Afrikai sertéspestis

Afrikai sertéspestis

Egy újabb állatbetegség csupán vagy a kínai gazdaság tragédiája?

2019.11  | Olvasási idő: 8 perc

Zuhanó részvények, egekbe szökő árak, elégedetlenség a kínai lakosság körében – mindez egy sertéseket pusztító vírus elterjedésének köszönhetően. Kína gazdasága eddig is sok problémával küzdött, és a lista egyre csak bővül. Pekinget már az USA-val folytatott kereskedelmi háború és a lassuló gazdasági növekedés is elegendő feladat elé állította, de a sertésállományt megtizedelő járvány megjelenése további tehertételt jelent az ország gazdasága és társadalma számára. A kínaiak több szokatlan lépéshez folyamodtak a válság leküzdése érdekében, de kérdéses, hogy vajon tényleg az állami sertéshús-vésztartalékok piacra bocsátása és a jegesmedve méretű disznók tenyésztése segít-e nekik kilábalni belőle.

Az afrikai sertéspestis egy Kelet-Afrikából származó vírusos állatbetegség; Kelet-Ázsiában az első esetet akkor regisztrálták, amikor 2018 augusztusában Kínában is áldozatokat kezdett szedni a járvány. A vírus sertésekre ugyan halálos, az emberekre azonban nem jelent veszélyt, így a lakosság egészségét sem fenyegeti. A problémát elsősorban tehát az jelenti, hogy az általa okozott pusztítás következtében a sertéshúsból készült termékek csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre a kínai piacon.

A járványt először 2018 augusztusában fedezték fel egy Kína északkeleti részén található városban, Shenyangban, ám azóta már majdnem minden kínai tartományban történtek megbetegedések. A helyzet jelenlegi állása szerint az ország sertésállományának 40%-a pusztult el a pestis következtében, becslések szerint pedig az év végéig ez a szám akár az 50%-ot is elérheti. A vírus valószínűleg csempészett áruk útján, illetve az Oroszországgal vagy az EU-val bonyolított kereskedelem révén jutott be az országba. A járvány megjelenési körülményeinek tisztázása kulcsfontosságú lenne ahhoz, hogy a kínai kormány lépéseket tehessen a feltartóztatása és visszaszorítása érdekében. A különböző feltételezéseket alátámasztó konkrét bizonyítékok híján ugyanakkor egyelőre nincs előrelépés ebben a kérdésben.

Deng Xiaoping gazdasági reformjainak kezdete óta a sertéshús a kínai étkezési kultúra szerves részét képezi. Az 1978-as irányváltás előtt a vidéki lakosság csak ünnepnapokon és különleges alkalmakkor fogyasztott disznóhúst, míg a városiak csupán havonta kaptak belőle egy szigorúan megszabott fejadagot. Mára azonban a sertéshús a jólét és a pénzügyi stabilitás szimbólumává vált, a mindennapi étkezések részét képezi, s ennek következtében Kína napjainkra a világ legnagyobb sertésfogyasztójává és -tenyésztőjévé nőtte ki magát: az OECD felmérései alapján 2018-ban a lakosok fejenként 30,4 kilogrammot fogyasztottak belőle Kínában, ez pedig összeadva a világ sertésfogyasztásának felét teszi ki. A Statista adatai alapján ráadásul a 2018-ban 440,6 millió disznóra tehető állománya révén Kína nemcsak fogyasztásban, hanem a globális sertéstenyésztésben is az élen jár.

