Északi Áramlat 2

Északi Áramlat 2

Gázos ügyek a német–amerikai kapcsolatokban

2021.03  | Olvasási idő: 8 perc

Joe Biden megválasztásával a Trump-adminisztráció négy nehézkes éve után új fejezet nyílt a Berlin és Washington közötti viszonyban. Az Északi Áramlat 2 néven ismert gázvezeték jelentette próbatétel azonban a transzatlanti kapcsolat újjáépülését is megnehezítheti. Washington szerint a projekt veszélyezteti az európai energiabiztonságot, megvalósulása pedig csak az európai országok orosz energiafüggőségét erősítené. Angela Merkel viszont ennek ellenére továbbra is kitartóan ragaszkodik a vezeték befejezéséhez. A gázvezeték kiépítésével kapcsolatban még a német politikai színtéren sincsen egyetértés, a projekt sorsa pedig akár a Merkel utáni német politika alakulását is befolyásolhatja.

Miután Joe Bident megválasztották az Egyesült Államok elnökévé, Angela Merkel német kancellár hangot adott abbéli reményének, hogy ezzel az amerikai–német kapcsolatokban is új fejezet nyílik majd, és az elnökválasztást pedig az amerikai demokrácia ünnepeként értékelte. A szövetségi külügyminiszter, Heiko Maas azt nyilatkozta, Trump elnöksége alatt a német–amerikai kapcsolatok a második világháború utáni időszak legnagyobb válságán mentek keresztül, ám a két ország viszonya Biden elnökségével új irányt vehet. A CDU (Christlich Demokratische Union Deutschlands, vagyis Kereszténydemokrata Unió) testvérpárja, a CSU (Christlich-Soziale Union in Bayern, vagyis Bajor Keresztényszociális Unió) elnöke, Markus Söder is hasonlóan fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy Biden elnökségével a transzatlanti „híd” újjáépül, a korábbi amerikai kormányzat alatt a kétoldalú kapcsolatokban keletkezett károkat pedig sikerül helyreállítani. Az eredményt a fontosabb német pártok vezető politikusai is üdvözölték, és ők is bizakodásuknak adtak hangot a transzatlanti kapcsolatok megújulásával kapcsolatban.

A Biden megválasztása felett érzett kezdeti lelkesedést követően most úgy tűnik, a két ország közötti viszony új fejezetének legelső próbatételét az Északi Áramlat 2 (Nord Stream 2) projekttel kapcsolatos nézetkülönbségük és érdekellentétük jelenti majd. A 9,5 milliárd euróba kerülő Északi Áramlat 2 egy hozzávetőleg 1200 kilométer hosszú gázvezetékkel kötné össze az oroszországi Viborgot a németországi Greifswalddal. A projekt legnagyobb befektetőjének számító orosz energiaipari nagyvállalat, a Gazprom adatai alapján a tervek szerint Oroszországból évi 55 milliárd köbméter gázt Németországba szállító vezeték 94%-a már elkészült. A vezeték fektetése először 2019-ben maradt félbe, amikor az Allseas nevű svájci kivitelező a biztonsági okokból kivetett amerikai szankciók miatt a dániai Bornholm szigeténél beszüntette a munkálatokat. A vezeték építését 2020 decemberében újrakezdték, az év végén azonban a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal (Bundesamt für Seeschifffahrt und Hydrographie) által kiadott engedély lejárt, így megint abbamaradt a projekt. Az engedélyt 2021. január 15-én adták meg újra a gázvezeték fektetésére, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hiányzó százötven kilométernyi vezeték kiépítése ténylegesen meg is valósulhat a közeljövőben.

Az Északi Áramlat 2 projekt az oroszországi Viborgot kötné össze a németországi Greifswalddal
Forrás: DesignRage/Shutterstock

Miután 2021. január közepén az ellene idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletet követően Németországban gyógykezelt Alekszej Navalnij visszatért Moszkvába, a helyi hatóságok azonnal letartóztatták az orosz politikust. A Vlagyimir Putyin legfőbb bírálójának számító ellenzéki Navalnijjal szembeni hatósági bánásmódot számos ország, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió több tagországa is elítélte. Nemcsak Washington, de az Európai Parlament is kilátásba helyezte, hogy Oroszországgal szemben további szankciókat vezet majd be, és a lehetséges retorziók között felmerült az Északi Áramlat 2 azonnali, végleges beszüntetése is.

