Abe Sinz…

Abe Sinz…

Ó, már megint?

2017.11  | Olvasási idő: 8 perc

Japán október 22-én újra megválasztotta Abe Sinzót miniszterelnöknek, amivel sikerült megújítania koalíciója kétharmados többségét a parlamentben. De vajon tényleg Abét választotta meg a japán nép? Mit jelent ez a győzelem valójában?

A 2017-es év meglehetősen problematikus volt a kormányalakító Liberális Demokrata Párt számára. Az egyébként politikailag stabil pozícióban lévő Abe nem is egy, hanem két olyan korrupciós botrányba keveredett bele, ami a népszerűségét és támogatottságát veszélyesen alacsony szintekre csökkentette. Egészen pontosan Donald Trump támogatottsági szintjénél is alacsonyabbra, ami a japán politikai légkörben vészesen közel ránthatja a miniszterelnököt a leváltáshoz. A korrupciós botrányok több okból is nagy visszhangot keltettek. Az, hogy a szomszédos Dél-Koreában korrupciós ügyei miatt bíróság elé kényszerítették Park elnökasszonyt, Japánban is új kontextusba helyezte a választókban a politikusok felé gyakorolt toleranciát, de a Moritomo Gakuen magánóvoda revizionista felfogása is komoly stresszpontokat stimulált a japán társadalomban. Az óvodában értesülések szerint világháborúk előtti birodalmi dogmákat tanítottak a gyerekeknek, így az erről szóló hírek nemcsak a hazai, hanem a régióbeli kedélyeket is felkorbácsolták.

Akkor hát hogyan győzhetett Abe a választásokon? A rövid válasz: mert nincs jobb. A szituáció persze ennél bonyolultabb. A fő ellenzéki párt, a Demokratikus Párt már évek óta gyengélkedett, és ezen a vérfrissítés jegyében kinevezett új pártelnök, Murata Renho sem tudott segíteni, köszönhetően hosszú ideig fenntartott tajvani-japán kettős állampolgárságának, mely a japán társadalom el nem múló ellenérzéseit váltotta ki. Júliusban, Abe népszerűségének legkritikusabb szakaszában Renho végül lemondott elnöki posztjáról. Ezzel egyidőben új erőre kapott az észak-koreai fenyegetés, és a Hokkaido felett elrepülő rakéták elég félelmet keltettek a japánokban ahhoz, hogy politikai stabilitás és biztonság után kezdjenek vágyakozni.

Abe előtt ezzel különleges lehetőség nyílt. E két számára kedvező körülményre építve, csakis előrehozott parlamenti választások segítségével próbálhatta meg helyreállítania a népszerűségét, hogy a jövő ősszel tartandó LDP elnökválasztás során se kerüljön bajba, s hogy így még 3 évre bebiztosíthassa a miniszterelnöki címet. Arról nem is beszélve, hogy az alsóház feloszlatása egy időre véget vethet a korrupciós kérdéseknek és számonkéréseknek, melyek január óta kísértették, s melyekre a mai napig nem tudott valamirevaló választ adni. Azonban a parlament feloszlatása váratlan helyzetet idézett elő. Koike Jurikó, Tokió kormányzója, aki híresen opportunista (erősen konzervatív és nacionalista érzelmekkel megáldva), kapott az alkalmon, és a feloszlatás napján bejelentette, hogy új pártot alapít a választásokra, mellyel egy reformista alternatívát kíván nyújtani a szavazók számára. A párt a Remény Pártja (Kibō no To) nevet kapta. Abe és Koike eddig is fennálló ellentéte ezzel tovább szélesedett.

A Kibō no To kampányának reklámautója Tokióban
Forrás: Shutterstock

Nem remélt reakcióként a Demokratikus Párt elnöke, Maehara Szeidzsi szinte azonnal arra ösztönözte a DP-s politikusokat, hogy csatlakozzanak Koike új pártjához, ezáltal összeforrasztva az ellenzéki oldalt. És Koike itt követte el az első hibát. A kormányzó több ponton is negatív oldaláról mutatkozott meg, amikor nem vett részt az 1923-as földrengést követő rasszista felkelések koreai áldozatairól való megemlékezési rendezvényén, amikor abszurd diktatorikus pártvezetői képet festett magáról két alapító tag Kibōból való kilépését előidézve, valamint, amikor elutasította számos DP-s politikus csatlakozását, csak mert vele nem egy ideológiát és nézeteket vallottak.

Kényszerhelyzet állt elő. A DP liberálisabb tagjai előtt vagy a független jelöltként való indulás maradt lehetőségként, vagy a tovább-darabolódás. Edano Jukió, a DP elnökhelyettese lépett: összefogta a liberális DP-seket és megalapította az Alkotmányos Demokrata Pártot (Rikken Minshuuto), mely egyedüli ellenzője az alkotmánymódosítási törekvéseknek. Ezzel az ellenzéki oldal vészesen diverzifikálódott, megosztva a szavazatokat. Utolsó koporsószegként Koike bejelentette, hogy nem indul miniszterelnök-jelöltként. Ezzel a Kibō vezetőjét és értelmét vesztette, ami ahhoz vezetett, hogy kezdeti népszerűsége napok alatt elpárolgott. Koike lépésének oka az volt, hogy mindenképpen felelőtlennek bélyegezték volna: ha indul miniszterelnök-jelöltként, felelőtlen a kormányzói teendőivel szemben, ha nem indul, felelőtlen az új pártjával szemben. Ő az előbbit választotta, mert a 2020-as tokiói olimpia rendkívül fontos a presztízse szempontjából, és végső esetben egy sikeres olimpiával is szerezhet elegendő támogatást egy jövőbeli választás alkalmával.

A választás napjának jöttével egy tájfun is megérkezett, ami nem növelte a japán szavazók választási hajlandóságát. Az alapvetően politikailag apatikus választótömegnek (hiába csökkentették le a szavazói korhatárt 20-ról 18 életévre) egy töredékes, kidolgozatlan kormányprogrammal rendelkező ellenzékkel kellett szembesülnie egy 12 napos rövid kampányciklus után, miközben Abe az észak-koreai fenyegetés veszélyeivel tűzdelt beszédeivel kampányolta körbe az elöregedő populációjú vidéket.

Az előrehozott választáson az ábrán középzölddel jelölt LDP szerezte meg a szavazatok 48,21%-át, ami a parlamenti helyek, 61%-át, vagyis 218 mandátumot jelent. A Kibō no To által megszerzett 18 helyet sötétzöld szín jelöli.
Forrás: Wikipedia, Lmmnhm, licenc: CC BY-SA 4.0

S ezzel visszaértünk az eredeti kérdéshez. Tényleg Abét választotta meg Japán? Kiérdemelt ez a kétharmados konzervatív parlamenti többség? A válasz így már tiszta. Az idei választások rekordmértékben alacsony részvételi arányt mutattak egy tényleges alternatívát nem nyújtó ellenzékkel a háttérben. Az elégedetlenség nem tűnt el Abe botrányai kapcsán, de egy ilyen nemzetközi helyzetben az ország a politikai stabilitást választotta. Jövőre elválik, hogy ez elég-e ahhoz, hogy Abe a miniszterelnöki székben is maradjon.

 

A nyitókép forrása: Flickr

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!