Figyelembe véve a pestis sertésiparban okozott pusztítását, nem meglepő, hogy a disznóhúsból készült termékek megdrágultak – arra azonban még a szakértők sem számítottak, hogy áruk a duplájára fog nőni. Jelenleg egy kilogramm sertéshús 30-33 kínai jüanba kerül, a várakozások szerint ugyanakkor az árak ezzel még messze nem érték el a tetőpontjukat. Közgazdászok szerint nemcsak további áremelkedésre, de akár újabb 200%-os növekedésre is számítani lehet a következő év elejéig. A lakosság aggodalma pedig a holdújév közeledtével egyre fokozódik, hiszen a sertéshús központi szerepet játszik a kínai újévkor rendezett tradicionális ünnepi lakomán. A magas árak következtében megindult a részvényárak csökkenése, illetve a fogyasztói árindex növekedése is, így 2020-ra az átlagos infláció szintje elérheti a 3,5%-ot, míg a legmagasabb szint akár a 4%-ot is. A kormány idei évre meghatározott átlagos inflációs célja 3% volt, ezt azonban már szeptemberben elérte a gazdaság. Ekkorra ugyanis tavaly szeptemberhez képest 3%-kal emelkedett meg a fogyasztói árindex. A sertéshús árának növekedése miatt a kínai lakosság kénytelen alternatívákat keresni, ez pedig a fogyasztói árak általános növekedését vonja maga után, hiszen a csirke-, a marha- és a bárányhús ára is megemelkedett.

shutterstock_1487642975_m.jpg

A sertéshús ára folyamatosan emelkedik Kínában
Forrás: B.Zhou/Shutterstock

Az emelkedő árakon és a zuhanó fogyasztáson kívül a pestis a Kína és az Egyesült Államok között zajló kereskedelmi háború kimenetelére is hatással lehet. Kína korábban az amerikai sertéshústermékekre 72%-os vámot vetett ki, ezzel pedig 2017 és 2018 között az USA sertésexportjában 30%-os csökkenést idézett elő. Az USA a világ második legnagyobb sertéstenyésztőjeként nagyban hozzá tudna járulni Kína kieső belföldi termelésének pótlásához, így az amerikai gazdák számára különösen problémás a drága export. Adódik tehát a kérdés: elég súlyosnak tartja-e Kína a járvány okozta problémát ahhoz, hogy csökkentse a vámokat? Bizonyos kínai cégeknek már engedélyezték, hogy vámfizetés nélkül importáljanak amerikai sertéshúst, ez pedig arra utal, az ország részéről mutatkozhat hajlandóság a kivetett vámok felülvizsgálatára. Az amerikai sertéstenyésztők is bizakodóak a helyzettel kapcsolatban, és arra számítanak, hogy a minden bizonnyal növekvő pályára álló kínai sertésbehozatal következtében 2020-ban ők is többet fognak Kínába exportálni.

Hogy Kínában hiánycikk a sertéshús, az nem kérdéses, de vajon mennyire súlyos a helyzet? Hu Chunhua, a Kínai Népköztársaság alelnöke szerint 2020 első felére tízmillió tonnányi sertés fog hiányozni a gazdaságból. Ez olyan hatalmas mennyiség, hogy importtal sem teljes mértékben pótolható, mivel ennyi áru a nemzetközi piacon sem érhető el. Pekingnek tehát olyan megoldást kell találnia, amely ösztönzi és fejleszti a belföldi sertéstenyésztést. A kormány eddigi megoldási kísérleteit azonban nagy elégedetlenség övezi a lakosság körében. A kisüzemek tulajdonosai arra panaszkodnak, a három éve bevezetett kormányzati rendelkezések következtében farmjaik olyan mértékű károkat szenvedtek, hogy most az intézkedések visszavonása ellenére sem tudják újrakezdeni a sertéstenyésztést. A kormány nemcsak a kistermelőket, hanem a nagyüzemi gazdálkodókat is segítené, a tenyésztést állami támogatásokkal és bizonyos, a nagyüzemeket korlátozó intézkedések visszavonásával ösztönzi. Peking az állami vésztartalékok egy részét is felszabadította, így ez év szeptemberéig 20 000 tonna sertés-, 2400 tonna marha- és 1900 tonna ürühús került piacra. Ez azonban még mindig nem elég az árak stabilizálásához és a válság megoldásához.

