A szlovákiai magyar kisebbségi közösség

A szlovákiai magyar kisebbségi közösség

Határon túli magyar perspektívák

2018.11  | Olvasási idő: 9 perc

A mai Szlovákia területén élő magyar közösség Csehszlovákia 1918-as megalakulásával vált kisebbségi közösségé. Az 1938-as bécsi döntés, a II. világháború, a kommunista hatalomátvétel, a bársonyos forradalom, valamint a rendszerváltozás és Csehszlovákia 1993-as békés szétválása is fordulópontot jelentett a közösség életében. Az alábbi írás e közösség rendszerváltás utáni fejlődését foglalja össze társadalmi-politikai szempontok alapján.

A rendszerváltás időszakában az illegális polgári és politikai szerveződésként működő  Független Magyar Kezdeményezés (FMK) aktívan szerepet vállalt a bársonyos forradalom idején szervezett tüntetések megszervezésében és bekapcsolódott a Nyilvánosság az Erőszak Ellen munkájába is. Az FMK 1992-től Magyar Polgári Párt (MPP) néven tevékenykedett tovább, és a konszociációs modell alapján elsődleges célja az volt, hogy a kormányzaton belül képviselje és érvényesítse a kisebbségi magyar érdekeket. Az addig tevékenykedő három magyar párt, az MPP, az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 1994-ben Magyar Koalíció néven pártszövetséget hozott létre, és 17 képviselőt juttatott a parlamentbe.

A Mečiar-kormány (1994-1998) nacionalista magyarellenessége az oktatás és a nyelvhasználat, a feszült szlovák-magyar államközi kapcsolatok és a szlovákiai magyar kisebbségi kultúra erőteljes megnyirbálása területén bontakozott ki leginkább. A szlovákiai magyar oktatásügy romlása nyilvános tüntetéseket eredményezett, melyekre a nemzetközi szervezetek is felfigyeltek. Az 1995-ben elfogadott nyelvtörvény az akkori Európa egyik legkorlátozóbb nyelvi szabályozása volt és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia nemzetközileg elszigetelődjön és az euroatlanti integrációhoz kapcsolódó csatlakozási tárgyalásokból is kimaradjon egy időre. Ez a politikai környezet szorosabb együttműködésre késztette a Mečiar-ellenes erőket, köztük a magyar pártokat is.

Szlovákia magyarlakta területei.
Forrás: madari.sk

Az 1998-as választások a Mečiar-ellenes Kék Koalíció győzelmét hozták, melynek az akkor már pártként létező Magyar Koalíció Pártja (MKP) is tagja volt. Az MKP a kormánykoalíció tagja lett, amit az EU politikusai is üdvözöltek. A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása, valamint a kisebbségek általános helyzetének javítása is feltétele volt annak, hogy Szlovákia számára újrakezdődtek a csatlakozási tárgyalások. A 2002-es választásokon az MKP húsz képviselőt juttatott a parlamentbe és jelentős pozíciókat töltöttek be. A Dzurinda-vezette kormány reformjainak és az MKP politikai tevekénységének köszönhetően a szlovák-magyar viszony is kiegyensúlyozottabb lett. Ekkor alapították meg állami támogatással Szlovákia egyetlen magyar nyelvű egyetemét, a Selye János Egyetemet Komáromban, valamint ratifikálták a Regionális és Kisebbségi Jogok Európai Chartáját is – ezek a változások mind hozzájárultak ahhoz, hogy Szlovákia 2004-ben csatlakozni tudott az EU-hoz. A Dzurinda-kormány által véghezvitt reformoknak köszönhetően az ország 2009-ben bevezette az eurót. 

A 2006-os választások után ismét gyarapodtak a magyarellenes intézkedések a kormánykoalícióba került, Mečiar vezette HZDS és a Szlovák Nemzeti Párt politikai törekvéseinek köszönhetően. Ebben az időszakban kezdte meg működését a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK), mely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fórumaként működik. Az államnyelv törvény szigorítására reagálva az SZMK mellett jogi műhelyként létrejött a Jogsegélyszolgálat, mely fokozatosan további szakterületekkel bővítette profilját.

Mivel az MKP az egyik legstabilabb és legfegyelmezettebb párt volt a szlovákiai pártok között, a szlovák közélet politikai és társadalmi szinten is elfogadta a magyar közösség politikai jelenlétét. Miután Csáky Pál lett az MKP elnöke, 2009 tavaszán Bugár Béla többedmagával kilépett a pártból és létrehozták a Híd-Most pártot, mely már a 2010-es választásokon jobban szerepelt az MKP-nál. A két párt megjelenése törésvonalakat hozott létre a szlovákiai magyar közösségen belül, mivel a két párt két eltérő megközelítésben fogalmazta meg politikai céljait: míg az MKP a kisebbségi magyar politizálást szorgalmazta (többek között magyar nyelvhasználat elterjesztése, magyarlakta régiók felzárkóztatása, stb.), addig a Híd-Most az ország valamennyi elmaradott régiójának fejlesztését, illetve az itt élő valamennyi kisebbségi közösség (beleértve a romákat is) helyzetének javítását tűzte ki célul. 

