Áttörés vagy megtörés?

Áttörés vagy megtörés?

Fordulóponton a kínai-vatikáni kapcsolatok

2018.04  | Olvasási idő: 10 perc

Ez év januárjában bejárta a nemzetközi sajtót a hír, mely szerint a Vatikán és Kína közel jár a püspökök kinevezéséről szóló egyezmény megkötéséhez. A Szentszék és a Kínai Népköztársaság között 67 éve nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat. Miközben a kínai katolikusok egy része a pápa főségét el nem fogadó nemzeti egyház tagja, más része a hatóságok által el nem ismert, pápahű „földalatti” egyház keretei között gyakorolja vallását. Mindezek tükrében a megosztottságot enyhítő megállapodás lehetősége örömteli fejleményként jelenhetne meg, a sajtóban azonban a bizakodó hangok mellett nem kevés aggódó és kritikus vélemény is napvilágot látott.

A Kínai Népköztársaság (KNK) 1949-es megalakulását követően a Kínai Kommunista Párt (KKP) azonnal hozzálátott a vallási élet feletti kontroll megszervezéséhez az országban. Az apparátus fő szerve az 1950-ben létrehozott Vallásügyi Szervezet lett, amely alá a következő években ún. hazafias vallási szervezeteket rendeltek. Az állam összesen öt vallást ismer el hivatalosan (buddhista, taoista, muszlim, katolikus és protestáns), melyek mindegyikének működését egy-egy ilyen önálló hazafias szervezet körébe vonták. Ezen vallási szervezetek vezetői lojálisak a KKP-hoz; külföldi szervezetekkel, hatalmakkal nem tarthatnak kapcsolatot.

Ez utóbbi kitétel a legsúlyosabban a katolicizmust érintette, amelynek egyik központi eleme az egyetemes egyházhoz való tartozás, a pápa főségének elismerése által. Az 1957-ben létrehozott Kínai Katolikus Hazafias Szövetség a Vatikántól független szervezet, a hivatalos retorika szerint annak érdekében, hogy elejét vegyék bármiféle külföldi, „imperialista” hatalmi ténykedésnek az országban. A külföldi szerzeteseknek, papoknak el kellett hagyniuk az országot, és a Szentszék, valamint a kínai katolikusok kapcsolata csupán minimális szinten, illegális csatornákon keresztül maradt fenn. A Hazafias Szövetség létrehozásával Kínában a katolicizmus kettévált: azok, akik a Szövetség keretében gyakorolták vallásukat, – legalábbis hivatalosan – nem ismerték el a pápai főséget. Ők többé-kevésbé nyíltan követhették vallásukat. (Bár a kulturális forradalom évtizede alatt nekik is súlyos üldöztetésben volt részük). Akik azonban kitartottak a Rómához való hűség mellett, a kezdetektől fogva rejtett, földalatti tevékenységbe kényszerültek. Mindkét szervezet katolikusai kiépítették saját egyházi szervezetüket. Az előbbi püspökeinek kiválasztásában a Szentszék máig nem vehet részt, a kinevezéseket helyette a Hazafias Szövetségen keresztül a KKP kontrollálja. A „földalatti” egyházzal a Szentszék Tajvanon és Hongkongon keresztül, titkos csatornákon tartja a kapcsolatot.

