„Die Würfel sind gefallen.”

„Die Würfel sind gefallen.”

A CDU/CSU megválasztotta jelöltjét, a kancellári székig azonban még hosszú és rögös az út

2021.04  | Olvasási idő: 12 perc

Die Würfel sind gefallen, azaz a kocka el van vetve – állt a német újságok és hírportálok címlapján, miután április 20-án, egy maratoni tárgyalássorozatot követően megszületett a CDU/CSU unió döntése, miszerint Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és a CDU (Christlich Demokratische Union Deutschlands, vagyis Kereszténydemokrata Unió) nemrégiben megválasztott új elnöke lett a pártunió kancellárjelöltje. Kihívója, a CSU (Christlich-Soziale Union in Bayern, vagyis Bajor Keresztényszociális Unió) jelöltjeként ringbe szálló Markus Söder bajor miniszterelnök pedig vereségét elismerve, illetve a CDU vezetésének döntését elfogadva korábbi ígéretéhez híven visszalépett a jelöltségtől, valamint támogatásáról biztosította a CDU-s pártelnököt.

Az éjszakába nyúló és nehéz tárgyalásokat, valamint egy igazán izgalmas versenyt követően április 20-án végül megszületett a CDU/CSU unió döntése: Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és a CDU nemrégiben megválasztott új elnöke lesz a pártunió kancellárjelöltje a szeptemberi szövetségi választásokon.

A választás igazán szorosnak ígérkezett, s órákkal a döntés előtt sem volt még teljesen világos, hogy ki is lesz a győztes. Míg a CSU egyértelműen Markus Söder bajor miniszterelnök mögé sorakozott fel, addig a CDU-ban nem volt ennyire egyértelmű a nagyobbik uniópárt elnökének támogatása. Jól mutatja ezt, hogy a CDU-s miniszterelnökök között sem volt teljes az egyetértés, hiszen hárman közülük, nevezetesen Reiner Haseloff, Szász-Anhalt, Tobias Hans, Saar-vidék és Michael Kretschmer, Szászország miniszterelnöke legszívesebben Södert látta volna a pártszövetség kancellárjelöltként, míg Laschet mellett Volker Bouffier, Hessen és Daniel Günther, Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke tette le voksát. Fontos megjegyezni azonban, hogy egy héttel a döntést megelőzően még maga Haseloff és Kretschmer is inkább Laschetet támogatta volna. Preferenciájának hirtelen változását Szász-Anhalt miniszterelnöke azzal magyarázta, hogy meglátása szerint érdemesebb lenne a döntést a jelöltek népszerűségi indexének figyelembevételével meghozni, s eszerint egyértelműen Söder a befutó. Mint Haseloff fogalmazott, ebben a helyzetben nem a személyes szimpátiára vagy bizalomra kell alapozni a döntést, hiszen az nem növeli a CDU/CSU unió esélyeit, ha valaki ugyan az általános vélekedés szerint alkalmas a kancellári szerepre, ezt a pozíciót azonban nem tudja megszerezni, mert a választópolgárok másképpen döntenek. A mérsékeltebb politikát követő, illetve Európa-párti Laschetet azonban – a fenti két tartományi vezetőn kívül – olyan politikai nagyágyúk is támogatták, mint Wolfgang Schäuble, a Bundestag, a német szövetségi parlament alsóházának elnöke, illetve Angela Merkel kancellár, aki az általa követett centrista politikai irány folytatását reméli az új CDU-s pártelnök esetleges kancellárságától. Hasonlóképpen Laschetet támogatta Jens Spahn, szövetségi egészségügyi miniszter, valamint a CDU türingiai vezetője, Mike Mohring is.

