CDU-elnökválasztás

CDU-elnökválasztás

Tovább a „merkeli” úton?

2021.01  | Olvasási idő: 7 perc

A 2021. január 16-án tartott CDU-elnökválasztást Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke nyerte, így Angela Merkel tizennyolc évig tartó pártelnöksége, majd Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnöki székben töltött tizennégy hónapja után ő lett a CDU kilencedik elnöke, és ezzel arra is esélye nyílt, hogy az őszi választáson ő legyen a CDU/CSU-pártszövetség kancellárjelöltje.

2020. február 10-én Annegret Kramp-Karrenbauer, a Kereszténydemokrata Unió (Christlich Demokratische Union Deutschlands, CDU) 2018 decemberében megválasztott elnöke és a Német Szövetségi Köztársaság védelmi minisztere lemondott pártelnökjelöltségéréről, és ezzel a párton belül megindult az utódlási verseny. A tisztújítás világjárvány miatti halasztásai következtében viszont végül majdnem egy évet kellett várni arra, hogy megszülessen a végső döntés arról, ki is lesz a CDU következő elnöke. Az újonnan megválasztott pártvezető Angela Merkel kihívásokkal teli hagyatékát kapja örökül. A kancellárasszony tizennyolc évig tartó pártelnöksége, majd Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnöki székben töltött tizennégy hónapja után most januárban három jelölt közül választhattak a CDU tagjai. A pártelnöki tisztség megújításának idén az is kiemelt jelentőséget kölcsönzött, hogy a következő, szeptember 26-ára kitűzött szövetségi választásokon jó eséllyel az újonnan megválasztott kereszténydemokrata elnök lesz a CDU/CSU kancellárjelöltje.

A korábbi évek gyakorlata alapján kijelenthető, nem szokványos, hogy egyszerre három fő is jelentkezzen a pártelnöki tisztségért. A három férfi – Friedrich Merz volt CDU/CSU-frakcióvezető, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, valamint Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke – között egyébként több hasonlóság is felfedezhető, hiszen mindannyian Észak-Rajna-Vesztfáliából származnak, katolikus vallásúak, családosak, és mindhármuknak jogi végzettsége van. Politikájuk ezzel szemben más-más irányvonalat követ: Merz a CDU konzervatívabb ágát képviseli, Röttgen volt szövetségi környezetvédelmi miniszterként a Zöldek irányába húz, a versenyből győztesen kikerülő Laschet pedig a merkeli centrális politika híve.

Armin Laschet 2017. május 15-én a berlini Konrad Adenauer Házban
Forrás: photocosmos1/Shutterstock

Ahogyan korábban már utaltam rá, a pandémia nyomán bevezetett szigorítások miatt a 2020. áprilisra tervezett elnökválasztást két alkalommal is elhalasztották már. A választásokra végül rendhagyó módon, a járványügyi korlátozásokat szem előtt tartva, online került sor 2021. január 16-án. A szavazás első körében 989 érvényes szavazat közül Friedrich Merz 385-öt, Armin Laschet 380-at, Norbert Röttgen pedig 224-et szerzett. A pártszabályzat értelmében Röttgen kiesett a versenyből, így a második körben a voksokat már kizárólag Merzre vagy Laschetre adhatták le a delegáltak. A korábban Röttgenre szavazók nagy része inkább Laschetet támogatta, így neki a második fordulóban leadott 991 digitális szavazatból végül 521-et sikerült megszereznie, és ezzel ő lett a CDU kilencedik elnöke. A digitális szavazás után a küldötteknek levélszavazattal is meg kellett erősíteniük a döntésüket: Laschet a 980 érvényes levélszavazatból 796-ot szerzett meg, így még magabiztosabb, 83,35%-os győzelemmel január 22-én hivatalosan is ő lett a CDU elnöke.

Laschet győzelme ellenben nem jelenti azt, hogy automatikusan kancellárjelölt is lesz belőle, hiszen ezt a kérdést a pártnak bajor testvérpárjával, a CSU-val (Christlich-Soziale Union in Bayern, vagyis Bajor Keresztényszociális Unió) is meg kell vitatnia. A közös elnökállításra előreláthatóan áprilisban kerül sor, és ezen a CSU pártelnökét, Bajorország miniszterelnökét, Markus Södert is esélyesnek tartják a kancellárjelölti pozícióra. Ő egyelőre nem nyilatkozott a jelöltséggel kapcsolatban, a CDU-s pártelnökválasztás után pedig a Twitteren fejezte ki gratulációját, valamint azt a reményét, hogy a két pártvezető a jövőben is együtt írja tovább az CDU/CSU sikertörténetét.

Markus Söder gratulációja a Twitteren
Forrás: Twitter

Az SPD-s (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, vagyis Német Szociáldemokrata Párt) német alkancellár, Olaf Scholz is a Twitteren gratulált Laschet győzelméhez: ahogyan írta, a tisztség komoly, jelentős elődöktől meghatározott feladatot jelent, ezzel utalva a német és az európai politikában kiemelkedő szerepet játszó olyan illusztris személyekre és korábbi CDU-s pártelnökökre, mint Konrad Adenauer, Helmut Kohl, illetve Angela Merkel. Scholz egyúttal sok sikert kívánt a CDU vezetőjének munkájához az előttük álló, kihívásokkal teli évre.

