A Szputnyik V saga

A Szputnyik V saga

A Matovič-kormány első (és utolsó) éve

2021.04  | Olvasási idő: 10 perc

Egy éve került hatalomra a jelenleg is regnáló szlovák kabinet, ám a Matovič-kormány első (és egyetlen) évfordulójára a politikai válság, valamint a világjárvány okozta káosz menedzselése nyomta rá a bélyegét, ezek pedig a szlovákiai társadalomra és az ország nemzetközi megítélésére is komoly hatással voltak. A válságot a miniszterelnök napokkal ezelőtti lemondása lecsillapította ugyan, de csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg újabb törésvonalak a koalíciós partnerek közt.

A Ján Kuciak oknyomozó újságíró és menyasszonya meggyilkolása után a szlovák közéletet jellemző és a politikai elittel szemben megnyilvánuló kiábrándultságból előnyt kovácsolni képes Igor Matovič kormányától választói olyan változást vártak, mely lehetővé teszi a politikai élet és a szervezett bűnözés közötti kapcsolatok transzparens kivizsgálását. A négy pártból álló és az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽANO) által vezetett koalíciónak sikerült alkotmányos többséget szereznie a törvényhozásban, ennek köszönhetően pedig a modern Szlovákia történetének legerősebb parlamenti erejévé vált. Az új kormánynak nem csupán az előző korrupt, az alvilággal kapcsolatokat ápoló rendszert kellett vizsgálat alá vonnia, de már hatalomra kerülése első napjától szembe kellett néznie a világjárvány első hulláma által okozott gazdasági és társadalmi problémákkal is.

A választások és az azt követő koalíciós tárgyalások ellenére az ország kiemelkedően jól tudta kezelni a világjárványt. Matovič kötelezővé tette az országos szintű tesztelést annak érdekében, hogy a második hullám alatt el lehessen kerülni a teljes lezárást. Ötletét ugyanakkor az egészségügyi szakemberek nem támogatták, a stratégia pedig néhány hét alatt valóban kudarcba is fullad, majd hamarosan a járványkezelés is teljesen kicsúszott a kormány ellenőrzése alól. A szlovákiai egészségügyben az esetszámok felfutása következtében kialakult kapacitáshiány miatt az ország idén év elején kénytelen volt nemzetközi segítséget kérni a többi EU-s tagállamtól. A kormányt az államfő is felszólította arra, hogy vizsgálja felül a válságmenedzsment érdekében tett lépéseit, mivel addigi intézkedései az összeomlás szélére sodorták az országot. A miniszterelnök a kialakult helyzetért politikai vetélytársát, a Szabadság és Szolidaritás (Sloboda a Solidarita, SaS) néven ismert második legerősebb koalíciós pártot vezető Richard Sulíkot okolta, és nyilvánosan meg is vádolta azzal, hogy akadályozza a korlátozások elrendelését. Később pedig már a járványban elhunyt szlovák állampolgárok haláláért is őt tette felelőssé. Matovič koalíciós partnerei viszont az egészségügyi miniszter távozását követelték, és azt is kilátásba helyezték, hogy amennyiben a válságkezelés nem változik, kilépnek a kormányból. Februárban lakosságarányosan számítva már a világ összes országa közül Szlovákiában volt a legmagasabb a járvány miatt kórházi ellátásra szorulók aránya, és az egy millió lakosra vetített halálozások száma is itt mutatta a leginkább kiugró értéket.