Armin Laschet kihívója: Markus Söder bajor miniszterelnök
Forrás: Foto-berlin.net/Shutterstock

Hosszú politikai pályafutása során Laschet megtanulta, s úgy tűnik, hogy a jelöltségért folytatott küzdelemben ennek nagy hasznát vette, hogy az elszántság még a reménytelennek tűnő helyzetekben is sikerre vezethet. A szavazás napján ugyanis a CDU elnökének nem csak hogy sikerült előzetes hátrányát lefaragni, de végül döntő, 77,5%-os többséggel választották kancellárjelöltté. Megválasztását követően a CDU pártelnöke – párttársai döntését elfogadva – megerősítette, hogy kész indulni a kancellári posztért a szeptemberi szövetségi választásokon. Noha a verseny komoly volt, de mindent egybevetve a Laschet melletti döntés „elég egyértelmű” volt – fogalmazott a CDU szövetségi elnökségi tagja, Henning Otte. Szerinte ennek az az oka, hogy jelen helyzetben nem csak Bajorország, hanem egész Németország politikai irányvonalának sorsa a tét, s ennek képviseletére kétségtelenül Armin Laschet az alkalmasabb jelölt. Függetlenül attól, hogy melyik jelölt mellett tették le a voksukat, az eredményeket követően a CDU vezető politikusai is elismerték, hogy a Laschet elegendő legitimációval rendelkezik ahhoz, hogy ő legyen az unió őszi kancellárjelöltje. Kihívója pedig – a szavazás előtti napon tett ígéretéhez híven, miszerint a döntést a CDU vezetőségére bízza – az eredmények ismeretében kijelentette, hogy innentől kezdve ő és pártja is teljes mértékben és fenntartások nélkül támogatja Laschetet a kancellári székért folytatott küzdelemben. Söder emellett saját jelöltségéről is lemondott, hiszen – ahogy fogalmazott – kizárólag egy egységes unió lehet sikeres. Az egységre törekvés nyomatékosítása azért is volt fontos, mert a választás előtt Södert számos kritika érte, hogy heves magatartásával és a közvélemény-kutatási eredmények figyelembevételét hangsúlyozó utalásaival károsítja az unió megítélését.

Armin Laschet egy lépéssel közelebb került a kancellári székhez: őt választották a CDU/CSU kancellárjelöltjévé
Source: photocosmos1/Shutterstock

A CDU elnökének ugyan sikerült elnyernie a kancellárjelöltséget, a szeptemberi szövetségi választásokig vezető út azonban nem lesz zökkenőmentes. Jóllehet Laschetet a CDU vezetőség (CDU-Bundesvorstand) döntő többséggel választotta meg, azonban továbbra is vannak a pártban olyanok, akik szerint Söderrrel nagyobb eséllyel vághatott volna neki a pártszövetség a szeptemberi választásoknak. Markus Blume, a CSU főtitkára például az hangsúlyozta, hogy Söder a „szívek jelöltje” volt, ezzel is utalva a pártelnök népszerűségére, amelyet nemcsak több CDU-s politikus, de a német választók körében is élvez. Széleskörű elfogadottságához karizmatikus személyisége, valamint a koronavírus-válság alatt meghozott sikeres válságkezelő intézkedései is hozzájárultak. Nem meglepő tehát, hogy a kancellárjelölt-választás előtti közvéleménykutatások szerint, amennyiben lehetőség lenne közvetlenül kancellárt választani, a választópolgárok 63%-a szavazott volna Söderre, míg Laschetre mindössze 29%-uk adta volna le a voksát. A közvéleménykutatást a többi párt kancellárjelöltjére is kiterjesztve a választópolgárok 40%-a döntött volna Söder mellett, míg Annalena Baerbockot, a Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen, Szövetség ’90/Zöldek) jelöltjét 23%, Olaf Scholzot, az SPD-s (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, Németország Szociáldemokrata Pártja) jelöltet 16%, Armin Laschetet pedig 19% látta volna szívesen Angela Merkel utódaként a kancellári székben. Ennek tükrében nem nehéz megérteni, hogy miért voltak többen is meglepve, amikor a CDU vezetőség döntése után Söder „feladta a küzdelmet”, és lemondott a kancellárjelöltségről Laschet javára. Az is igaz ugyanakkor, hogy a bajor miniszterelnök a kancellári posztért folyó versenyben azáltal, hogy a CDU/CSU pártszövetség kisebbik pártját vezeti kényelmesebb helyzetből indult, hiszen kevesebb vesztenivalója volt, mint Laschetnek. A CDU/CSU kancellárjelöltjét ráadásul majdnem minden alkalommal a CDU soraiból választották korábban is, és abban a néhány esetben, amikor ez nem így történt, az eredmény nem a konzervatív pártszövetségnek kedvezett. Az is lehet tehát, hogy Söder nem akarta megismételni a történelmet azzal, hogy „kierőszakolja” jelöltségét, ahogyan ez 1979-ben, Franz Josef Strauß CSU-s politikus esetében történt. Ő ugyanis a kancellárjelöltséget a CDU-s alsó-szászországi miniszterelnök, Ernst Albrecht ellen (aki egyébként a jelenlegi európai bizottsági elnök, Ursula von der Leyen édesapja is) meg tudta szerezni, az 1980-as szövetségi választásokat viszont elveszítette az SPD-s Helmut Schmidt ellen. Hasonlóképpen járt 2002-ben az akkori bajor miniszterelnök, Edmund Stoiber is, aki Angela Merkel ellenében lett az uniópártok jelöltje, azonban Gerhard Schrödert, az éppen regnáló SPD-s kancellárt már nem tudta legyőzni.