A Zöldek pártelnökei, Annalena Baerbock és Robert Habeck szerint Laschet előtt jelentős feladatok állnak: Angela Merkel utódjaként a CDU-t újra kell definiálnia, valamint muszáj tisztáznia, hogy a párt valójában milyen irányvonalat követ. Azt is hozzátették azonban, a legfontosabb feladat Németországra vár azzal, hogy meg kell birkóznia a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi következményeivel, és a klímavédelmet szem előtt tartva véghez kell vinnie a gazdaság környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartó modernizálását.

A Német Szabaddemokrata Párt (Freie Demokratische Partei, FDP) kifejezte a fekete-sárga kormány megalakulásával kapcsolatos reményét, Laschet elnököt pedig biztosította a támogatásáról – a frissen megválasztott pártelnök korábban ugyanis sosem tagadta, hogy a szabaddemokratákkal való együttműködés felé húz a szíve. Michael Theurer, az FDP frakcióvezető-helyettese szerint a CDU/CSU és az FDP kormányzásával és Laschet esetleges kancellársága mellett a keményen dolgozó német középosztály számára is megfelelő gazdaságpolitikát lehetne megvalósítani. Éppen ezért bízik abban is, hogy Laschet a Söderrel való megmérettetésből győztesként, azaz kancellárjelöltként kerül majd ki, és ezzel megakadályozza a párton belüli szakadást, mivel az Söder jelöltsége esetén reális lehetőségnek tűnik.

Theurer reményei ellenére azonban a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy 2021-ben inkább egy konzervatív-zöld kormány megalakulására nyílhat esély. Laschet pártelnökké választása persze nem feltétlenül ezt az együttműködést vetíti előre, hiszen ő ki is jelentette, szerinte túlzás, hogy sokan szinte biztosra veszik a konzervatív-zöld szövetség kormányzását, noha a CDU/CSU FDP-vel való együttműködése sokkal működőképesebb társulás lehetne. Ettől függetlenül még a konzervatívokat, a szabaddemokratákat és a zöldeket tömörítő ún. Jamaica-koalíció lehetősége sem kizárt, ha a CDU/CSU az őszi választások után nem jutna egyértelmű többséghez. Erre azonban csakis abban az esetben nyílna esély, ha az CDU/CSU Armin Laschet pártelnököt, nem pedig Markus Söder bajor miniszterelnököt indítaná a kancellári székért, hiszen Laschet nyitottabban áll az olyan, Zöldek számára fontos kérdésekhez, mint a környezetvédelem, illetve a bevándorlás. Laschet korábban Észak-Rajna-Veszfália integrációs minisztereként is bebizonyította, a CDU azon liberális-mérsékelt képviselői közé tartozik, akik kész tényként tekintenek arra, hogy Németország bevándorlási célországgá vált.

Armin Laschet 2021. január 18-án
Forrás: vasilis asvestas/Shutterstock

Nem minden párt fogadta viszont kitörő örömmel Laschet győzelmét: Jörg Meuthen, a szélsőséges Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland, AfD) társelnöke Twitter-bejegyzésében úgy vélekedett, Laschet megválasztása rossz hír Németországnak, mert így a szövetségi politika „továbbmerkeleződik”. Bernd Riexinger, a baloldali Die Linke társelnöke szerint pedig a CDU új elnöke újra egy olyan konzervatív modell megmentésével próbálkozik majd, amelynek a jövő kérdéseire nincsenek válaszai. Riexinger szerint a CDU a jövőre vonatkozó víziók megfogalmazása helyett a tegnap politikájában rekedt.

Jörg Meuthen bejegyzése a Twitteren
Forrás: Twitter

A német, illetve az európai külpolitikát befolyásoló jelentős változások ellenben az új CDU-pártelnök megválasztásával sem várhatók: Laschetről köztudott, hogy a három jelölt közül ő követi leginkább a merkeli irányvonalat, és feltehetően a jövőben, pártelnökként is ezt kívánja folytatni, szem előtt tartva a nemzeti, de különösen az európai érdekeket és kapcsolatokat. Így a Német Szövetségi Köztársaság és Magyarország viszonyában sem valószínű, hogy jelentősebb változások állnának be, hiszen Laschet pártelnökként minden kétséget kizáróan ebben is az Angela Merkel által kijelölt utat követi majd.

A szövetségi választásokig hátralévő következő nyolc hónap tehát igazán izgalmasnak ígérkezik Európa vezető gazdasága számára, hiszen Merkel tizenhat évig tartó kancellársága, illetve a világjárvány után a német választók nem egyszerűen az általuk preferált pártra szavaznak majd, hanem arról is dönteniük kell, hogy inkább az előző évekre jellemzőhöz hasonló vezetési stílust vagy egy teljesen új irányt szeretnének látni a német politikában. A választások végső eredményére minden bizonnyal döntő hatással lesz majd Németország koronavírussal kapcsolatos oltási stratégiája is. Amennyiben e stratégia sikeresnek bizonyul, az kétségtelenül pozitív hatással lesz a gazdaságra és így a kancellárasszony pártjának népszerűségére is. Azt is érdemes észben tartani, hogy a Német Szövetségi Köztársaság lesz az első Európa jelentősebb országai közül, ahol a pandémia kirobbanása óta eltelt időszak első választását megtartják, így az itteni eredmény a többi európai ország jövőbeni politikai irányvonalára is hatással lehet majd.

 

A nyitókép forrása: christianthiel.net/Shutterstock

Kapcsolódó tartalom