Etiópia 2021

Etiópia 2021

Fordulatok a nemzetközi fejlesztési segélyezésben

2021.02  | Olvasási idő: 6 perc

Etiópia az Európai Unió által folyósított hivatalos fejlesztési támogatások egyik legnagyobb kedvezményezettje. Mivel azonban a nemrégiben polgárháború sújtotta északi Tigráj régióban a hatóságok nem biztosítják, hogy a humanitárius ügynökségek hozzáférhessenek a segítségre szoruló emberekhez, Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az év elején bejelentette, hogy az EU kénytelen volt felfüggeszteni az Etiópia számára tervezett 88 millió eurós költségvetési támogatás folyósítását. Jelenleg a helyi lakosság és az egész régió egyaránt kétségbeejtő helyzetben van.

Tavaly év végétől fegyveres harcoktól hangos a kelet-afrikai régió. Abij Ahmed, Etiópia Nobel-békedíjjal kitüntetett miniszterelnöke ugyanis 2020. november 4-én katonai offenzívát indított az ország Tigráj elnevezésű szövetségi tagállama ellen, és ezzel hivatalosan is kezdetét vette az etióp polgárháború.

Etiópia rendkívül heterogén országnak számít, így az államnak számos politikai, gazdasági és társadalmi törésvonal mentén kell működnie. A demográfiai mutatók elmúlt években tapasztalt ugrásszerű növekedése mellett az országban az etnikai sokszínűség, illetve a szociális és vallási ellentétek is hozzájárulnak a társadalmi polarizáció erősödéséhez. A korábbi tigrinya–amhara vezetést felváltva 2018-tól az oromo származású Abij Ahmed vette át a miniszterelnöki posztot, ő azonban kezdeti népszerűsége ellenére sem tudta érvényre juttatni a fejlesztő államról szóló koncepcióját. Jelentős gazdasági reformokat vezetett be, azok azonban kedvezőtlenül hatottak a vállalatokra és a fogyasztókra. Ez a társadalmi elégedetlenség fokozódása mellett a hatalomból kiszorult Tigráj Népi Felszabadítási Front (TNFF) kormánnyal szembeni ellenállását is erősítette. Az etióp kormánynak 2020 augusztusában választásokat kellett volna tartania, de a koronavírus okozta globális válság következtében a Nemzeti Választási Tanács úgy határozott, hogy elhalasztja a szavazást. A marginalizált helyzetben lévő TNFF a döntést illegitimnek minősítette, így Tigrájban 2020 szeptemberében megtartották a voksolást, s az Debrezion Gebremicsel pártja, vagyis a TNFF elsöprő győzelmével zárult. Ezt követően Abij még egy utolsó erőfeszítést tett a helyzet békés rendezése érdekében, a tigrinyák azonban ellenszegültek az intézkedéseinek. Végül 2020. november 4-én a TNFF fegyveres erői megtámadták Tigráj szövetségi katonai bázisát, ennek hatására pedig a jogállamiság és az alkotmányos rend helyreállítására hivatkozva az etióp miniszterelnök elrendelte a katonaság bevonását a Debrezion vezette regionális kormány megfékezésébe.

Bár a TNFF jól felszerelt katonai erővel rendelkezett, a tigráji szövetségi katonai bázis megtámadásával számos etióp népcsoportot maga ellen fordított, s így a kormány időlegesen az országot alkotó többféle etnikum nacionalista érzelmeit is fel tudta korbácsolni, ezzel pedig a lakosság nagy részét maga mögé tudta állítani. A TNFF egységeinek mobilizálását viszont a kedvezőtlen terepviszonyok megnehezítették, így az Etióp Nemzeti Védelmi Erők csapatai dinamikusan előrenyomulva hamar megtörték a lázadók ellenállását. Ennek következtében Abij Ahmed november 22-én hetvenkét órás fegyverletételi ultimátumot adott a tigrinya erőknek, ám ők ezt visszautasították. Az ultimátum lejárta után a TNFF vezetése elmenekült, híveit azonban felszólította a harc folytatására.

Tigráj szövetségi tartomány elhelyezkedése Etiópiában
Forrás: Sino Images Studio/Shutterstock

Annak ellenére, hogy a fegyveres összecsapások hivatalosan lezártnak tekinthetők, a helyzet pacifikálására tett lépéseket korántsem nevezhetjük befejezettnek. Fontos rávilágítani, hogy az Etiópiában kialakult konfliktushelyzet nemcsak helyi és regionális szinten került a figyelem középpontjába, hanem a tágabban értelmezett nemzetközi közvélemény, a nemzetközi szervezetek és intézmények is nyomon követik az eseményeket. Az Európai Unió több, egymást megerősítő jelentést is kapott arról, hogy etnikai erőszak, ártatlan emberek lemészárlása, fosztogatások, nemi erőszak és más háborús bűnök is történtek az összecsapások során. A helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy a helyi hatóságok nem biztosítják annak feltételeit, hogy a humanitárius ügynökségek el tudják juttatni a segélyeiket a helyi lakosság számára.