Az egymillió főre vetített napi halálozások száma nemzetközi összehasonlításban – a csúszka állításával jól nyomon követhető, hogyan vált egyre komolyabbá a helyzet Szlovákiában
Forrás: Our World in Data

Az országban az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákból rendelkezésre álló nem kielégítő mennyiségű oltóanyag miatt jelenleg nagyon lassan halad az oltási program: a nagyjából öt és félmilliós lakosú országban az egyszer beoltottak száma 2021. április 19-én még nem érte el az egymillió főt – ez pedig az egész EU harmadik legalacsonyabb mutatója. A helyzetre megoldást keresve Matovič február végén a koalíciós partnerei beleegyezése nélkül aláírt egy 2 millió adag Szputnyik V vakcina beszerzéséről szóló szerződést. Az akkor még az ország miniszterelnöki teendőit ellátó politikus személyesen fogadta a 2021. március 1-jén a kassai repülőtérre megérkező első orosz szállítmányt. Mivel a megállapodást a koalíciós partnerei háta mögött írta alá, ráadásul a szállítmányt is személyesen fogadta, a már addig is meglévő koalíciós válság csak tovább mélyült, ez pedig a kormány hat miniszterének a lemondásához vezetett.

Így aztán a harmadik hullámot az országnak egészségügyi, munkaügyi, gazdasági, igazságügyi, oktatási és külügyminiszter nélkül kellett átvészelnie. A miniszterelnököt ekkor már a köztársasági elnök is felszólította a lemondásra, illetve a kormány átalakítására, mivel ezen a ponton már elkerülhetetlennek látszott a koalíció összeomlása. Matovič viszont azzal orvosolta a problémát, hogy helyet cserélt a pénzügyminiszterrel, és így a korábban lemondott hat miniszterből öt újra elfoglalhatta a korábbi pozícióját. Ez azt jelenti, hogy bár az országnak Eduard Heger személyében új miniszterelnöke van, pártja vezetőjeként a jelenleg a pénzügyiminiszteri posztot betöltő Igor Matovičnak továbbra is jelentős beleszólása van a miniszterelnöki döntésekbe. A szlovákiai politikát pedig innentől kezdve az új pénzügyminiszter hirtelen döntései határozzák meg.

Miniszterelnökként Matovič gyorsított és titkosított eljárás keretében rendelte meg a vakcinákat, ez az ügylet pedig további komoly, nem csupán szlovák, de európai szinten is jelentős kérdéseket vet fel. A szlovákiai Állami Gyógyszerellenőrzési Hivatal (Štátny ústav pre kontrolu liečiv, ŠÚKL) a szállítmány megvizsgálása után kijelentette, hogy nem tudja megállapítani a vakcinák hatékonyságát és biztonságát, mivel az ehhez szükséges adatok nagy részét az orosz gyártó nem bocsátotta a rendelkezésére. A ŠÚKL vezetője, Zuzana Baťová a szlovák közvéleményt arról értesítette, hogy hivatala nem kapta meg a vizsgálathoz szükséges adatok 80%-át, a Szlovákiába szállított vakcina pedig nem azonos azzal, amelyről az elismert brit tudományos folyóirat, a The Lancet februárban megjelentetett tanulmánya megállapította: 91,6%-ban hatékony a COVID–19-celszemben. Baťová állítása szerint a ŠÚKL vizsgálata arra jutott, hogy a két vakcina csak a nevében egyezik egymással, és emiatt a ŠÚKL továbbra is az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagok használatát javasolta az ország lakosai számára.

A Szputynik V vakcina fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap a ŠÚKL-t több Twitter-üzenetben is azzal vádolta, hogy az „szabotázst hajt végre”, és a Szlovákiával megkötött szerződés számos pontját megszegte. Az üzletet megkötő Matovič szintén a ŠÚKL ellen fordult, és Facebookon közölte, hogy „valaki” „piszkos játékot" játszik Szlovákia ellen, ennek pedig ő és a volt egészségügyi miniszter a kárvallottjai. Azt is hozzátette, az általa pontosabban meg nem határozott „ők” mindent megtesznek annak érdekében, hogy meggátolják az orosz vakcina Szlovákiában történő alkalmazását. A ŠÚKL vezetését nyíltan is megtámadta, és azt állította, az orosz gyártó visszaköveteli a már leszállított vakcinákat, mivel azokat olyan laboratóriumban tesztelték, amelyik nem rendelkezik az EU hivatalos minősítésével, ezzel pedig megsértették a Szlovákia és az orosz fél között megkötött szerződést.