A pekingi Beitang Templom
Forrás: Shutterstock

Bár a kapcsolatokban hivatalosan máig nincs változás, napjainkra a két egyház és a Szentszék viszonya rendkívül összetetté vált. Egyrészt továbbra is vannak olyanok a „földalatti” és a „hivatalos” egyház tagjai között, akik kölcsönösen elhatárolódnak egymástól. Ugyanakkor mind a püspök kinevezések, mind a két egyház működése terén sok átfedés is kialakult. Az elmúlt két évtizedben számos alkalommal megtörtént, hogy egy, a Hazafias Szövetség által kinevezett püspök utólagosan kérvényezte, és meg is kapta a Szentszék jóváhagyását, hogy communióra lépjen a pápával. Ugyanakkor arra is volt példa, hogy a „földalatti” egyház az így utólagosan jóváhagyott püspököt továbbra sem ismerte el, így az adott egyházmegyében két püspök is szolgált. (Érdemes megemlíteni, hogy bár a Hazafias Szövetség a működési szabályzata értelmében nem ismer el semmilyen külső fennhatóságot, így a Vatikánét sem, ugyanakkor tagjainak személy szerint nem kell a pápát megtagadniuk, illetve a misén a Szentatyáért mondott ima is megengedett). A két egyház klérusa és hívei egyes helyeken szorosan együttműködnek és segítik egymást (pl.: papok vagy helyszín biztosításával). Mindez azonban nagyban függ az adott tartomány politikai és vallási elöljáróinak a hozzáállásától.

Kínában jelenleg összesen körülbelül 12-15 millió fő katolikus él, és a Vatikán és a KNK kapcsolatának hosszú évtizedek óta húzódó rendezetlensége, az állandó bizonytalanság súlyosan negatív hatással van a kínai katolikusok egységére, lelki (és nem ritkán testi) épségére. Ennek a Szentszék is tudatában van, éppen ezért – titokban – évekkel ezelőtt megindult a nagyon óvatos, lassú tapogatózás a Vatikán és a KKP között. Ennek egyik jele volt XVI. Benedek pápa 2007 nyarán írt hosszú levele, melyet a kínai katolikusoknak címzett. A levél célja egyrészt a kínai katolikusok lelki támogatása volt, másrészt gyakorlati útmutatóként is igyekezett szolgálni a legális és a „földalatti” egyház hívei és pásztorai számára a mindennapi működéshez. A pápa a megosztott helyzetben mindkét fél híveit – a körülményekhez mérten – az együttműködési pontok megtalálására ösztönözte. A levél a KKP számára is fontos üzenetet hordozott, a pápa ugyanis Jézusnak a dénárról szóló példabeszédét idézve hangsúlyozta a hívek fennálló társadalmi renddel való együttműködésének fontosságát. A következő években további lépések történtek: 2008-ban a Kínai Filharmonikus Zenekar adott koncertet a Vatikánban. 2014-ben Ferenc pápa dél-koreai látogatása során a pápai repülőgép számára megnyitották a kínai légteret, és a Szentatya rádióüzenetben áldást is küldött a kínaiaknak.

2016-ban a kínaiak ajándékot juttattak el Ferenc pápa számára, egy sztélé selyemlenyomatát. A sztélé egy 8. századi nesztoriánus keresztény szöveget őriz, ami a legkorábbi ismert keresztény emlékanyag Kínában. Bár a nesztorianizmus eretneknek tekintett keresztény irányzat, a gesztust érdemes abból a szempontból értelmezni, hogy Kínában a keresztény missziós tevékenység – főként a 19. század tapasztalatai nyomán – hosszú időn keresztül az erőszakos külföldi behatolás képével kapcsolódott össze. Ezzel szemben a nesztoriánus sztélé egy, Kínában már a korai időkben megjelenő, a mai kínai kultúrától így nem teljesen idegen, és ami még fontosabb, nem erőszakkal hódító kereszténység emlékét őrzi. A selyemlenyomatot hivatalosan nem a kínai elnök küldte, ám az ajándékot átadó delegáció vezetője a Hszi Csin-ping elnökkel közeli kapcsolatban álló Hu Tö-ping volt. (Hu a China Biodiversity Conservation and Green Development Foundation elnevezésű NGO vezetője. Édesapja, Hu Jao-pang egykori pártfőtitkár, Hszi elnök apjának jó barátja volt.) Ezek a gesztusok visszafogott jelzései annak, hogy a háttérben már egy évtizede aktív dialógus folyik a két fél között.