Nemcsak a kormány tesz ugyanakkor lépéseket a tenyésztés növelésére, hanem maguk a tenyésztők is. A lehető legnagyobbra nevelni a sertéseket – ez vált a vírus által sújtott régiók kis- és nagygazdaságainak új céljává a profit maximalizálása érdekében. A kisüzemi tenyésztők az eredetileg átlagosan 125 kilogrammos disznók helyett jelenleg 175-200 kilogrammos példányok nevelésére törekednek, a nagyüzemi gazdaságokban pedig 30 kilogrammal növelték az állatok méretét, így azok 110 kilogramm helyett most már 140 kilogrammot nyomnak. Akadnak azonban még a fentieknél ambiciózusabb próbálkozások is. Ezek egy meglehetősen szélsőséges példáját a Guangxi Zhuang-i gazda, Pan Cong esete jelenti, ő ugyanis nemhogy nagy, de egyenesen óriási disznók nevelésébe kezdett. Ezeknek az állatoknak a mérete egy átlagos méretű jegesmedvéét is meghaladja, a legnagyobb példány pedig nem kevesebb, mint 500 kilogrammot nyom.

4729702674_c9eb07deb8_oM.jpg

Egy Peking környéki kisgazdaság
Forrás: Flickr, szerző: ILRI, licenc: CC BY-NC-SA 2.0

A kínai földművelésügyi miniszter helyettese, Yu Kangzhen szerint a helyzet sokat javult, és egyre kevesebb sertéspestises megbetegedésről érkezik jelentés az országban, így százöt érintett területen már fel is oldották a blokádot. Több iparági szereplő azonban attól tart, hogy a helyi hatóságok a pánik és a sertéscsempészettel foglalkozó feketepiac kialakulásának megelőzése érdekében igyekeznek a valós számokat szépíteni. További problémát jelent, hogy Kínán kívül több másik ország is küzd a betegséggel: a járvány már Mongóliában, Vietnámban és Észak-Koreában is megjelent, Dél-Korea pedig már preventív intézkedéseket is bevezetett ellene. Szöul ugyanis betiltotta a sertések élelmiszer-hulladékkal történő etetését, illetve elrendelte, hogy minden állaton végezzenek vérvizsgálatot, mielőtt beengednék az országba. A járvány következő áldozata Mianmar, a Fülöp-szigetek vagy Laosz lehet, ezekben az országokban ugyanis nincsenek hatékony módszerek a határaikon áthozott sertések ellenőrzésére. Ezek hiányában pedig náluk is könnyen felütheti a fejét a betegség. Ausztrália szintén tart tőle, hogy a vírus az országba juthat, így ott új szabályt vezettek be: az országba utazók vízumát lerövidíthetik, sőt akár vissza is vonhatják biológiai biztonsági okokra hivatkozva. Ausztrália aggodalmai nem voltak alaptalanok, hiszen február és szeptember között a fertőzések száma 15%-ról 48%-ra ugrott, vagyis mintegy megháromszorozódott.

Mostanra már egyértelmű, az afrikai sertéspestis nem csak Kínát sújtja, mivel több másik ország is küzd a következményeivel. Jelenleg még nyitott kérdés, hogy Kína mennyi idő alatt tud megküzdeni a járvány jelentette feladattal, amíg azonban nincs biztos módszer a vírus kordában tartására és megállítására, addig a pestis további pusztítással fenyeget. Szerencsére a kutatási eredmények biztatóak, mivel kifejlesztettek egy olyan ellenszert, amely a vaddisznókat védetté teszi a vírussal szemben. A védettség az állatok közötti érintkezés révén is továbbadható ugyan, ám további kutatásokra és vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük, ez pontosan hogyan is történik. Az ígéretes eredmények dacára a járvány továbbra is rendkívüli sebességgel terjed, így egyelőre bizonytalan, milyen további következményekkel járhat még az általa okozott válság.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!