Ezen felül Söder elhatározása, hogy a CDU-ra hagyta a döntést, azt mutatja, hogy nem kívánt törést okozni az unión belül, ártva ezáltal az amúgy is nehéz időszakát élő CDU/CSU népszerűségének. A 2021-es ún. Superwahljahr-t, amikor nem csupán szövetségi, de számos tartományi és helyhatósági választásra is sor kerül, a CDU ugyanis rögtön két tartományban vereséggel indította, hiszen március 14-én mind Baden-Württembergen, mind pedig a Rajna-vidék-Pfalzban veszített. Ezek a történelmi vereségek pedig –amelyeket Laschet „kiábrándítónak” nevezett – nehéz helyzetbe hozták az uniót a szeptemberi szövetségi választások előtt. Baden-Württembergben a zöldpárti Winfried Kretschmann tarthatta meg miniszerelnöki székét, ráadásul a Zöldeknek rekorderedményt sikerült elérniük az utóbbi években általuk vezetett tartományban azzal, hogy 32,6%-os győzelemmel zárták a választást. A kereszténydemokratákra adott szavazatok aránya ezzel szemben a 2016-os 27%-os eredményről 24,1%-ra esett vissza. Rajna-vidék-Pfalzban pedig a szociáldemokraták győztek 35,7%-os eredménnyel, és ezen a választáson is a CDU veresége volt az egyik legszembetűnőbb, hiszen a párt népszerűsége a 2016-os 31,8%-os eredményről 27,7%-ra esett vissza. A vereségekhez sokak szerint nagyban hozzájárult a CDU/CSU-s politikusokhoz köthető maszkbotrány, illetve a koronavírus-járvány okozta válság bizonytalan kezelése. Két uniópárti politikus, a CSU-s Georg Nüßlein, az uniópártok szövetségi parlamenti frakcióvezető-helyettese, valamint Nikolas Löbel, baden-württembergi CDU-s Bundestag-képviselő ugyanis még a koronavírus-járvány kezdetén orvosi maszkok importjának szervezéséből több mint kétszázezer eurót profitált. Az ezzel kapcsolatos, s nem sokkal a tartományi választások előtt kirobbant korrupciós botránnyal pedig komoly károkat okoztak a CDU/CSU uniónak. A botrány persze nem csak lokálisan befolyásolhatja a választások kimenetelét, de néhány hónappal a szövetségi választások előtt a pártszövetség kilátásait is ronthatja. Az eset önmagában azonban még nem ad elég magyarázatot a CDU/CSU támogatottságának erőteljes csökkenésére, s úgy tűnik, hogy a népszerűségvesztéshez a járványügyi korlátozások részleges feloldása körüli bizonytalanság, illetve még általánosabban a szövetségi kormány sokszor tétova és ellentmondásos járványkezelési stratégiája is erőteljesen hozzájárult. Ebben a helyzetben a nagyobbik uniópárt jelöltjének esetleges visszalépése vagy a kancellárjelöltség elveszítése további komoly következményekkel járt volna, ráadásul tovább nehezítette volna a Merkelt követő átmenetet is. Öt hónappal a választások előtt tehát Laschet legfontosabb feladata, hogy népszerűségét úgy legyen képes növelni, hogy ne csak saját pártját, hanem a választópolgárokat is meggyőzze arról, hogy alkalmas a kancellári szerepre. A helyzete nem egyszerű, hiszen a legfrissebb közvéleménykutatások szerint Laschet és az SPD-s jelölt, Olaf Scholz fej-fej mellett, 15%-os értéken áll, míg – meglepő módon – a választópolgárok 32%-a látná szívesen a kormány élén a Zöldek jelöltjét.

