Belgrád–Pristina–párbeszéd

Belgrád–Pristina–párbeszéd

Hogyan születhet mindenki számára előnyös egyezmény?

2018.09  | Olvasási idő: 9 perc

A több mint hét éve tartó Belgrád–Pristina-párbeszéd legutóbbi fordulóján újabb nyitott kérdések kerültek a terítékre, amikor egy hosszabb szünet után a felek júliusban újból tárgyalóasztalhoz ültek. Jelenleg a megbeszélések elnöki szinten folynak tovább, ugyanis Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnök Federica Mogherinivel, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tárgyal. De vajon a Nobel-békedíj jelötjei között üdvözölhetjük-e hamarosan a Belgrád–Pristina–Brüsszel hármast? A következő találkozóra a felek között szeptemberben kerül sor, a tét pedig igen magas.

nyitókep_BG.jpg

Forrás: Shutterstock

Az elmúlt években a kétoldalú megbeszélések a parlamenti választásoknak és más ügyeknek köszönhetően kissé lassan és csak nagy megszakításokkal csordogáltak. A sajtóban ugyan előfordultak az egyeztetésekről hírt adó szalagcímek, mégis, a fő kérdéseket – például a Szerb Községek Közösségének megalakítását, amelyre még mindig nem került sor – illetően kevés konkrét eredmény született. A további egyeztetések azonban újabb jelentős fordulatot hozhatnak magukkal, ugyanis előrejelzések szerint a két fél között a közeljövőben területcsere történhet. Ha ez a forgatókönyv érvényesül, akkor a főként szerbek lakta Észak-Koszovó Szerbiához kerülne, a jelenleg Szerbia részét képező, ám javarészt albánok lakta Preševo-völgyet ellenben Koszovóhoz csatolnák. Ez a lehetőség mindkét oldalon sokak rosszallását kiváltotta, így jelenleg még mindig bizonytalannak tűnik, hogy sikerül-e nyélbe ütni a végleges megállapodást. Pedig a kérdés nemcsak a két ország uniós csatlakozására, hanem az egész térség stabilitására kihat. A múlt árnyai még mindig a Balkánra vetülnek, így a régióban jelentős szerep jut az EU-nak, mivel szervezet a rendelkezésére álló soft power (puha erő) révén elő tudja segíteni és mederben tudja tartani a vitákat, illetve a régiót befolyásolni igyekvő más felekkel szemben képes határozott álláspontot képviselni.

A 2008. február 17-én, Koszovó függetlenségének kikiáltásakor felavatott Newborn (újszülött) elnevezésű emlékmű Pristinában. Az emlékművet minden évben átfestik az évfordulóra.
Forrás: Facebook

De vajon mi az EU álláspontja a területcserével kapcsolatban? Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy az Unió nem támogatja ezt a megoldást – ahogyan azt Angela Merkel német kancellár is kijelentette: nem lesznek határváltoztatások a Nyugat-Balkánon. „A nyugat-balkáni államok területi integritása sérthetetlen” – nyilatkozta a kancellárasszony Berlinben Denis Zvizdić boszniai kormányfővel folytatott tárgyalását követően. Merkel megjegyzésére Aleksandar Vučić azzal reagált, hogy szerinte „Németország már meghúzta a határvonalakat Koszovó függetlenségének elismerésével.”, „Merkel pedig már tíz éve ugyanazt hajtogatja.” Ehhez a szerb köztársasági elnök még azt is hozzátette: „Ez [a tárgyalássorozat Pristinával] tovább fog tartani, mint ahogyan arra egyesek számítottak, és jobb, ha mindenki letesz arról, hogy néhány hónapon belül le fog záródni.” Az, hogy ezek a jóslatok valóra válnak-e még mindig bizonytalan, hiszen Thaçi ellenzi Koszovó felosztását és a területcserét, ám eközben támogatja, az országhatárok korrigálását Szerbiával.

Mivel járul hozzá Vučić és Thaçi a béke megteremtéséhez?

Jelenleg a szerb elnök, Aleksandar Vučić és a koszovói elnök, Hashim Thaçi vezeti a két fél közötti tárgyalásokat. Annak ellenére, hogy teljesen eltérő háttérrel érkeztek a hatalomba – hiszen Vučić Slodoban Milošević kormányának hírközlési minisztere volt, Thaçi pedig a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) vezetőjeként harcolt a szerbek ellen – a két politikus most meglepően hasonló helyzettel találja magát szemben: tárgyalási erőfeszítéseik során mindketten kénytelenek szembenézni az otthoni ellenállással, ám nemzetközi kapcsolataik fokozásában való érdekeltségük következtében továbbra is uralni tudják a helyzetet.

Vučić elnök számára különösen nehéz a hazai elvárások és pressziók közepette egyensúlyozni, ugyanis a koszovói ügy kényes kérdés Szerbiában. A Milošević-korszak után is sok olyan közéleti szereplő van – köztük a szerb ortodox egyház képviselői –, aki továbbra is hangsúlyozza Koszovó jelentőségét Szerbia számára. Egyes nacionalista csoportok pedig a tárgyalások legutóbbi fordulója során is igyekeztek megakadályozni, hogy megegyezés szülessen. Miközben a szerb ortodox egyház névváltozást javasolt annak érdekében, hogy még jobban kiemelje szoros kötődését Koszovóhoz és annak történelméhez, az Obraz (vagyis magyarul „orca”) elnevezésű nacionalista csoportosulás népszavazást javasolt azzal kapcsolatban, hogy a szerb kormánynak joga van-e bármilyen jogi kötőerővel bíró megállapodást tető alá hozni Prištinával. Vučićnak tehát egyre nagyobb ellenállással kell szembenéznie, ha olyan megállapodást akarna elfogadtatni, amely az ország területének felosztást vagy a koszovói függetlenség elismerését vonná maga után. Sokan ugyanis attól félnek, hogy Vučić „túl könnyen oda fogja adni” Koszovót.

