Egy újabb „fáradságos menetelés”?

Egy újabb „fáradságos menetelés”?

Éhínség Észak-Koreában és a Világélelmezési Program segítségnyújtásra vonatkozó stratégiája

2021.07  | Olvasási idő: 12 perc

Kim Dzsongün az utóbbi időben többször is összehívta a Koreai Munkapárt különböző felsőbb döntéshozó testületeit a lakosság élelmiszerellátási problémáinak megvitatása céljából. Ez főként azért figyelemre méltó, mert az észak-koreai vezető sokkal inkább szeret az olyan „magasztosabb” témákról értekezni, mint például a tudományos kutatások vagy a fegyverek fejlesztése. Egyre több jel mutat azonban arra, hogy az országban valóban nagy a baj, és ezek a fórumok a válságkezelésben rendkívül fontos szerepet töltenek be. A Világélelmezési Program a probléma súlya miatt kiemelten kezeli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot.

A legutóbbi nagy ínség még élénken él az észak-koreai lakosság emlékezetében. Az észak-koreai éhínség – más néven „fáradságos menetelés” – a tömeges nélkülözés időszaka volt, amely általános gazdasági recesszióval társult az 1990-es évek közepétől egészen 2000-ig. Az elhúzódó humanitárius katasztrófát részben az ismétlődő természeti csapások, például tájfunok, áradások és az azokhoz kapcsolódó jelentős terméskiesések okozták. A természeti katasztrófák mellett olyan emberi tényezők is közrejátszottak, mint az akkor éppen összeomló Szovjetunió támogatásának megszűnése, valamint ebből adódóan az élelmiszertermelési és -elosztási rendszer összeomlása. Az akkori éhínség okozta halálozások számát nagyon nehéz meghatározni. Észak-Korea teljes népessége akkoriban körülbelül 22 000 000 fő volt. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, ezért csak különböző módszerekkel végrehajtott becslésekre támaszkodhatunk. A legtöbb kutató szerint 600 000 és 1 000 000 közé tehető azon észak-koreaiak száma, akik a „fáradságos menetelés” időszakában éhen haltak vagy valamilyen éhezéssel összefüggő betegségben veszítették életüket, a legpesszimistább becsélesek azonban akár 3 000 000 ember halálát is elképzelhetőnek tartják. A halálesetek száma 1997-ben tetőzött.

Barbara Demick a „Nincs mit irigyelnünk a világtól” című könyvében észak-koreai disszidensek elbeszélései alapján írta le, hogyan vált a „fáradságos menetelés” szókapcsolat egy állami propagandakampány eredményeként az éhínség hivatalos metaforájává. A könyv szerint a kifejezést eredetileg egy Kim Ir Szenhez köthető történet kapcsán használták, amelyben az államalapító japánellenes gerillaharcosként éhezve harcolt több ezer ellenséggel a −20 °C-os hidegben, a vörös zászlót követve. Az élelmiszerválságot követően indított állami kampány részeként betiltották az olyan szavak használatát, mint az „éhínség” vagy az „éhség”, mivel ezek a kormány válságkezelési kudarcára utaltak. A közterületeken sorra jelentek meg óriáshirdetések „Együnk napi kétszer!” szlogennel, azok a polgárok pedig, akik nyíltan vállalták volna az olyan irányú véleményüket, miszerint a halálesetek jelentős részéért az éhínség tehető felelőssé, komoly következményekre számíthattak.

Kézi cséplés egy mezőgazdasági szövetkezetben Észak-Koreában 2015-ben
Forrás: Wikimedia Commons, Uwe Brodrecht, CC-BY-SA-3.0 licensz alatt

Kim Dzsongün a 2021-es év során először a Koreai Munkapárt (KMP) sejtvezetőinek április első felében megrendezett kongresszusán említette meg a „fáradságos menetelést”, amikor is a beszédében „rendkívül nehéz” időszak eljövetelére célzott. A KMP Központi Bizottságának (KB) 2021. június közepén tartott ülésén már konkrétan foglalkoztak az élelmezésbiztonság kérdésével. A híradások szerint az „A jelenlegi élelmiszerválság leküzdésére szolgáló sürgősségi politika kialakításáról” című napirendi pont tárgyalása során az államilag biztosított gabona elosztásáról és feldolgozásáról határoztak. A KB ülésén az állami televízió beszámolója szerint Kim Dzsongün egy kisebb ceremónia keretében aláírt egy különleges rendeletet is, amely szintén az élelmiszerválsággal volt összefüggésben. A dokumentum szövegét nem hozták nyilvánosságra, csupán annyit tudni róla, hogy az a lakosság folyamatos és stabil élelmiszerellátásáért tett intézkedésekről rendelkezik. Az Észak-Koreára szakosodott 38north.org elnevezésű honlap szerint rendkívül szokatlan, hogy az észak-koreai állami média az országgal összefüggésben az „élelmiszerválság” kifejezést használja. Ezt korábban Észak-Korea hivatalos hírügynöksége, a Koreai Központi Hírügynökség még súlyos természeti katasztrófák és nyilvánvaló élelmiszerhiány éveiben sem használta, helyette általában „lehetséges élelmiszer-problémákat” említett. Azonban a 38north.org szerint ez a tény nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ország jelenlegi élelmiszerellátása rosszabb helyzetben lenne, mint korábban.

