Elnökválasztások Észak-Macedóniában

Elnökválasztások Észak-Macedóniában

Készülve a második fordulóra

2019.05  | Olvasási idő: 8 perc

Április 21-én Észak-Macedóniában megtartották az elnökválasztás első fordulóját, ez pedig több szempontból is különlegesnek számított. Most először használták ugyanis választásokon az állam új, hivatalos megnevezését, ráadásul az ország történetében most először mérette meg magát női elnökjelölt. A szavazók aránya viszont nem érte el az 50%-os küszöböt, így május 5-én újabb fordulóra kerül majd sor. Ezen viszont már csak a két legtöbb szavazatot szerző jelölt vesz részt: Sztevo Pendarovszki, a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) és a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) konszenzuális jelöltje, valamint Gordana Sziljanovszka-Davkova, a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) kandidátusa.

20190502blog_kep01m.jpg

Forrás: Shutterstock

 

Az első fordulóban a mintegy 1,8 milliónyi szavazópolgár három egyetemi tanár közül választhatott: Pendarovszki a voksok 42,8%-át, Davkova pedig a szavazatok 42,2%-át szerezte meg, miközben az albán ellenzéki pártok által delegált Blerim Reka a voksok 10,6%-át zsebelte be. A tavaly júliusban megtartott, névváltozásról szóló referendumhoz hasonlóan az elnökválasztásokon is alacsony volt a részvételi arány, mindössze 41,79%. A júliusi népszavazást viszont végül sikeres parlamenti szavazás követte, ezután pedig a görög országgyűlés is ratifikálta a tavaly nyáron kidolgozott Preszpa-egyezményt, így az országot idén február óta Észak-Macedóniának hívják. Ezzel lezárult a huszonhét éve tartó Szkopje–Athén névvita, és megkezdődhettek az ország NATO-csatlakozásának előkészületei.

20190502blog_kep02m.jpg

Szkopje városközpontja
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: d*oraz, licenc: CC BY-SA 2.0

 

A névkérdés viszont még mindig erősen megosztja a társadalmat Észak-Macedóniában. Ez abból is látható, hogy az első fordulóban csupán hajszálnyi volt a különbség a SDSM és a VMRO–DPMNE, vagyis a névváltozást támogató és az azt ellenző párt jelöltjei között. A szkopjei Amerikai Egyetemen a politikatudomány professzoraként dolgozó Sztevo Pendarovszki a Preszpa-egyezmény támogatójának számít, és egyben ő Észak-Macedónia NATO-csatlakozási folyamatának főtárgyalója is. Az ötvenhat éves jelölt kampányában az Együtt előre! jelmondattal utalt az ország NATO- és EU-csatlakozásának jelentőségére. Ő az első konszenzuális elnökjelölt a kormányzó Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) és a legnagyobb albán párt, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) között. Gordana Sziljanovszka-Davkova, az ország első női elnökjelöltje a legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) jelöltje. A szkopjei Jogi Egyetem hatvanhárom éves professzorasszonya az ország nevének megváltoztatását ugyan alkotmányellenesnek tartja, ám a kampány során az nyilatkozta, megválasztása esetén tiszteletben fogja tartani a korábbi döntést. Sziljanovska választási szlogenje: Igazságot Macedóniának – az anyaország hív! Gjorge Ivanov az eddig hivatalban lévő államfő, a VMRO–DPMNE tagja már két elnöki időszakot is kitöltött, így a mostani választásokon nem indulhatott újra. Mandátuma alatt Ivanov is a névváltozási egyezmény ellen állt ki.

20190502blog_kep03m.jpg

Észak-Macedónia kormányépülete Szkopjéban
Forrás: Shutterstock

 

Az ország Jugoszláviából való 1991-es békés kiválása és függetlenségének kikiáltása óta ez volt a hatodik elnökválasztás Észak-Macedóniában – a részvételi arány viszont minden eddigitől elmaradt. A választás során az állampolgárok közvetlen, titkos szavazással öt évre választják meg az új köztársasági elnököt, akinek a feladatai elsősorban protokollárisak, túl azon, hogy ő a fegyveres erők főparancsnoka, illetve a parlament által meghozott törvényeket is ő írja alá. A végeredmény az eddigi elnökválasztások során is mindig a második fordulóban született meg, viszont ennyire még soha nem volt szűk a szavazatkülönbség az első körön túljutó jelöltek között. Ha a második fordulóban sem sikerül elérni az érvényességi küszöböt (amelyet egyébként a második forduló esetében egy 2009-es döntés alapján 50%-ról 40%-ra csökkentettek) az egész választási eljárást meg kell ismételni.

Ahogy már említettem, a 2018 júniusában Zoran Zaev macedón és Aléxisz Cíprasz görög miniszterelnök által aláírt megállapodással kezdetét vehette a majdnem három évtizede tartó névvita rendezése. A megegyezést nemzetközi színtéren is igen jelentősnek ítélték, és a balkáni régió egyik pozitív példájaként emelték ki. A kérdés rendezése az elkövetkező időszakban a két ország viszonyának konszolidálására és Észak-Macedónia euroatlanti integrációjára is hatással lehet. Ennek ellenére azonban a tavalyi népszavazás során feltett kérdés – Támogatja-e Ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról? – továbbra is két táborra osztja a balkáni országban élő polgárokat. Ahogyan arról a régió hírforrásaiban is olvasni lehetett, az előrejelzések szerint a második fordulóban sem nagyon lehet az első fordulónál magasabb részvételre számítani. Az általános elemzői várakozások szerint a május 5-i szavazáson a macedónok – annak függvényében, hogy kire adják le voksukat – a névváltozással való elégedetlenség és az Észak-atlanti Szövetségbe, illetve az EU-ba történő belépés között fognak majd választani.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!