Aleksandar Vučić szerb és Hashim Thaçi koszovói elnök megbeszéléseket folytat Federica Mogherinivel, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével. A képet Maja Kocijančič az Európai Bizottság sajtófelelőse posztolta.
Forrás: Twitter

Vučić viszont készen áll konkrét lépéseket tenni az ügy előmozdítása érdekében, és ebben nagy szerepet játszik az EU-s csatlakozási folyamat is. Annak ellenére, hogy karrierjét elszánt nacionalistaként kezdte, Vučić jelenleg az uniós csatlakozást tette meg Szerbia elsődleges politikai céljának, és belátta, az EU-tagság nem lehetséges mindaddig, amíg nem születik megállapodás Koszovó kapcsán. Vučić egyértelműen fontosabbnak tartja az EU-tagságot Koszovó visszaszerzésénél, ez pedig azt jelenti, hogy Szerbia elnöke akár még kompromisszumokat is szívesen kötne annak érdekében, hogy megoldja a kérdést (a koszovói megállapodás ugyanis Szerbia uniós csatlakozásának is egyik feltételét jelenti). Nem szabad azt gondolunk azonban, hogy a tagságnak nincs más támogatója Szerbiában, az ország lakosságának nagy része ugyanis helyesli az EU-csatlakozást. Így a hazai pressziók ellenére is van remény arra, hogy Vučićnak sikerül elköteleznie Szerbiát egy, a jelenlegi politikai viszályt megoldó tartós megoldás mellett.

A tárgyalások kapcsán Thaçi elnök szerb kollégájához hasonló nyomásgyakorlással találja szemben magát a koszovói politikai szereplők részéről. Egyesek szerint a Koszovó határainak módosításáról szóló megegyezés csak gyengítené Koszovó azzal kapcsolatos esélyeit, hogy azok az országok is elismerjék létezését, amelyek eddig elzárkóztak ettől – ugyanis a koszovói határok korrigálása megtörné a határok módosításával kapcsolatos politikai tabut Európában. Mások viszont attól a politikai és biztonsági destabilizációtól tartanak, amely a régió pusztán etnikai vonalak mentén történő felosztásának nyomában következhet.

Ennek ellenére Thaçi ugyanannyira elkötelezett a kérdés megoldásában, mint Vučić – viszont némileg más okokból kifolyólag. Amíg Vučićnak a koszovói ügy megoldása jó pontot jelenthet az Unióban, addig Thaçi számára a megállapodás hatalmas lépés lenne Koszovó nemzetközi közösség által való elismerése irányában. Igaz, az Unióhoz való csatlakozás is kívánatos számára, viszont Koszovó függetlenségének elismertetését még ennél is sokkal fontosabbnak tartja, ugyanis jelenleg több tucat olyan ország létezik, amelyik ezt még nem tette meg (köztük Szerbia egyik fontos szövetségese, Oroszország, valamint öt EU-tagállam: Spanyolország, Szlovákia, Görögország, Románia és Ciprus). Mégis, ahogy az Thaçi retorikájából is érezhető, a legfontosabb politikai célt Szerbia elismerésének a megszerzése jelenti. Thaçi ugyanis tisztában van azzal, hogy Koszovó mindaddig nem tud a nemzetközi közösség valódi tagjává válni, amíg Szerbia igényt tart területére.

Szeptemberben minden szem Brüsszelre, Belgrádra és Pristinára szegeződik

A párbeszéd következő, szeptember első felére tervezett szakaszával kapcsolatban sok találgatás látott napvilágot nemcsak Szerbiában és Koszovóban, hanem az Unión belül is. Amerika és Oroszország eddig látványosan távol maradt a tárgyalási folyamattól, de ez a közeljövőben változhat. Dan Serwer, az amerikai Johns Hopkins Egyetem Balkán-szakértője egyetértett Merkel területcsere kapcsán megfogalmazott álláspontjával, és reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok követni fogja Berlin példáját, és egy „egyértelmű és világos nemet” mond majd a területcserére. Legutóbb John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó viszont azt nyilatkozta, az Amerikai Egyesült Államok nyitott arra, hogy a két ország területcserét hajtson végre egy olyan megegyezés részeként, amely normalizálná a két háborús ellenség közötti kapcsolatokat. „Az Egyesült Államoknak a kérdéssel kapcsolatos álláspontja az, hogy ha a két fél kölcsönösen elfogadható döntésre jut, nem zárjuk ki a területi kiigazítás lehetőségét sem” – tette hozzá Bolton. Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Koszovó kapcsán azt nyilatkozta, Oroszország elfogad minden olyan megoldást, amely a szerb nép számára is elfogadható, ám azt is hozzáfűzte, a fő kérdés az, hogy melyik megoldás szolgálja a legjobban Szerbia érdekét.

Ha a párbeszéd során megoldás születne, annak még egy további pozitív hozadéka is lehetne: a Nobel-békedíj-jelöltség. Az erről szóló hír egyelőre inkább csak találgatás, sőt, egyes médiumok szerint az egész nem több egy jó marketingfogásnál annak érdekében, hogy a brit The Times munkatársai által megjelentetett, Hashim Thaçi koszovói elnök életét feldolgozó könyv eladási számait magasabbra lehessen tornászni. Marketing vagy sem, a Nobel-békedíj lehetősége remélhetőleg lökést ad majd a Belgrád–Pristina–Brüsszel-hármasnak, hogy az mielőbb konkrét megoldásokkal álljon elő a koszovói kérdés kapcsán.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!