Az élelmiszerhiány természetesen az árak jelentős emelkedését eredményezte: a rizs ára például egy hét alatt huszonkét százalékot is emelkedett egyes helyeken. Ott, ahol lehetőség volt állami rizsosztásra, az árak hamarosan visszarendeződtek a megszokott szintre. A helyzetet fokozza, hogy a COVID-19 elleni védekezésre hivatkozva Észak-Korea már több mint egy éve lezárta a határait, így az országba nem jöhet be az az áru, amire szükség lenne az élelmiszerellátás, valamint a folyamatos termelés kielégítésre.

Június végén új országos szervezetet hoztak létre az élelmiszer-felhalmozás és az élelmiszerárakkal való visszaélések nyomon követése és visszaszorítása érdekében – számolt be róla a Daily NK elnevezésű internetes hírportál. Valószínűsíthető, hogy ez az intézkedés is szerepelt a KB fent említett júniusi ülésén elfogadott határozatok között. Az új szervezet hivatalos neve június 17-e munkacsoport, és ez a rendkívül beszédes, dátumot tartalmazó elnevezés arra enged következtetni, hogy azt ideiglenes jelleggel hozták létre. Az ilyen típusú, piacokat ellenőrző szervezetek hatékonysága a rezsim szempontjából általában rendkívül alacsony, hiszen azokat rendszerint a Szociális Biztonsági Minisztérium könnyen megvesztegethető munkatársai működtetik. A megvesztegetés hagyományairól egyébként a közelmúltban került fel egy érdekes beszélgetés az Asian Boss Youtube-csatornájára, amiben egy 2016-ban Dél-Koreába disszidált egykori észak-koreai ügynök elmesélte, hogy a feljelentéssel történő zsarolás jól bevált kereseti forrásnak bizonyult számára Észak-Koreában. Az új szervezet jelentősége abban rejlik, hogy az általánostól eltérően ezúttal nem az ellenőrzési feladatok elvégzésére külön kiképzett párt- és kormánytisztviselőket bízták meg azzal, hogy közvetlenül kezeljék az ország élelmiszerekkel kapcsolatos problémáit, hanem egyéb területekről vontak be hivatalnokokat ezekbe a munkafolyamatokba. Minden egység három–négy emberből áll, akik véletlenszerűen járják körbe a piacokat és az élelmiszer-nagykereskedők otthonait, hogy visszaszorítsák az illegális tevékenységeket.

Az is sokatmondó hír, hogy a Daily NK napokban tett beszámolói szerint egyes katonai egységeknél sorkatonákat küldenek haza azzal a megbízással, hogy tíz–tizennégy nap múlva fejenként 300 kg babbal – bab hiányában rizzsel vagy kukoricával – térjenek vissza. A „gabonaeltávozásnak” nevezett akció rávilágít, hogy az élelmezési problémák már a katonaságot is elérték.

Észak-Korea élelmiszerbiztonsági helyzetéről nagyon nehéz valóságos képet kapni, hiszen a koronavírus-világjárvány miatti határlezárásokat követően alig maradt külföldi az országban. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) rendszeresen tesz közzé adatokat a tagországok élelmezésbiztonságával kapcsolatban. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságra (KNDK) vonatkozó 2021-es előrejelzések jelenleg biztatóak, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a tájfunszezonnak még nincs vége. A FAO jelentése szerint a gabonafélék, a szójabab és a burgonya teljes hazai szükséglete az eddigi legerősebb, legnagyobb károkat okozó, tavaly szeptemberi tájfun következtében meghaladja a rendelkezésre álló belföldi termelést, emiatt az ország behozatalra szorul. A fedezetlen élelmiszerhiány a becslések szerint jelenleg az ország 2,3 hónapos élelmiszer-felhasználását érinti. Ha ezt a hiányt nem biztosítják kereskedelmi behozatallal vagy élelmiszersegélyekkel – esetleg mindkettővel –, akkor a háztartásokra ismételten élelmiszerhiány és éhínség vár idén augusztustól októberig, utána lesz csak a 2021-es főszezonból származó termés fogyasztható.

