Az európai védelmi kezdeményezésekről

Az európai védelmi kezdeményezésekről

Fényes jövő vagy borús kilátások?

2018.11  | Olvasási idő: 8 perc

Az európai védelmi kiadások csökkenő trendje az ukrajnai válság hatására megfordulni látszik, a 2000-es évek expedíciós hadviselése és az amerikaiak elhúzódó afganisztáni és iraki szerepvállalása után úgy tűnik, hogy Európa is visszakerül a nemzetközi közösség fő biztonságpolitikai prioritásai közé. A hidegháború után látszólag egyszerű volt a békeosztalék felélése, de mára ismét azzal szembesültek az európai államok, hogy a kontinens biztonságát és a békét nem lehetséges adottságként kezelni, hanem tenni is kell érte. A korábbi kezdeményezésekhez képest komolyabban vehetők az olyan európai uniós projektek, mint a PESCO, mivel a tervekből világosan kitűnik, hogy a tagállamok hajlandók jelentős költségvetési tételekkel támogatni a védelmi ipari vállalásokat és projekteket.

A hidegháború vége óta az európai honvédelmi kiadások folyamatosan csökkentek. A biztonsági környezet megváltozása és a jó transzatlanti partnerségi viszony fenntartásának igénye miatt azonban nem lehet tovább tartósan ebbe az irányba haladni. A szemléletváltozás fő oka tehát a geostratégiai környezet átalakulása, és nagy tévedés lenne, ha pusztán Donald Trump euroatlanti szolidaritásra vonatkozó elvárásait vennénk kiindulópontnak. Trump csak markánsabban fejezte ki magát a már korábban is létező amerikai elvárásokkal kapcsolatban, a területeken kívüli műveletekben pedig eddig is csak korlátozottan vettek részt az európai államok. Az orosz expanzív törekvések és a területen kívüli katonai missziók terhe sem ad kizárólagos magyarázatot önmagában arra, hogy miért akarnak Európában többet költeni a védelemre - a háttérben jóval összetettebb védelmi ipari kérdések állnak.

Donald J. Trump és Jens Stoltenberg találkozója a brüsszeli NATO-csúcson.
Forrás: Flickr

Az európai államok korlátozott szerepvállalását illetően az egyedüli kivétel talán Nagy-Britannia, amelynek globális erőkivetítési ambícióit jól mutatja a 65 000 tonnás HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozó vízre bocsátása 2017-ben. Más kérdés viszont, hogy a brexit után hol, és mely államokkal együttműködve használják majd a haderőfejlesztésből fakadó korszerű képességeket. Az eredeti koncepció, miszerint a francia Charles De Gaulle-osztályú és a brit Queen Elizabeth-osztályú repülőgép-hordozók azonos fel- és leszállópályával rendelkezzenek, és képesek legyen fogadni az amerikai F–35-ös vadászgépeket, végül nem valósult meg, annak ellenére sem, hogy az adott hadszíntéren egymást váltani képes komponensekre épülő európai (mindegy, hogy uniós tagállam vagy európai NATO-tag) flotta ötlete kifizetődő lett volna. Az amerikaiak tehermentesítésének képessége növelheti Washington szemében a „különleges kapcsolat” jelentőségét, az Európai Unió kapcsán pedig növeli a britek alkupozícióját a brexit-tárgyalások során. Erre konkrétan utalt is a kilépési folyamatra vonatkozó EUSZ 50. cikkét aktiváló levelében Theresa May, aki úgy fogalmazott, hogy ha nem sikerül egy jó megállapodást kötni, akkor ez gyengíteni fogja a terrorizmus elleni harcban való együttműködést.  A brexit kapcsán tehát joggal merültek fel félelmek azzal kapcsolatban, hogy mi lesz, ha a legütőképesebb hadsereggel rendelkező európai ország nem ajánlja fel katonai képességeit az Európai Unió számára.

A HMS Queen Elizabeth elhagyja Portsmouth kikötőjét a naplementében
Forrás: Shutterstock

Az európai védelem meggyengülésével kapcsolatos aggodalmakat ellensúlyozandó, Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő kifejezetten utalt rá, hogy a közös európai haderő gondolatától mindig vonakodó britek inkább hátráltatták az uniós közös képességek fejlesztését, így távozásukkal megnyílik az út a valódi integrációra. Ez az állítás implicit azt feltételezi, hogy egy közös uniós „hadsereg” erősebb lesz, mint a tagállamok felajánlásaiból összeálló koalíció. Ezt a feltétezést azért fenntartásokkal kell kezelni, mert rövid távon egyértelműen problémákat okoz, ha nem állnak majd rendelkezésre a brit erőforrások.

