A preszpán túl

A preszpán túl

A macedón-albán viszony Észak-Macedóniában

2019.02  | Olvasási idő: 6 perc

Észak-Macedónia számára a 2018-as év és az akkor megkötött Preszpa-egyezmény sorsdöntőnek mondható, ugyanis a 2018 júniusában Zoran Zaev és Aléxisz Cíprasz macedón és görög miniszterelnökök által aláírt megállapodással kezdetét vehette a majdnem három évtizede tartó névvita rendezése. A két kormányfő lépését a nemzetközi szintéren is igen jelentősnek ítélték, így az 55. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a tanácskozás alapítójáról elnevezett Ewald von Kleist-díjjal tüntették ki őket. A macedón–görög viszonyokat illetően az elmúlt időszak jelentős változásokat hozott, de Észak-Macedóniában eközben más belpolitikai változások is folyamatban vannak.

A Preszpa-egyezményt a névváltozásról szóló érvénytelen referendum, majd a sikeres parlamenti szavazás követte, idén januárban pedig a görög parlament is ratifikálta, így a most már hivatalosan is Észak-Macedónia elnevezésű balkáni ország megkezdhette a NATO-csatlakozás előkészületeit. Az országban azonban más belpolitikai változások is folyamatban vannak. Az albán nyelv hivatalos használata az elmúlt években Észak-Macedónia jelentős belpolitikai kérdése, és a macedónok, illetve az albán etnikai kisebbség 2001-ben kirobbant néhány hónapig tartó fegyveres összecsapásának is az egyik kiváltó oka volt. A korábbi nyelvhasználatról szóló törvény alapját a 2001-ben aláírt, a fentebb említett etnikai viszály rendezését szorgalmazó ohridi egyezmény jelentette. Ennek értelmében az albánt hivatalosan is használni lehetett az ország azon részein, ahol a szóban forgó kisebbség száma meghaladta az összlakosság 20%-át. A 2019 elején hatályba lépett jogszabály értelmében viszont az albán nyelv már az ország egész területén hivatalosan is használható. Azt erről szóló dokumentumot nem Gjorge Ivanov államfő írta alá, hanem Talat Dzsaferi, a macedón parlament elnöke. Ennek oka, hogy a törvény aláírását Ivanov már két alkalommal is visszautasította arra hivatkozva, hogy az alkotmányellenes. A két vétóra 2018 januárjában és márciusában került sor, amikor a Zoran Zaev vezette Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), az Integrációs Demokratikus Unió (DUI) és az albán ellenzék megszavazta ugyan a törvényt, ám az ellenzéki Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nem jelent meg a szavazáson.

Észak-Macedónia térképe: a macedón, albán, illetve a török többségű körzeteket a sárga, narancssárga, illetve zöld színek, míg a kevert körzeteket a kék szín jelzi. Az M-betűvel jelölt körzetekben a macedónok relatív többséget élveznek.

Macedonia_ethnic2002_03-fr.jpg
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: PANONIAN, licenc: közkincs

A legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 64,17%-a macedón nemzetiségű, a legnagyobb kisebbségi csoport pedig a 25,17%-os albán nemzetiség. A legnagyobb albán közösségek az Albánia és a Koszovó határaihoz közeli Tetovo, Gosztivar, Debar, Sztruga községekben, továbbá Kumanovoban és Szkopjeben találhatók. Történelmi adatok szerint az albánok a 18–19. században telepedtek le ezeken a területeken, majd a két világháború között Koszovó területéről további albán nemzetiségű lakosok is érkeztek a térségbe. Macedón népszámlálási adatok szerint – 1953 és 2002 között az országban hét népszámlálást tartottak – az albán nemzetiségű polgárok száma folyamatosan nőtt. Macedónia Jugoszláviából való 1991-es békés kiválása és függetlenségének kikiáltása után új alkotmányában biztosította az országban élő kisebbségek jogait – a többi között nyelvhasználatot és oktatást illetően is. Az albán kisebbséggel kapcsolatban viszont továbbra is több nyitott kérdés maradt – így például az albán zászló használata, valamint az albán nyelv macedón nyelvvel egyenrangú státuszra emelése. Az ezt követő évek során a feszültségek tovább fokozódtak, így 2001 februárjában fegyveres konfliktus alakult ki az ország biztonsági erői és az albán fegyveres lázadók (hivatalos nevükön a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg, albánul: Ushtria Çlirimtare Kombëtare, UÇK) között. A belviszály a NATO és az EU közvetítésével tető alá hozott ohridi egyezménnyel ért véget 2001 augusztusában. A megállapodás nagyobb politikai részvételt és szélesebb körű kulturális és oktatási jogokat biztosított az albán kisebbség számára.

