Az öböl kisállamai és az "afgán békefolyamat"

Az öböl kisállamai és az "afgán békefolyamat"

2019.03  | Olvasási idő: 8 perc

Az „afgán békefolyamat” bonyolult, sokszereplős és ellentmondásokban bővelkedő jelenség. A nyugati médiában használt kifejezés egyértelműen eufemizmus az eseményekkel kapcsolatban, mivel a fegyveres harc intenzitása nem csökkent a NATO-erők és a tálibok között. Az USA számára azonban egyre kellemetlenebb a tálibok folyamatos területszerzése Afganisztánban, ezért szeretné rövidre zárni a tizennyolc éve tartó háborús konfliktust, és mielőbb kivonni harcoló alakulatait a közép-ázsiai országból. A tárgyalásokban Katar és az Egyesült Arab Emírségek mediátorként vesznek részt, ám közvetlen érdekük nem fűződik az afganisztáni háború lezárásához, hanem ily módon törekszenek transzatlanti kapcsolataik javítására. A két arab ország közötti versengésnek új lendületet adott a 2017 óta Katar ellen fennálló politikai és kereskedelmi embargó, amelyet többek között az Egyesült Arab Emírségek vezetett be.

640px-U.S._Marines_humping_in_Afghanistan,_November_2001.jpg

Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Joseph R. Chenelly, jogállás: közkincs

Az afgán kormány és az azt támogató NATO katonai misszió 2001 óta harcban áll a tálib mozgalommal (vagy, ahogy magukat nevezik, az Afganisztáni Iszlám Emirátussal). A legfrissebb adatok szerint az afgán kormány és szövetségesei nagyjából az ország területének 50%-át tartják ellenőrzésük alatt. A tálib mozgalom viszont azt állítja magáról, hogy ők ellenőrzik az ország mintegy 70%-át. Ami tény, hogy a híradások rendszeresen jelentenek a tálibok fokozatos térnyeréséről és az afgán hadsereg gyengeségéről. Az afgán politikai vezetés megosztott, az országot törékeny és erőtlen politikai szövetség vezeti. Nincs egység a nyugati államok stratégiájában sem. Míg a NATO azt vállalta, hogy 2024-ig növeli az afganisztáni missziójára fordítható kiadásait, Donald Trump egyoldalúan bejelentette, hogy az USA rövid távon kivonja harcoló alakulatainak a felét, majd néhány éven belül teljes kontingensét. A tálibok egyik fő feltétele a béketárgyalásokon, hogy a külföldi katonai alakulatok mielőbb hagyják el Afganisztánt, ugyanakkor a gyors kivonásnak beláthatatlan következményei lehetnek a gyenge politikai rendszerrel működő ország stabilitására nézve. Az afgán belpolitikai folyamatok és a külföldi katonai misszió várható legyengítése nem adnak okot az optimizmusra a békefolyamat végkimenetelét illetően.

flickr_talibok.jpg

Tálibok fegyverletétel után
Forrás: Flickr, szerző: Joe Painter, licenc: CC BY 2.0

Az afgán békefolyamatként aposztrofált tárgyalások 2018 szeptembere óta kaptak egyre nagyobb visszhangot a közel-keleti és a nyugati médiában. Az amerikai kormányzat ekkor nevezte ki Zalmay Khalilzad Afganisztánért felelős különmegbízottat arra a feladatra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az afgán kormányt, az afgán tálib mozgalom vezetőit és valamennyi olyan ország képviselőjét, amelyek aktívan részt vennének Afganisztán stabilitásának megteremtésében. Ebben a körben a legfontosabb szereplők a három harcoló fél, vagyis az USA, az afgán kormány és a tálibok, a regionális instabilitásban legközvetlenebbül érintett Pakisztán, illetve az Öböl mediátori szerepet felvállaló arab államai. Irán, a regionális instabilitás másik szenvedő fele, saját bevallása szerint önállóan tárgyal az afgán kormánnyal és a tálib mozgalom vezetőivel a békekötés jövőjéről. A békefolyamat és az Öböl arab államainak mediációja ugyanakkor nem újkeletű folyamat. Kiszivárgott hivatalos dokumentumok szerint Katar és az Egyesült Arab Emírségek 2012-ben intenzíven lobbiztak, hogy otthont adhassanak az afgán békefolyamat tárgyalásainak (és a tálib mozgalom egyetlen diplomáciai missziójának). Mivel az Egyesült Arab Emírségek szigorú feltételeket szabott a táliboknak, Katar pedig semmilyen feltételt nem támasztott, gyorsan eldőlt, hogy a tálibok 2013-ban Katarban létesítenek állandó diplomáciai képviseletet. Ezzel azonban egyáltalán nem ért véget az Egyesült Arab Emírségek szerepe a békefolyamatban.