Az országból érkező kedvezőtlen hírek következtében az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egyeztetett az etióp kormánnyal, és hangsúlyozta, a béke és a megbékélés mellett elkötelezett miniszterelnökként Abij Ahmednek mindent meg kell tennie a konfliktus megszüntetése érdekében. Ehhez az etióp hatóságoknak először is teljes mértékben be kell tartaniuk a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényeket, és biztosítaniuk kell, hogy a rászorulók hozzájuthassanak az életmentő segélyekhez. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint körülbelül 2,3 millió ember – vagyis Tigráj lakosságának több mint a fele – sürgős humanitárius segítségre szorul. A beszámolók alapján a menekülttáborokba kényszerült közösségek is kétségbeejtő helyzetben vannak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (United Nations High Commissioner for Refugees, UNHCR) szerint egyre több jelentés számol be a nők és lányok ellen elkövetett szexuális erőszakról is. Az UNHCR megbízottja az Európai Unió álláspontjával egybecsengő módon hangsúlyozta, gyors cselekvésre lenne szükség annak érdekében, hogy újra biztonságosan el lehessen érni a helyi lakókat, ezáltal pedig „meg lehessen menteni a veszélyeztetett életek ezreit”.

Az EU az elmúlt hét évben 815 millió euró fejlesztési segélyt nyújtott Etiópiának, ráadásul az ország az EU szükséghelyzeti Afrika-alapja keretében 409 millió euró értékben különböző, elsősorban a menekültek és a lakosság támogatását célzó projektekben is részesül. A COVID–19-járvány leküzdéséhez az EU 487 millió eurót mozgósított az etióp kormány egészségügyi készültségi és reagálási tervének támogatására. Számos hozzájárulás procedúráit felgyorsították annak érdekében, hogy az ország szembe tudjon nézni a világjárvány nyomában járó gazdasági feszültségekkel.

A Tigrájban uralkodó válsághelyzet miatt viszont az EU nem tud további költségvetési támogatást folyósítani az etióp kormány számára. Josep Borrell a következőképpen fogalmazott blogbejegyzésében: „Az embereknek sürgős segítségre van szükségük, az érintett régióhoz való hozzáférés azonban továbbra is rendkívül korlátozott, és ez nagyon megnehezíti a humanitárius segítségnyújtást.” A főképviselő ismertette az Európai Unió döntését, miszerint az a konfliktus sújtotta területhez való teljes humanitárius hozzáférés hiányában felfüggeszti a tervezett 88 millió eurós támogatás kifizetését. A döntés értelmében szüneteltetik a regionális összeköttetések javítására előirányzott 60 millió eurós juttatást, az egészségügyi ágazat átalakítási terveinek megvalósításához megítélt 17,5 millió eurós, és a munkahelyteremtés segítését célzó 11 millió eurós támogatás kifizetését. Az intézkedés viszont csak a közvetlenül a kormányhoz kerülő költségvetési támogatást érinti. Az egyéb fejlesztési csatornákon, például a nem kormányzati szervezeteken keresztül történő finanszírozások, illetve a civil kezdeményezésű humanitárius programok folytatódnak. A főképviselő kiemelte, hogy továbbra is partnerkét tekint Etiópiára, és elkötelezett az állam fejlesztése mellett. Az Európai Bizottság nemzetközi partnerségekért felelős főigazgatóságának szóvivője határozatában mindazonáltal kijelentette, hogy az etióp kormánynak bizonyos feltételeket teljesítenie kell, mielőtt az EU a költségvetési támogatások kifizetését folytatja. A teljes humanitárius hozzáférés biztosítása mellett véget kell vetnie a Tigrájban tapasztalható etnikai alapú intézkedéseknek és gyűlöletbeszédnek, létre kell hoznia az emberi jogok megsértésének és a jogsértésekkel kapcsolatos eseteknek a felderítésére szolgáló mechanizmusokat, illetve teljesen helyre kell állítania a régió kommunikációs csatornáit és az információs csatornákhoz való hozzáférését.

Az autonóm tartomány és a szövetségi kormány közötti konfliktus ugyan az ország belső ügyeként kezdődött, jelenleg azonban már az egész régió stabilitását veszélyezteti. Tigráj ugyanis a humanitárius katasztrófa szélén áll, így a szomszédos államokat is destabilizálhatja. Az EU éppen ezért fokozta a térség más államai számára juttatott humanitárius támogatását. A támogatott államok között van például Szudán is, mivel ezt az országot érinti a legsúlyosabban a Tigrájból érkező menekülthullám.

Ma még nem világos, hogy a támogatás felfüggesztése miként befolyásolja az EU–Etióp kapcsolatokat, és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terveket. Etiópia elkötelezett a humanitárius és a fejlesztési partnereivel való szoros együttműködés iránt minden, a segítség biztonságos, eredményes és hatékony célba juttatását akadályozó kihívás kezelése érdekében. Az etióp kormánynak a konstruktív partnerség mellett mindazonáltal sürgősen meg kell találnia a gyakran emlegetett „afrikai megoldásokat az afrikai problémákra”, hogy a humanitárius katasztrófát és a biztonság- és védelempolitikai kihívásokat hatékonyan kezelni tudja.

 

Nyitókép forrása: LukeOnTheRoad/Shutterstock