Az afganisztáni kivonulás és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások huszadik évfordulója

Az afganisztáni kivonulás és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások huszadik évfordulója

2021.09  | Olvasási idő: 12 perc

A 9/11 néven emlegetett terrortámadás az Amerikai Egyesült Államok modernkori történelmének egyik legnagyobb hatású eseménye, amely számos területen hozott komoly változást mind az amerikai, mind pedig a világpolitikában, további hatásai pedig jó néhány egyéb területen máig érezhetők. Húsz évvel az ikertornyok összeomlása, s egy hullámzó intenzitású, de hosszan elhúzódó, a terrorcselekményekre adott reakcióként induló afganisztáni háború után Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke végül idén bejelentette csapatai és szövetségesei kivonulását a közép-ázsiai országból. A két évtizedes katonai intervenció mérlege azonban korántsem egyértelmű. A legégetőbb kérdés mindenesetre az, hogy miképpen alakul Afganisztán, valamint a régió jövője az amerikai jelenlét adta biztonsági garanciák nélkül. Szilvási Simon blogbejegyzése a legfrissebb afganisztáni fejleményeket foglalja össze, s mutatja be, hogy a kiszámíthatatlan biztonsági környezet milyen nehézségek elé állította a kivonulást koordináló politikai és katonai vezetést.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás minden bizonnyal az Egyesült Államok modern történetének egyik legjelentősebb eseménye, amely nem csupán belföldön hozott rendszerszintű átalakításokat, de globálisan is komoly hatása volt, hiszen alapjaiban alakította át a globális biztonságpolitikai környezetet. Nem csupán az iszlamista szélsőségek (így az eseményeket végrehajtó al-Káida) tettek szert nemzetközi ismertségre, de számos katonai beavatkozás is ehhez az eseményhez köthető. Sőt, a 9/11-re adott azonnali válaszként megkezdett terrorellenes háború (war on terror) keretében zajló afganisztáni intervenció egyenesen az Egyesült Államok történetének eddigi leghosszabb háborújaként vonul be a történelemkönyvekbe, hiszen majd’ kétszer annyi ideig tartott, mint a vietnámi háborúban való közvetlen amerikai katonai részvétel. Az amerikai és szövetséges erők afganisztáni intervenciója az ún. Operation Enduring Freedom nevű katonai beavatkozással indult 2001. október 7-én. Ennek az első fázisnak a végét, valamint a főbb harci események lezárultát mintegy két évvel később, 2003 májusában jelentette be Donald Rumsfeld akkori védelmi miniszter. Ezzel azonban a koalíciós erők afganisztáni missziója korántsem ért véget.

Az elhúzódó konfliktusnak mind emberéletekben mind pedig anyagi erőforrásokban komoly ára volt. Amerikai kormányzati adatok szerint a 2001. szeptember 11-ei támadássorozatban több mint 3000 ember hunyt el; a Brown Egyetem Watson Intézetének 2019-es adatai alapján pedig, melyet a 9/11 utáni háborúk emberáldozatainak felmérése céljából készítettek, mintegy 800 000 emberéletet követeltek a szeptember 11 utáni háborúk (ideértve a közel-keleti konfliktusokat is). Ebből hozzávetőlegesen 157 000 ember hunyt el az afganisztáni beavatkozást során, mely adat az amerikai katonákon kívül, az újságírókat, és nemzetközi szervezetek tagjait, valamint a civil lakosságot is magában foglalja. Érdemes megjegyezni, hogy az áldozatok hozzávetőleg 40%-át (több mint 60 000 főt) az afgán katonák és rendvédelmi dolgozók tették ki. Pénzügyi szempontból szintén komoly terhet jelentett az elmúlt húsz év, hiszen a Stimson Intézet számításai alapján az Egyesült Államok központi költségvetéséből több mint 2.8 billió dollárt költött a kormányzat az afganisztáni háborúval kapcsolatos kiadásokra.

