államosítása nem valósult meg a legfelsőbb vezető ellenállása miatt. Utóbbinak egyszerűen nem érdeke az őt támogató katonai elit gazdasági birodalmának felszámolása. A katonai elit mellett az iráni rezsim másik sarokköve a vallási establishment, Khámenei a sok milliárd dollár tulajdonnal rendelkező vallási alapítványok élére is értelemszerűen a legközelebbi kedvezményezetteit helyezi.

A 2017-es iráni elnökválasztáson a Rúháni által vezetett politikai blokk történelmi győzelmet aratott. A legjelentősebb keményvonalas rivális, Ebrahím Raíszi, hagyományosan konzervatív választókörzeteket is elbukott Rúháni javára. Utóbbi győzelme javarészt nemzetközi politikai sikereinek köszönhető: a nukleáris keretegyezmény 2016-os életbe lépése és az ennek hatására vélt és várt gazdasági fellendülés általános optimizmust váltott ki a 80 millió fős országban, a 2016-os lassú növekedés ellenére. 2018 májusában azonban, Irán folytatódó fegyverkezési programjára és közel-keleti proxyháborús tevékenységére hivatkozva, az Egyesült Államok egyoldalúan kihátrált az egyezményből és kilátásba helyezte Irán legtöbb gazdasági ágazatának teljes embargó alá helyezését két lépésben, augusztusban és novemberben.

Trump májusi bejelentését az európai államok vezetői hibás döntésnek tartották és az amerikai állásponttól függetlenül, az iráni kormánnyal egybehangzóan a JCPOA fenntartását és további implementálását tűzték ki célul. Rúháni kormánya és az iráni gazdaság szankciók utáni helyreállítása szempontjából egyértelműen a keretegyezmény fenntartása és az iráni gazdaság diverzifikálása a követendő cél. A keményvonalasok ugyanakkor, egyértelműen szemben állva a kormány internacionalista kül- és gazdaságpolitikájával, a JCPOA teljes felmondásában látják saját politikai és gazdasági érdekeik kulcsát. A szankciók visszavonását követő lassú gazdasági fejlődés ellenére az iráni nép újra bizalmat szavazott a pragmatistáknak 2017-ben, a teljes embargó bevezetése azonban reményvesztetté teheti Rúháni támogatóit és az így kialakuló helyzet a keményvonalasoknak fog kedvezni. Utóbbiak tényszerűen állíthatják, hogy a Rúháni-kormány egy személyben felelős a JCPOA feltételeinek be nem tartásáért.

Ez részben igaz, hiszen a kormány valóban növelte közel-keleti szövetségesei támogatását és fenntartotta a fegyverkezési programját, amelyek alapján az amerikai adminisztráció Iránt a terrorizmus támogatójaként tünteti fel. Ugyanakkor a kettős vezetői apparátus paradoxona ez a helyzet is, hiszen míg a kormány dönt a költségvetésről, a legfelsőbb vezető az iráni fegyveres erők főparancsnoka és kizárólag a katonai vezetőkkel konzultálva, egy személyben hozza meg a döntéseket a társadalom számára óriási anyagi terhet jelentő külföldi katonai beavatkozásokról. A legfelső vezető parancsainak megfelelő költségvetési döntések látszólag figyelmen kívül hagyják a szociális igényeket, a munkanélküliség óriási mértékét és így végeredményben egy politikai öngyilkossággal érnek fel a kormány számára.

Mivel az iráni mélyállam strukturális változásainak útjában egyedül a legfelsőbb vezető áll, ezért értelemszerűen akkor várhatóak el radikális változások, beleértve az iráni katonai és vallási elit gazdasági szerepének gyengülését, ha Irán leendő legfelsőbb vezetője a liberális-pragmatikus tábor reformtörekvéseit támogatja. A 2000-es évek alulról jövő reformmozgalmainak kudarca, illetve a spontán népi felkelések erőszakos elfojtása egyelőre azt mutatják, hogy egyedül a felülről jövő reform jelent reális, optimizmusra okot adó alternatívát. A liberális-pragmatikus jelöltek a 2016-os választásokon többséget szereztek a legfelsőbb vezetőt megválasztó testületben, a Szakértők Tanácsában. Az idős és súlyos betegségekkel küzdő Khámenei halála esetén reális esélyt jelenthet a mélyállam gyengülésére, ha a következő megválasztott legfelsőbb vezető elődjénél pragmatikusabb szemléletet képvisel a nyugati kapcsolatokat illetően.

Irán által vásárolt Airbus-típusú repülőgép érkezése Teheránba a szankciók feloldása után
Forrás: Wikimedia Commons, Mohammad Ali Marizad, licenc: CC BY 4.0

A pesszimista vélekedések szerint Rúháni kormánya még 2018-ban megbukik. Ennek elkerüléséhez véleményem szerint két út vezet: a Trump-adminisztráció belátja, hogy a JCPOA fenntartása akár rövidtávon is rezsimenyhülést eredményezhet Iránban egy új pragmatikus vezető megválasztása esetén, illetve a JCPOA európai tagjai elköteleződnek az iráni gazdasági kapcsolatok fenntartása mellett, akár az amerikai embargó bevezetése ellenére is. Ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, akkor valós esély van a Rúháni-kormány bukására megbízásának lejárta előtt, ha Irán súlyos gazdasági és politikai válsága tovább fokozódik. Egy biztos, a nukleáris keretegyezmény újratárgyalásának elhúzódása és esetleges kudarca az iráni mélyállam megerősödéséhez fog vezetni. Ez a kudarc márpedig borítékolható a mélyállami érdekek és a pragmatikus tábor eszközeinek korlátozottsága miatt.

 

Nyitókép forrása: Wikimedia Commons, Mohammad Ali Marizad, licenc: CC BY 4.0

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!