Közvéleménykutatások szerint a Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock a legnépszerűbb kancellárjelölt jelenleg
Source: Foto-berlin.net/Shutterstock

Laschet helyzetét tehát a Zöldek közvéleménykutatások alapján kirajzolódó, s láthatóan megállíthatatlan népszerűség növekedése is komolyan megnehezíti. A párt jelöltje, a negyven éves Annalena Baerbock, akit pártelnök társa, Robert Habeck eltökélt, koncentrált és vasakaratú nőnek írt le, minden bizonnyal a kancellári szék egyik esélyese. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Zöldeknek esélye nyílhat arra, hogy ismét bekerülhessenek a szövetségi kormányba. Az esélyeiket növeli, hogy a párt egységesebb, mint valaha, valamint az általuk képviselt politikai irány egyre több választót vonz. Fontos azonban jelezni, hogy jóllehet a közvéleménykutatások valóban nagy jelentőséggel bírnak a választópolgárok előzetes politikai preferenciáinak megértésében, de – ahogyan ez a CDU-ban szállóigévé vált – nem szabad elfelejteni, hogy „a választásokat választásokkal lehet megnyerni.”

A szeptemberi választásokig persze még sok minden megtörténhet, de egy olyan forgatókönyvet egyre nehezebb elképzelni, amely nem számol a Zöldekkel a következő szövetségi kormányban. A kérdés azonban továbbra is nyitott a tekintetben, hogy milyen politikai koalíciónak van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő négyéves ciklusban Németországot vezesse. Több esetben felkerült már az esélyesek listájára egy konzervatív-zöld társulás, és erre Laschet kancellárjelöltségével (akár a szabaddemokratákat is bevonva a koalícióba) talán nagyobb esély nyílik. A lehetséges szövetségesek latolgatása mellett természetesen a CDU/CSU elsődleges célja az, hogy minél több szavazatot szerezzen, és így akár önállóan kormányozhasson, vagy legalábbis vezető szerepet töltsön be a választások után megalakuló koalícióban. Ráadásul a CDU-ban már többen felszólaltak az ellen, hogy néhányan túlzott lelkesedéssel pártolják, sőt szinte egyértelműnek vesznek egy konzervatív-zöld koalíciót. Ahogyan Christoph Ploß, a hamburgi CDU vezetője fogalmazott, a Zöldekkel való kacérkodás teljesen téves út, és nem lenne szabad, hogy ez határozza meg a CDU/CSU irányvonalát. Nem mellesleg a Zöldek bevándorlási, illetve gazdaságpolitikája is teljesen különbözik a CDU/CSU követte polgári politikától, s így – ahogyan korábban Laschet is mondta – a CDU/CSU FDP-vel (Freie Demokratische Partei, vagyis Német Szabaddemokrata Párt) való együttműködése sokkal működőképesebb társulásnak tűnik egy konzervatív-zöld kormányzásánál.

Laschet, az iparra erősen támaszkodó Észak-Rajna-Vesztfália tartomány vezetőjeként azt is hangsúlyozta, hogy bár a klímavédelem nagyon fontos szerepet tölt be az országos politikai irányvonalak meghatározásakor, ennek azonban nem szabad veszélyeztetnie Németország globális iparban betöltött szerepét. Kérdés azonban, hogy a Zöldek jelenlegi népszerűségét látva a CDU/CSU milyen kérdésekben lesz hajlandó az együttműködésre. Bármi is lesz a választások eredménye, a kormányalakításhoz mindenképpen komoly kompromisszumkészségre lesz szükség, előtte pedig a közvéleménykutatásokra sem árt odafigyelni egy kicsit.

 

Nyitókép forrása: Chris Redan/Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!