A lassan két évtizede zajló és roppant költséges háborút lezárandó, valamint a békefolyamatokat elősegítendő fontos eseménynek adott otthont Katar fővárosa 2020 elején. A február 29-én Dohában megkötött amerikai–tálib megállapodás ugyanis rendezni kívánta a Washington által el nem ismert tálibok vezette Afganisztáni Iszlám Emírség és az Egyesült Államok kapcsolatát. A megbeszélések hozadéka egy közös nyilatkozat volt, amely tulajdonképpen egy átfogó békemegállapodásnak is tekinthető, s rögzíti többek között annak menetrendjét is, hogy Washington és szövetségesei milyen ütemben és feltételekkel vonulnak majd ki az országból. A békemegállapodásban kitűzött célok közül azonban eddig kevés területen sikerült kézzelfogható eredményeket elérni. A paktumot ráadásul már annak elkészülte után komoly kritika érte, mivel nem szabályozta a tálibok és az afgán kormány közti kapcsolatokat, ráadásul a tálibok szavahihetőségét általános bizalmatlanság övezte. A másik fél szemszögéből pedig erősen rombolta a bizalmat, hogy az amerikai fél légicsapásokkal válaszolt az afgán kormányerőket ért támadásokra.

Hangsúlyozva, hogy ő immáron a negyedik elnök, aki kénytelen az elhúzódó konfliktus minden velejárójával megküzdeni, s jelezve a helyzet fenntarthatatlanságát, Biden elnök bejelentette, hogy itt az ideje annak, hogy az amerikai katonák hazatérjenek. Ugyan a kivonásról szóló első tervezetet még Donald Trump korábbi elnök jelentette be a tavalyi év folyamán, azonban ő – miután katonai szakértők lebeszélték a teljes kivonásról – az amerikai csapatoknak csak mintegy felét szándékozott volna kivonni az országból 2021 májusáig.

A 2020-as amerikai elnökválasztás után Biden elnök egy átfogó vizsgálatot rendelt el, amely az afganisztáni kivonulás utáni lehetséges forgatókönyveket vizsgálta. Az eredmények nem voltak túl reménykeltők, hiszen a különböző kormányzati hírszerzői elemzések előrejelzései szerint a tálibok az amerikai erők kivonulása után akár már hat hónap múlva átvehetik az ország feletti irányítást. A lehetséges kivonulás utóhatásainak vizsgálata mellett a demokrata elnök megpróbált kompromisszumos megoldást keresni a helyi erőviszonyok stabilizálása céljából, s ennek keretében egy új struktúrát vázolt fel a közép-ázsiai ország kormányzására. Ennek keretében az Egyesült Államok külügyminisztere, Anthony Blinken levelet írt az afgán kormánynak, amelyben javaslatot tett egy új kormánystruktúra létrehozására, amelyben kitért a tálibok politikai vezetésbe történő kooptálásának kérdésére is, azaz arra, hogy miként lehetne az iszlamista mozgalmat a kormányzati munkába bevonni. A régió stabilitásának megőrzése céljából pedig a környező országoknak, köztük az Iráni Iszlám Köztársaságnak is szerepet szántak Washingtonban. Az afgán kormány végül visszautasította az amerikai javaslatot, semmissé téve az ezzel kapcsolatos diplomáciai erőfeszítéseket.

Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásával azonban fordult a kocka, és a tálibok nem csak hogy részesei lesznek az ország irányításának, hanem már át is vették az ország irányítását a korábbi nyugatbarát kormánytól. Míg a korábbi elemzések jelentősen alábecsülték a tálibok jelentette veszélyt és túlbecsülték az afgán védelmi erők reakcióját, addig a tálib erők 2021. augusztus 14-re már a fővárost, Kabult is elfoglalták. A kis túlzással vér nélkül átadott főváros mellett – néhány térséget leszámítva – tehát szinte pillanatok alatt a tálibok ellenőrzése alá került az egész ország. A helyzet súlyosságát jól mutatták azok a közösségi médiában terjedő felvételek, amelyek afgánok tömegeit mutatták, amint a tálib uralom elől menekülve légi úton igyekeznek elhagyni az országot, hiszen ekkorra az összes szárazföldi határátkelőt már az iszlamista csoport tartotta ellenőrzése alatt. A kabuli reptéren az amerikai katonai szállítógépek a kifutópályára özönlő embertömeg miatt nehezen tudtak felszállni, sokan ráadásul kétségbeesésükben a gépek szárnyaira kapaszkodva, valamint a futóműaknákba felmászva próbáltak elhagyni Kabult. A felemelkedő gépekről a mélybe zuhanó emberekről készült sokkoló felvételek pillanatok alatt bejárták a világot, s a képsorok láttán pedig valószínűleg sokakban a 2001. szeptember 11-én a Világkereskedelmi Központ lángoló tornyainak emeleteiről kiugró emberek képe sejlett fel.