Az Egyesült Arab Emírségek 2006, vagyis a tálib mozgalom újjáéledése óta akaratán kívül fontos terepévé vált az afganisztáni eseményeknek. Az azóta nyilvánossá vált diplomáciai levelezések részletesen beszámolnak arról, hogy a tálib mozgalom és az azzal együttműködésben álló Hakkáni-hálózat az Egyesült Arab Emírségeket találta a legmegfelelőbbnek „gazdasága” működtetéséhez. Ehhez számos körülmény és eszköz állt rendelkezésükre. A legfontosabb, hogy az Emírségek megfelelő jogi környezetet biztosít ahhoz, hogy területén más államok zavartalanul folytassák üzleti tevékenységüket, és használják az ország pénzügyi csatornáit. A többnyire az Emírségek különleges gazdasági övezeteiben regisztrált afgán vállalkozásokon keresztül a tálib mozgalom szabadon végezhette az illegális áruk mozgatását, míg az ország pénzintézetein keresztül évekig akadálymenetesen tisztára mosható volt az „ópiumpénz”. Ugyanezt segítette az iráni rezsim is, amely számos pénzintézetet és céget hozott létre az Emírségekben. Azonban az USA időközben partnerre talált az Emírségek vezetőiben a tálibok és a terrorizmus elleni harc megvívásához, ezért az elmúlt években az arab állam jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a tálibokhoz köthető tevékenységek és tranzakciók számát mérsékelje. Talán ez a körülmény is hozzájárult ahhoz, hogy végül Katar vált a tálib diplomáciai misszió otthonává és a diplomáciai tárgyalások helyszínévé.

Trump_whitehouse.jpg

Tamim bin Hamad Al Thani katari emír és Donald Trump
Forrás: Flickr, szerző: Shealah Craighead, jogállás: közkincs

2017-ben azonban jelentősen megváltozott a geopolitikai környezet az Öbölben. Az egyik legfontosabb amerikai katonai bázisnak otthont adó Katar Irán vonzáskörébe került, amit ki is használtak az Öböl rivális államai. Kialakult egy főként Egyesült Arab Emírségekből, Szaúd-Arábiából, Bahreinből és Egyiptomból álló politikai koalíció (a „kvartett” tagjai kivétel nélkül az USA politikai és katonai szövetségesei), ennek tagjai pedig politikai és gazdasági bojkottot hirdettek Katar (és Irán) ellen. A sokáig kettős játszmát játszó Pakisztán (az ország ugyanis a terrorizmus elleni harcban az USA szövetségesének, ugyanakkor viszont a terrorszervezetek védelmezőjének is számít) számára Szaúd-Arábia és az Öböl államai nagyon jelentős kereskedelmi partnerek, így a 2018 óta intenzíven zajló afgán békefolyamatban a kvartett oldalán lépett fel. Nem túl meglepő módon az Egyesült Arab Emírségek 2018 végén a pakisztáni finanszírozású békefolyamat tárgyalási helyszínévé vált. Ugyanakkor Katar elszigetelése ellenére úgy tűnik, hogy az USA nem mondott le az Öböl legkisebb államáról. Zalmay Khalilzad 2019 elején úgy nyilatkozott, hogy komoly erőfeszítéseket követően Katarban áttörést értek el az USA megbízottai és a tálibok között zajló diplomáciai tárgyalások. Az Egyesült Arab Emírségek tehát, bár szerepet kapott a tárgyalásokban, 2019-ben elvesztette jelentőségét.

Ami megfigyelhető a fentebb vázolt folyamatok eredményeként az az, hogy az afgán békefolyamat központi elemévé vált a kvartett (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Egyiptom), illetve a blokád alatt álló Katar és szövetségesei (Irán és Törökország) között kialakult rivalizációs folyamatnak. Miközben a tálibok továbbra is egyértelműen Katart tartják közel-keleti diplomáciai missziójuk központjának, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia feltehetőleg komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az USA az Emírségeket is tárgyalási helyszínként határozza meg. Katar szerepe leértékelődhet, ha az USA komolyabban állást foglal a kvartett mellett, ugyanakkor felértékelődhet, ha Irán komolyabb előrelépést ér el az afgán kormánnyal és a tálibok vezetőivel folytatott egyoldalú tárgyalásai során. Jelen pillanatban tehát két koalíció verseng azért, hogy áttörést érjen el az afgán békefolyamatban és ennek a versengésnek az epicentruma Katar, illetőleg az Egyesült Arab Emírségek.

A híradások nem szólnak arról, hogy Katar vagy az Egyesült Arab Emírségek kormányai tevőlegesen részt vennének a béketárgyalásokban. Ha részt vennének, az meglepő lenne, lévén, hogy közvetlenül nem érintettek az afganisztáni eseményekben. Érdekes lesz azonban majd megfigyelni, hogy a jövőben létrejövő, tálibokat is magába foglaló afganisztáni demokratikus kormány hogyan jutalmazza Katar és az Egyesült Arab Emírségek erőfeszítéseit. A jelenlegi diplomáciai versengés győztese ugyanis Afganisztán, vagyis egy 35 millió lakost számláló fejlődő állam, legfontosabb politikai és kereskedelmi partnerévé válhat. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy Katar és szövetségesei vagy a kvartett ér-e el áttörést a békefolyamatban.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!