Kínai szeminaristák egy jezsuita misszióban 1900 körül
Forrás: Wikipedia

Ez év januárjában kiszivárgott hírek szerint a két fél minden eddiginél közelebb került egy olyan megállapodáshoz, amely – bár csak korlátozott formában – bevonná a Szentszéket a püspökök kinevezésének folyamatába. A nyugati sajtó megosztottan reagált a hírre. A pozitív, bizakodó hangok mellett nem kevés aggódó és kritikus vélemény is megjelent, egyesek naivitással, illetve a helyi körülmények nem megfelelő ismeretével vádolták a vatikáni diplomáciát. Mások szerint a kínai vezetés az orránál fogva vezeti a Vatikánt, és felhasználja nemzetközi politikai játszmáihoz. Ezt a véleményt látszólag erősítették a Pápai Társadalomtudományi Akadémia kancellárja, Marcelo Sanchez Sorondo püspök Kínát és a kínai kormányt méltató szavai.

A kétségeknek az is táptalajt adott, hogy a források szerint a megállapodás részeként a Vatikán két, a „földalatti” egyházhoz tartozó püspököt lemondásra szólított fel, hogy helyüket a Hazafias Szövetség püspökei (egyikük az egyház által kiközösített is) vehessék át. Hongkong korábbi püspöke, Joseph Zen bíboros élesen kritizálta a vatikáni diplomáciát, azzal vádolva, hogy kiárusítja az egyházat. Az emeritus püspök, aki rendszeresen nyíltan kiáll a hongkongi demokratikus politikai jogok KKP-val szembeni védelme mellett, több alkalommal már korábban is hangot adott szkepticizmusának a KKP szavahihetőségét illetően. A püspökválasztásra vonatkozóan a legnagyobb aggálya, hogy a jelenlegi tervezet szerint a Szentszék végső jóváhagyása elé bocsátott püspökök elsődleges kiválasztása továbbra is a Vatikán által illegitimnek tartott Kínai Püspöki Konferencia hatáskörébe tartozna, a Szentatyának csupán vétójoga lenne.

Zen bíboros aggodalma nem megalapozatlan, hiszen a tervezett megállapodás valóban kis lépést jelentene csupán, és nincs arra garancia, hogy a KKP valóban tiszteletben tartaná a Vatikánnak adott vétójogot. Ugyanakkor látni kell, hogy a tárgyaló felek alkupozíciója távolról sem kiegyenlített, és a Vatikán mozgástere rendkívül szűk. Kínában a közeli és távoli jövőben nem várható döntő változás a politikai vezetés terén. Az egyre fejlettebb kibertechnológia pedig újabb és újabb eszközöket ad a kínai kormány kezébe, hogy kontrollt gyakoroljon a „földalatti” egyház tevékenysége felett. A Vatikán jelenleg nagyrészt a hongkongi püspökségen keresztül tart fenn titkos kapcsolatot a szárazföldi egyházzal, amely püspökség közvetlenül a Szentszék alá van rendelve. Ezt az állapotot Hongkong 1997-es átadáskor rögzített, 50 évig tartó különleges státuszának köszönheti – kérdéses azonban, mi lesz 30 év múlva, amikor a státusz lejár. 

A fentieket összegezve, a Vatikán és a KNK viszonyának alakulásáról elmondható, hogy rendkívül törékeny és soktényezős folyamatról van szó, amelyben a felmerülő kérdésekre nincs tisztán fekete vagy fehér válasz. A diplomáciai kapcsolatok teljes helyreállítása a közeljövőben nem várható, mivel ennek feltétele a Szentszék kontrollja a püspökök előzetes kiválasztása felett is, aminek elfogadására a KKP jelenleg nem mutat hajlandóságot. Továbbá Kína részéről feltétel lenne, hogy a Vatikán az „egy Kína” politika értelmében szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatait Tajvannal. Bár ez politikailag csekély engedményt jelentene a Vatikán részéről, a hívek jogos ellenérzését nem hagyhatnák figyelmen kívül. Az biztos, hogy a spirituális nagyhatalom Vatikán és a gazdasági nagyhatalom Kína között zajló tárgyalások csak úgy lehetnek sikeresek, ha mindkét félnek sikerül bizonyos szintű bizalmat kialakítani a másikban.

 

Nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!