A ŠÚKL válaszul kiadott egy közleményt, melyben kijelentette, hogy munkatársai a szerződést nem is láthatták, mivel az titkosított. A közlemény szerint a szlovák ügynökség harminc gyógyszerek és vakcinák kivizsgálására jogosult laboratórium együttműködését kérte annak érdekében, hogy végezzék el a szükséges vizsgálatokat, azok azonban nem tudtak eleget tenni a kérésnek, mert kapacitásaikat a már regisztrált vakcinák ellenőrzése kötötte le. Az orosz vakcinát ezért aztán a Szlovák Tudományos Akadémia Biomedicine nevű központjával együttműködve a kelet-szlovákiai Šarišské Michalanyban vizsgálták meg. Az ügynökség azt is hozzátette, hogy a vizsgálat során az egészségügyi miniszter írásban megküldött kérésének megfelelően jártak el, és senki sem figyelmeztette őket arra, hogy eljárásukkal megszegnék az általuk nem ismert és egyébként is titkosított szerződést. Matovič viszont azzal vádolta a szlovák gyógyszerellenőrzési hivatalt, hogy az orosz gyártónak hatalmas károkat okozott azzal, hogy oltóanyagát egy nem regisztrált laboratóriumban tesztelte, az így kapott eredményekkel pedig „telekürtölte a világot”, mindezzel ráadásul a már a világ több országban használt vakcina reputációjának is ártott. Ahogy megjegyezte, teljes mértékben megérti az orosz fél csalódottságát.

Miután megtörtént a pozíciócsere, az ekkor már a pénzügyminiszteri posztot ellátó Matovič azonnal Moszkvába utazott, hogy ott találkozzon Kirill Dmitrijevvel, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap vezérigazgatójával. A gyors és Matovič által „sikeres találkozóként” értékelt megbeszélés után a szlovák politikus azt nyilatkozta, hogy Moszkvában „még nyitva állnak az ajtók” Szlovákia számára. Azt viszont senki sem tisztázta, hogy miért éppen az ország pénzügyminisztere utazik Oroszországba tárgyalni, ráadásul úgy, hogy hogy az útról még a szlovák külügyet sem értesítette időben. Az új miniszterelnök azzal magyarázta a helyzetet, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat leváltása előtt az akkor még miniszterelnökként szolgáló Matovič kezdeményezte, így az adott helyzetben az ő személyes jártassága volt a legfontosabb tényező. A szlovák külügy azonban az utat elhibázott, az egységes szlovák külpolitikát megkérdőjelező lépésnek nevezte.

A köztársasági elnök ezzel párhuzamosan áttanulmányozta a titkosított szerződést, valamint azt a levelet is, melyben az orosz fél a vakcinák visszaküldését követeli, és kijelentette, nem a szlovák laboratórium hiányzó akkreditációja volt az oka annak, hogy az orosz vállalkozás visszaköveteli a vakcinákat. Egyúttal felszólította a kabinetet, hogy tegye nyilvánossá a szerződést. Az iratokat később az igazságügyi miniszter is megvizsgálta, és egyetértett a köztársasági elnök véleményével. Az viszont egyikük nyilatkozatából sem derült ki, hogy pontosan mi is állt a szerződésszegés hátterében. Annyi azonban biztosra vehető: a szlovák pénzügyminiszter nemcsak a szlovák, de a nemzetközi közvéleményt is félrevezette.