A nemzetközi sajtót bejárta egy másik montázs is: a két fotóból álló összeállítás mindkét felén azt látjuk, ahogy az amerikai nagykövetség tetejéről helikopterek menekítik ki az ott összegyűlt embereket. A két kép között azonban több mint 45 év telt el, hiszen az egyik a vietnámi konfliktus végén, 1975-ben Saigonban készült, a másik pedig pár hete Kabulban. A történteket fényében külön érdekes, hogy Biden elnök még a július 8-i sajtótájékoztatóján is kizárta annak a lehetőségét, hogy a nagykövetség alkalmazottait helikopterek segítségével menekítsék ki Kabulból. A két esemény közötti párhuzamot tagadva az amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken pedig azt hangsúlyozta, hogy az afganisztáni amerikai kivonulást azért nem lehet a vietnámihoz hasonlítani, mert a közép-ázsiai ország esetében az Egyesült Államok elérte az eredetileg kitűzött céljait, azaz megtörtént az al-Káida bázisainak felszámolása, illetve a 9/11-es merényletek vezetőjének, Oszáma bin Ládennek a kiiktatása, valamint azt is sikerült megakadályozni, hogy  a 2001-ben történt terrortámadáshoz hasonló amerikai földön bekövetkezhessen.

A hirtelen és látszólag szervezetlenül és kapkodva történő menekülést látva nem csoda, hogy számos kritikus vélemény fogalmazódott meg az amerikai vezetéssel szemben. Az pedig csak fokozza a hírfogyasztók megdöbbenését, hogy úgy tűnik, a valóság rácáfolt a hírszerzők elemzéseire, miszerint a kivonulást követően a tálib erők nagyjából hat hónapon belül nyerhetik vissza az ország irányítását. Jóllehet az események gyors eszkalálódása miatt a szakértők később 90 napra becsülték azt az intervallumot, amely alatt a hatalomátvétel megtörténhet, a valóságban mindez jóval gyorsabban megtörtént. Tévesnek bizonyult tehát az Egyesült Államok védelmi miniszterének, Lloyd Austinnak is a helyzetértékelése, aki egy nyáron megtartott szenátusi meghallgatáson kijelentette, hogy annak valószínűségűnek közepesre értékeli, hogy az al-Káida vagy más terrorszervezet újraépíti állásait Afganisztánban. Amennyiben ez mégis megtörténne, úgy az ő becslései szerint ehhez minimum két évre lenne szükség Hasonló állásponton volt az afganisztáni veterán Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője is. A katonai irányítás legfőbb képviselői a képviselői meghallgatáson azonban még nem számoltak az afgán kormányzat és védelmi erők villámgyors összeomlásával. A történtek fényében tehát valószínűnek tűnik, hogy a terrorszervezetek sokkal kevesebb idő alatt térhetnek vissza az országba.

Az eseményekre reagálva Biden elnök rendkívüli beszédet tartott, melyben 6000 amerikai katonát mozgósított, hogy biztosítsa az amerikai és szövetséges erők zavartalan kivonulását Afganisztánból. Az elnök szerint az odarendelt katonák feladata a civilek és szövetséges afgánok segítése az ország elhagyásában. Egyúttal az amerikai nagykövetség sikeres evakuálását és a diplomaták biztonságba helyezésének hírét is megerősítette. Az Egyesült Államok kivonulása még szinte be sem fejeződött (az ezzel kapcsolatos katonai és logisztikai műveletek pár napja, augusztus 31-én értek véget), azonban máris számos nehézséggel és kihívással kell az amerikai vezetésnek megküzdenie. Nem csupán az általános nemzetközi bizalom ingott meg az Egyesült Államokkal szemben, hanem az is valószínűsíthető, hogy az eddigi anyagi áldozatok mellett az amerikaiaknak a kivonulás után is jelentős forrásokat kell allokálnia Afganisztán és a régió stabilitásának biztosítására, valamint Washington stratégiai érdekeinek védelme érdekében.

 

A nyitókép forrása: Danielo/Shutterstock.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!