Az ENSZ élelmiszersegélyekre szakosított szerve, a Világélelmezési Program (World Food Programme, WFP) éppen az észak-koreai „fáradságos menetelés” idején, 1995-ben kezdte meg tevékenységét a KNDK-ban. Fő küldetése az országban ma is a humanitárius segítségnyújtás. Elsődleges célcsoportja a kiszolgáltatott nők és gyermekek köre, méghozzá azért, mert a gyermekkori elégtelen táplálkozás az egyén teljes életére visszafordíthatatlan egészségügyi elváltozásokat eredményezhet. A fogantatástól a kétéves korig tartó első 1000 nap kulcsfontosságú a gyermek számára. Ebben a periódusban a változatos étrend hiánya a későbbiekre nézve fokozza a krónikus táplálkozási betegségek kialakulásának kockázatát, és alultápláltsághoz vezethet. Jelentősen növelik az élelmiszerellátást érintő bizonytalanságot a különböző éghajlatváltozáshoz köthető katasztrófák, így ezen kockázatok enyhítéséért is sokat tesz a szervezet. A WFP legutóbbi, 2019-es adatai szerint az ország 25 000 000 fős lakosságából 11 000 000 fő alultáplált, és ötből egy gyermek fejlődésében visszamaradott.

A 2020-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett WFP római központjának épülete
Source: Two eyes/Shutterstock

A fentieknek megfelelően az Észak-Koreában folytatott tevékenységét tekintve a WFP-nek meghatározott stratégiai célja, hogy:

  • 2025-ig stabilizálja vagy javítsa a hét év alatti gyermekek, a terhes és szoptató nők, a fiatal lányok, valamint a célzott megyékben élő tuberkulózisos betegek élelmiszer-ellátásának minőségét;
  • 2022-re elérje, hogy a kritikus időszakok alatt, valamint azt követően is megfelelően kielégítse a katasztrófáknak és élelmezésbizonytalanságnak kitett észak-koreaiak élelmiszer- és tápanyagszükségletét;
  • egész évben élelemhez juttassa a KNDK válság sújtotta területein élő embereket.

Az ENSZ szakosított szervezetei közül többeknek, így a WFP-nek, az UNICEF-nek és a WHO-nak is van Észak-Koreában irodája, de a nemzetközi személyzet közül már senki sem tartózkodik az országban. A munkát a helyi alkalmazottak végzik, a külföldiek távmunkában, az országon kívülről kapcsolódnak be. Ez tovább nehezíti a helyzetet, hiszen a nemzetközi személyzet nélkül még inkább ellenőrizhetetlenné válik az, hogy a segélyek valóban célba jutnak-e. A WFP alapvetően a politikai és ideológiai semlegesség elvei mentén végzi humanitárius segítségnyújtási tevékenységét, ez pedig a KNDK esetében kiemelkedően fontos – különösen, hogy a kívülről érkező élelmiszersegély nélkül az ország ismét a katasztrófa szélére sodródna. A COVID-19 elleni védekezés érdekében lezárt határokon azonban a külföldi segélyszállítmányok is csak nagy nehézségek árán jutnak be az országba. Műholdas képeken idén májusban és júniusban több hajó is megfigyelhető volt, amelyek feltehetően segélyszállítmányokat hoztak Kínából, de a szatellitfelvételek tanúsága szerint – valószínűleg a hosszú karatén miatt – csak nagyon lassan, mintegy két hónap leforgása alatt jutottak el az észak-koreai kikötőkbe.

Már a WFP és a FAO által 2019-ben közösen készített, élelmiszer-szükségletet vizsgáló felmérés is rejtett éhségre, azaz az elfogyasztott ételek alacsony tápértékéből adódó minőségi éhezésre utalt a KNDK-ban. A két évvel ezelőtti állapotokhoz képest most sokkal nagyobb a baj, és a WFP munkatársa, James Belgrave szavai mára még időszerűebbé váltak: „Humanitáriusokként azt reméljük, hogy a hatalmi pozícióban lévő személyek túllépnek a geopolitikai érdekeken, és lehetővé teszik humanitárius munkánk elvégzését – az észak-koreai nők és gyermekek nem érdemelnek kevesebbet.”

A nyitókép forrása: Oleg Znamenskiy/Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!