A 2010-es választások után létrejövő Radičová-kormánynak tagja lett a Híd-Most is – ekkor módosították a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, ami bővítette ugyan a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségét, de jelentősebb változásokat nem hozott. A 2011-es népszámlálási adatok miatti aggodalom (melyek alapján mintegy 62 ezer fővel csökkent azok száma, akik magyar nemzetiségűnek vallották magukat), valamint az általánosan rossz társadalmi közhangulat vezetett oda, hogy az SZMK közreműködésével létrejött „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei” című, más néven „kisebbségi minimumként” ismert dokumentum, melyet az SZMK-n kívül az MKP és a Híd-Most is aláírt. A dokumentum szimbolikus jelentősége nagyobb, mint a gyakorlati haszna, hiszen konkrét lépéseket nem fogalmaz meg, ugyanakkor először sikerült a két pártot egy asztal mellé ültetni és közösen elfogadott iránymutatásokat megfogalmazni a szlovákiai magyar közösség egészét illetően.

Kétnyelvű tábla_saját kép.jpg

Új típusú kétnyelvű tábla Szap község határában.
Forrás: AJTK

Ebben az időszakban jött létre az 1996-ban alapított Forum Kisebbségkutató Intézet közreműködésével a madari.sk weboldal is, azzal a céllal, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbségi közösséggel kapcsolatos sztereotípiákat és a hamis berögződéseket felszámolják, hiteles szlovák nyelvű történelmi és aktuális kérdésekkel foglalkozó cikkeken keresztül.

A 2016-os választásokon a két párt közül a Híd jutott be a parlamentbe és sokak által kritizált és korábban elképzelhetetlennek vélt koalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal és a Smerrel. A Híd a 2018-as kormányválságot követően is a koalíció tagja maradt. Az MKP a 2012-es választásokon 4,3%-ot, a 2016-os választásokon pedig kb. 4%-ot ért el, így parlamenten kívüli pártként politizál. Mindkét párt az Európai Néppárt tagja – a legutóbbi EP-választásokon mindkét párt egy-egy képviselőt küldött az EP-be, az MKP Csáky Pált, a Híd-Most pedig Nagy Józsefet.

A szlovákiai magyarok többsége leginkább falusi/kisvárosi környezetben él, főleg olyan településeken, ahol a magyarság alkotja a lakosság többségét. Az utóbbi időszakban a korábban regionális központnak számító nagyobb városok (Kassa vagy akár Pozsony) fokozatosan elveszítették magyar többségüket, és a kisebb városok jelentősége értékelődött fel (pl. Dunaszerdahely, Somorja, Rozsnyó). A kivándorlás negatív hatása nem csak a népességcsökkenés tekintetében jelentős: a magyarországi vagy külföldi lehetőségek elszívják az egyébként is vékony réteget jelentő középosztály fiatal utánpótlását. Míg a középfokú oktatás esetén viszonylag kicsi a lemaradás a magyarok körében az országos átlaghoz képest, addig az egyetemi végzettséggel rendelkezők között már sokkal kisebb arányban vannak magyarok.  

Összefoglalva, a szlovákiai magyar kisebbségi közösség nemzeti közösségtudattal és a politikától viszonylag független, az aktuális kihívásokra néha megkésve, ám mindig reagáló intézményrendszerrel rendelkező közösség. A legutóbbi, 2011-es népszámlálási adatok alapján az elmúlt húsz év alatt 108 831 fővel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma, arányuk az ország összlakosságához mérve 10,8%-ról 8,5%-ra csökkent. Ennek legfontosabb okai közé tartozik az asszimiláció, mely leginkább a vegyes házasságokból adódik (a vegyes házasságokban születő gyermekek többsége ugyanis felnőve a többségi nemzethez tartozóként definiálja magát), valamint az elvándorlás és az elöregedés. A Szlovákián belüli interetnikus kapcsolatok eközben a magyar közösség aktív részvételével sokat fejlődtek az utóbbi évtizedekben. A kérdés az, hogy ezeket az elért eredményeket hogyan sikerül megtartani és továbbfejleszteni úgy, hogy a közösségen belül jelentkező kihívásokra is hatékony válaszok jöjjenek létre.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!