A kérdéssel kapcsolatban azonban az új amerikai adminisztráció és Németország nincsenek azonos állásponton. Noha Washington szerint a projekt veszélyezteti az európai energiabiztonságot, megvalósulása pedig fokozná az európai országok orosz gáztól való függését, Angela Merkel továbbra is kitartóan ragaszkodik a vezeték megépítéséhez. A Berliner Zeitung nevű német napilapnak adott nyilatkozatában az Egyesült Államok berlini nagykövete, Joseph Giordono-Scholz is utalt arra, országa energiabiztonsági okokból elutasítja az Északi Áramlat 2 befejezését, és szorgalmazza, hogy a két ország hívjon össze tanácskozást a kérdéssel kapcsolatban. Pozitívan értékelte emellett, hogy a projekt befagyasztását siettető hangok Németországban és Washington többi európai partnere között is egyre hangosabbá válnak.

A CDU külügyi kérdésekben járatos politikusa, Roderich Kiesewetter szerint szigorú, de kizárólag jelképes intézkedésekkel (vagyis az amerikaiak által sürgetett szankciókkal) semmit nem lehet elérni, az azonban fontos jelzés, hogy a Biden-adminisztráció kész tárgyalásokat folytatni az álláspontok közelítése érdekében. Úgy látja, az energiaellátás ügyében olyan közös transzatlanti stratégiára lenne szükség, amely biztosítja Kelet-Európa energiabiztonságát, egyúttal azonban a fenntarthatóságot is szem előtt tartja. Szerinte tehát olyan átfogó koncepciókra lenne szükség, amelyek garantálják, hogy az energiaellátás a diverzifikáció és a beszerzési források megváltozását követően is egész Európában biztonságos és megfizethető marad. A berlini vezetés azt is világossá tette, hogy ellenzi az Északi Áramlat 2 kapcsán kilátásban helyezett amerikai szankciókat, és ezeket sérelmesnek tartja Németország, illetve az Európai Unió szuverenitása szempontjából.

Még kérdéses, hogy a víz alatt futó Északi Áramlat 2 gázvezeték utolsó szakaszát befejezik-e
Forrás: Ksanawo/Shutterstock

A projekt befejezését ellenző országok az Egyesült Államokhoz hasonlóan azt az álláspontot képviselik, hogy a vezeték jelentősen megerősítené az oroszok német energiapiacon élvezett dominanciáját, mivel annak kiépülése után megduplázódna Németország Oroszországból származó gázimportja. A német vezetés szerint ezzel szemben az Északi Áramlat 2 országukat hozzásegítené ahhoz, hogy megbízható energiaforráshoz jusson. A projektet illetően viszont még Németországon belül sincsen egyetértés: az SPD (Sozialdemokratische Partei Deutschlands, vagyis Német Szociáldemokrata Párt) és a Die Linke (Baloldali Párt) egyetértenek Merkel álláspontjával, hogy a munkálatokat be kell fejezni, az FDP (Freie Demokratische Partei, vagyis Német Szabaddemokrata Párt) és a zöldpártiak viszont nem támogatják a vezeték maradék szakaszának kivitelezését.

A Zöldek szerint a német kormánynak az energiabiztonsági szempontok mellett a globális felmelegedés 1,5 ℃-ra való korlátozását vagy legalább 2 ℃ alatt tartását előirányzó párizsi éghajlatvédelmi egyezményben tett vállalásait is szem előtt kellene tartania. A földgáz felhasználásával történő villamosenergia-termelésre viszont még jó néhány évig biztosan szüksége lesz Németországnak, jóllehet a Zöldek állásfoglalása szerint ez a megoldás közel sem olyan környezetbarát, mint ahogyan azt az abban érdekelt lobbi állítja.

A projekt befejezését támogató német politikusok szerint viszont a gázvezeték használatára kizárólag „áthidaló technológiaként” lesz szükség addig, amíg az európai országok nem tudják szükségleteiket teljes mértékben megújuló energiaforrásokból fedezni. A projekt ellenzői szerint ezzel szemben a fenti érvelés ellentmondásos: Claudia Müller zöldpárti politikus például arra hívta fel a figyelmet, hogy az Északi Áramlat 2 építésének befektetései csupán ötven év múlva térülnének meg, a 2070-ben megvalósuló klímasemlegesség pedig igencsak messze esik a párizsi megállapodásban tett vállalásoktól. Egy ötven év alatt megtérülő projekt a Zöldek szerint nem nevezhető „áthidaló technológiának”, és ahhoz, hogy az ország a párizsi egyezményben foglaltaknak eleget tudjon tenni, az Északi Áramlat 2 azonnali beszüntetését tartanák célszerűnek.