shutterstock_haziko_HD.jpg

A Murad pasa mecset Szkopje régi bazár városrészében
Forrás: Shutterstock

A 2001-es viszály után a NATO összesen három missziót küldött az országba. Ezek célja az albán szélsőségesek önkéntes fegyverletételének szorgalmazása, valamint az országban tartózkodó nemzetközi megfigyelők védelme volt. 2002-ben felállították a NATO szkopjei központját. Ez 2012-től összekötő irodaként működött tovább. A katonai és polgári személyzetből álló iroda tevékenysége sokszínű: egyrészt népszerűsíti és ismerteti a NATO tevékenységeit, másrészt támogatja a régióban zajló NATO-missziókat. Észak-Macedóniában az 1990-es évek óta erős a NATO támogatottsága a lakosság körében, habár a közvélemény álláspontja az elmúlt években külső tényezők hatására olykor némileg változott – a támogatottság például 2008-ban lecsökkent, miután az ország NATO-ba való meghívására nem került sor Görögország a már jól ismert névvita miatti vétója következtében. A 2018 szeptemberében megtartott referendumon is az országban élő albán kisebbség bizonyult a csatlakozás legnagyobb támogatójának, ahogyan azt korábban már a közvélemény-kutatások is előre jelezték – ez a támogatás sem volt azonban elegendő a szavazás sikeréhez. Annak ellenére ugyanis, hogy a voksolók több mint 90%-a igennel szavazott, a népszavazás érvényességéhez a részvételi aránynak meg kellet volna haladnia az 50%-ot. Az albánok által leadott igen szavazatok magas száma nem meglepő, hiszen Észak-Macedónia NATO-integrációját Tirana is támogatja, a népszavazás megtartása előtt pedig Ditmir Bushati albán külügyminiszter Szkopjéban találkozott Zoran Zaev macedón kormányfővel, és látogatása során arra bátorította az albán kisebbséget, hogy álljon a csatlakozás mellé a referendumon. A 2009 óta NATO-tag Albánia nem sokkal Görögország után ratifikálta az Észak-Macedónia NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.

Túl a külpolitikai eseményeken 2019 folyamán az új nevet viselő országban belpolitikai változások is várhatók, ugyanis Észak-Macedóniában idén áprilisban elnökválasztásokat tartanak. Gjorge Ivanov hivatalban lévő államfő eddig két elnöki időszakot töltött ki, így ő nem jelölhető újra. Az államfőválasztás első fordulóját április 21-én, a második fordulót május 5-én tartják majd – a választás során pedig az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással öt évre választják meg az új köztársasági elnököt. Eddig csak az ellenzéki VMRO–DPMNE jelöltjének, Gordana Sziljanovszka-Davkovnak a személye ismert; ő civilben egyetemi tanár és jogász. А Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség és a legnagyobb albán nemzetiségi párt, a Demokratikus Unió az Integrációért jelöltjei azonban még nem ismertek. Egyes jelentések szerint viszont a két párt feltehetően közös, konszenzuális jelölttel indulhat majd, ez pedig olyan személy lesz, aki mind a macedón, mind az albán szavazópolgárok számára elfogadható.

A görög–macedón névvita rendezése nem csak a két ország viszonyának konszolidálására és Észak-Macedónia euroatlanti integrációjára lehet hatással az elkövetkező időszakban. A fentebb már említett Ewald von Kleist-díjjat a békéért, a nemzetközi biztonság megőrzéséért végzett kiemelkedő munkáért ítélik oda, így jól érzékelhető: a nemzetközi közösség is bízik benne, hogy a megegyezésnek hosszú távú pozitív hatása lehet a régióban felmerülő etnikai feszültségek és más, még továbbra is nyitott kérdések megoldása során.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!