A Szputyik V vakcinával kapcsolatban a korábbi szlovák kormányfő továbbra sem játszik nyílt lapokkal
Forrás: Lucia Plaváková • Progresívne Slovensko (@plavakova)/Facebook

Ahogy arra a miniszterelnök nyilatkozata alapján már korábban is utaltam, a szlovák eset nagyban befolyásolhatja az orosz vakcina megítélését, főleg most, amikor Ausztria, Csehország és Németország is jelezte az érdeklődését a Szputnyik V iránt. Az ügy ugyanakkor a szlovák külpolitikának is hatalmas károkat okozott. Noha az SaS vezetője, Richard Sulík nem tartja nemzetközi ügynek Matovič moszkvai látogatását, a szlovák külügy szerint a kérdés bonyolultabb ennél. Miközben Sulík a moszkvai úttal kapcsolatban úgy gondolja, hogy az nem volt több egy Matovič által az ügylet megmentése érdekében tett próbálkozásnál, célja pedig mindössze a szükséges vakcinák biztosítása és az oltási program felgyorsítása volt, Szlovákia volt NATO-nagykövete és parlamenti képviselője, Tomáš Valašek szerint az ügy akár egy újabb kormányválság lehetőségét is magában hordozza. Valašek az EP-képviselő Vladimír Bilčíkkel együtt arra hívta fel a figyelmet, hogy Matovič éppen azokban a napokban látogatott Moszkvába, amikor az orosz hadsereg az orosz–ukrán határ mentén gyülekezni kezdett, ez pedig egy NATO- és EU-tagország magas rangú tisztviselőjétől hatalmas baklövés volt. Heger ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy Szlovákia teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és integritását. Szlovákia jelenlegi nagykövetei viszont nyílt levelet írtak a pénzügyminiszternek, ebben pedig „a szlovák diplomácia elleni inzultusnak” és „Szlovákia megalázásnak” nevezték Matovič moszkvai útját.

Az orosz vakcina jelenleg még az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyására vár, az új szlovák egészségügyi miniszter pedig bejelentette, hogy Szlovákia csakis az engedélyeztetési folyamat lezárulásával fogja felhasználni az eddig megvásárolt készleteit. Úgy tűnik, a politikai adok-kapok egy időre elült, az új miniszterelnök válságkezelési stílusa pedig az eddiginél sokkal nyugodtabb lesz. A Szputnyik V vakcina esete viszont megmutatta, hogy pártvezetőként és showmanként Matovič továbbra is aktív alakítója a politikai döntéshozatalnak.

Az új kormányfő, Eduard Heger keresztény aktivistaként határozza meg magát, de éttermi menedzserként szerzett tapasztalatával nem rendelkezik a nagypolitikában szerzett rutinnal. Matovičcsal szemben csupán egy hivatalnoknak tűnik, aki nem igazán hívja fel magára az emberek figyelmét. Nagy valószínűséggel éppen ez az oka annak, hogy Matovič megbízik benne: nem gondol rá ellenfélként, hiszen nem rendelkezik különösebb tekintéllyel. Heger esete azonban hasonló lehet az egykori miniszterelnökéhez, Peter Pellegriniéhez, hiszen eddig a két politikus karrierje is hasonlóan alakul. Pellegrini a Fico-kormányban szinte láthatatlan volt – csakúgy mint Heger most. A legutóbbi Fico-kormány lemondása után miniszterelnökké váló Pellegrininek új tisztségében aztán sikerült elnyernie a választók bizalmát, és később a korábban kormányzó SMER–SD-ből kiválva Hlas (Hang) néven új pártot is alapított. Ez a párt pedig mára az ország vezető ellenzéki ereje lett. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy a Szputnyik V saga a jelenleg regnáló erők számára komoly károkat okozott, és bár a koalíció a mostani átszervezés után biztosnaknak tűnik, az instabilitást okozó legfontosabb tényező továbbra is jelen van benne –ez pedig nem más, mint maga a pénzügyminiszter.

 

A nyitókép forrása: Ales_1985/Shutterstock

Kapcsolódó tartalom

Matovič vs. Sulík

Matovič vs. Sulík

A világjárvány politikai hatásai Szlovákiában
A Szputnyik V saga
AJTK VLOG E5 / Vass Ágnes

A Szputnyik V saga

A Matovič kormány első (és utolsó) éve

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!