A nemrégiben beindított Állandó Strukturált Együttműködés (PESCO) kapcsán két táborra szakadt az Unió, Hollandia vezetésével 13 tagállam egy inkluzív megközelítést támogat, míg Franciaország inkább látná szívesen, ha a négy nagy európai ország (Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) működne együtt szorosan a haderőfejlesztés területén. Egyelőre az inkluzív megközelítés előtt nincs semmi akadály, sok tagállam döntött úgy, hogy részt vesz PESCO-projektekben, arról azonban heves vita alakult ki, hogy nem EU-tagállamok beléphetnek-e ilyenekbe. Konkrétan Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok kapcsán éleződött ki a helyzet, amelynek oka, hogy a védelmi képességek növelése nemcsak a megváltozott stratégiai környezet (és az ezekhez kapcsolódó reagálási képességek) miatt fontos, hanem jelentős gazdaságélénkítő hatása is van. A nagy európai cégcsoportok, amelyek részben francia, részben pedig német érdekeltségbe tartoznak, nem szívesen versenyeznének PESCO-forrásokért brit cégekkel, főleg a brexit után.

Az európai védelmi projektek fejlesztése kapcsán egyelőre annyit látni, hogy a közös vállalások helyzetéről a nemzeti végrehajtási tervek keretében rendszeresen beszámolnak a tagállamok a védelemi miniszteri EiT üléseken. A most beinduló 17 közös projektből Magyarország háromban vesz részt, amelyek a katonai mobilitás, a logisztika és a kiberbiztonság területét érintik, illetve három további projektben pedig megfigyelő státuszt tölt be. A CARD (Coordinated Annual Review on Defence) rendszer keretében kétévente bemutatják a megvalósításra vonatkozó nemzeti terveket. Az európai védelmi cselekvési tervek kapcsán érdekes lesz, hogy az EU többéves pénzügyi keretéről szóló tárgyalások során jóváhagyják-e azokat a keretszámokat, amik szerint évi 500 millió eurót kellene fordítani kutatás-fejlesztésre és 1 + 4 milliárd eurót képességfejlesztésre. Ebből egymilliárd eurót egy közös európai beruházási ügynökség forrásai tennének ki, míg a többi négymilliárd tagállami hozzájárulásból tevődne össze, nem az uniós költségvetésből. Ebből az összegből a tagállamok olyan formában hívhatnak majd le támogatásokat, ha legalább 4 tagállam hadiipari vállalatai által alkotott konzorciumként pályáznak. Nyilvánvalóan ez a nagy hadiipari cégekkel rendelkező nemzetek számára előnyös konstrukció.

Az uniós védelempolitika kapcsán viszont még a stratégiai célok sem teljesen világosak. Az EU Globális Stratégiája 2016-ban megfogalmazott ugyan célokat, de a brit referendum előtt indított szövegezés figyelmen kívül hagyja a brexitet és szembetűnő, hogy Oroszország sem jelenik meg kihívóként. Ez a korábbi puhahatalmi koncepciót tükrözi, miszerint az Unió nem elsősorban katonai képességek révén akarja elérni stratégiai céljait. Viszont, ahogyan az Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker is utalt rá többször, nincs puhahatalmi képesség valós katonai potenciál nélkül, ezért el kell mozdulni ettől a korábbi iránytól. Erre most van némi kilátás, mivel az elmúlt 6 évben az európai NATO-tagállamok 10 százalékkal emelték a védelmi kiadásaikat (47 milliárd dollárra) és a növekedés tovább folytatódik. Ami ennél is fontosabb, hogy a kutatás és fejlesztéshez kötődő ágazatok teszik ki a honvédelmi költségek 19,7 százalékát, lényegében teljesítve a NATO által előírt 20%-os kötelezettséget.

Ursula von der Leyen a müncheni biztonságpolitikai konferencián.
Forrás: Flickr

A brexit után Németország honvédelmi kiadásainak a GDP 2 százalékára növelése lehet az egyik legjelentősebb tényező, mivel ez egy nagyjából 35 milliárd eurós növekmény jelent önmagában. Ursula van der Leyen a 2017-es müncheni biztonságpolitikai konferencián utalt egy 130 milliárd euró értékű védelempolitikai beruházási csomag kidolgozására, de politikai támogatottság nélkül (főleg az SPD ellenkezése miatt) ezek a számok nem igazán vehetők komolyan. Jelenleg Németország honvédelmi kiadásai alig haladják meg az éves GDP 1 százalékát és 2024-re tettek ígéretet, hogy elérik a 2 százalékot.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!