A német közéletben sokan ellenzik az Északi Áramlat 2 megvalósítását
Forrás: AndriiKoval/Shutterstock

A közelmúltban a gázvezeték végpontjául szolgáló észak-német Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány is a kritikák céltáblájává vált egy olyan nonprofit alapítvány létrehozása miatt, amely átvenné az építkezésben részt vevő vállalatok egyes, potenciálisan szankciókkal fenyegetett tevékenységeit. Ez a nevében a klíma és környezetvédelmet hangoztató, németül Klimaschutz MV-re keresztelt alapítvány gépeket és építőanyagokat vásárolhatna és raktározhatna el a büntetőintézkedések által közvetlenül érintett cégek számára, s ezáltal biztosítaná, hogy a vezeték kiépítése ne ütközzön akadályokba. Az alapítvány szerint működése fő célját a környezet- és klímavédelem jelenti: a fentebb olvasható CDU-s érveléssel egybecsengő magyarázata szerint elegendő megújuló energiaforrás híján a gázvezeték „áthidaló” megoldást jelenthetne addig, amíg az energiaellátást biztosító szél- és naperőművek kiépítése megvalósul. A szervezet emellett azt is céljaként jelöli meg, hogy megakadályozza a tartományt az Északi Áramlat 2 kiépítésének kudarca esetén sújtó beruházási lehetőségek és munkahelyek megszűnését.

Deutsche Umwelthilfe (vagyis a Német Környezetvédelmi Intézet) vezérigazgatója, Sascha Müller-Kraenner az alapítványt álszervezetnek nevezte, mivel szerinte annak kizárólagos célja, hogy be lehessen fejezni a vezetéket. Manuela Schwesiget, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány miniszterelnökét pedig „gázlobbistának” hívta, illetve „arcátlanságnak” minősítette, hogy az alapítványt klíma- és környezetvédelmi szervezetnek nevezik, holott annak semmi köze a klímavédelemhez. Az alapítvány iránti ellenszenv az annak megalakulása óta eltelt néhány hét alatt sem mérséklődött, a klímaaktivisták pedig továbbra is elítélik a működését. Legutóbb még a Transparency International is ellenérzését fejezte ki vele kapcsolatban, mivel a szervezet szerint az hivatalosan ugyan klímavédelmi célokkal alakult meg, ám nyilvánvalóan kizárólag azon fáradozik, hogy vezeték kiépítését ne hátráltassák további leállások.

A projekt sorsa az amerikai–német kapcsolatok alakulásán túl az idei német választások után felálló kormány összetételére is hatással lehet
Forrás: kaiser-v/Shutterstock

A lehetséges amerikai szankcióktól tartva viszont immáron tizennyolc vállalat hagyta ott a projektet, ezzel további nyomást helyezve a német kormányra. Kérdés, hogy a német vezetés a jövőben mennyi ideig lesz még hajlandó kiállni a projekt mellett, illetve hogy sikerül-e egyezségre jutnia amerikai szövetségeseivel. A transzatlanti kapcsolatok jövőjével kapcsolatban pedig mindenképp meghatározó lesz, hogy a Biden-adminisztráció mennyiben mutatkozik késznek arra, hogy engedjen a saját álláspontjából. Február közepén már felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint Joe Biden végül hajlandó lesz rá, hogy a projekttel kapcsolatban egyezségre jusson Németországgal.

A következő hónapokban fontos lesz figyelemmel követni, hogy a CDU/CSU, illetve a Zöldek között a vezeték ügyében megmutatkozó éles véleménykülönbség mennyire lehet hatással az őszi szövetségi választások kimenetelére. A kérdés rendezése akár még a következő német kormány összetételére is hatással lehet, hiszen jelenleg sokan vélik úgy, hogy az őszi választások végül egy konzervatív-zöld koalíció megalakulását eredményezhetik – kérdés azonban, hogy mennyiben tántoríthatja el a feleket a közös kormányzástól, ha a gázvezeték közben felépül.

 

A nyitókép forrása: Aksabir/Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!