Európa fekete felhője

Európa fekete felhője

2017.09  | Olvasási idő: 10 perc

2017. július 31-én jelent meg az Európai Bizottság azon kötelező érvényű környezetvédelmi előírása, amely nagyban befolyásolhatja a magyar és európai villamosenergia-termelés jövőjének irányát. A több éves előkészítő munkával, a tagállamok, ipari szereplők és környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek bevonásával kidolgozott szigorítás jól illeszkedik az EU azon szélesebb körű törekvéseibe, hogy globális vezető szerepet vállaljon a szénalapú energiatermelés visszaszorításában. Ebből adódóan a szabályozás fókuszában a kritikus európai légszennyezettségért leginkább felelőssé tehető nagy tüzelőberendezések és szénerőművek állnak, melyek szerepe nem csak európai, de globális szinten is fokozatosan csökken.

A szabályozás Magyarország több tucat erőműve közül a Mátrai Erőművet sújtja leginkább, amely nem csupán a régióban, de európai viszonylatban is vezető helyen áll a légszennyezés tekintetében. Az 1965–1973 között épült szénerőmű öt lignitblokkjának beépített teljesítménye (vagyis beépített generátorai névleges teljesítményének összege) 884 MW. Ezt az öt lignitblokkot még két 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk egészíti ki. Az erőmű hét blokkjával összesen a magyar villamosenergia-fogyasztás 13%-át képes kielégíteni. A Europe’s Dark Cloud című 2016-os tanulmány alapján a Magyarország számára stratégiai fontosságú alaperőmű évi 6,4 millió tonnás (Mt) szén-dioxid kibocsátásával uniós szinten a 27. helyen szerepel a legszennyezőbb erőművek között. A lista elejére azok a lengyel (37 Mt) és német (32 Mt) ligniterőművek kerültek, amelyek éves kibocsátása egyenként is megközelíti Magyarország teljes éves szén-dioxid-kibocsátását. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti két ország, illetve az Egyesült Királyság 19 erőműve teszi ki a lista közel kétharmadát.

A Mátrai Erőmű a 30 legnagyobb európai szén-dioxid-kibocsátó szénerőmű között
Forrás: CAN–HEAL–Sandbag–WWF: Europe’s Dark Cloud

Az új szabályozások értelmében az érintett szénerőművek 2021-ig dönthetik el, hogy jelentős beruházások árán megpróbálnak megfelelni az új kritériumoknak, vagy négy év türelmi idő elteltét követően befejezik működésüket. A döntéssel a Bizottság célja az, hogy ösztönözze a piaci szereplőket a megújulók előnyben részesítésére, mivel kizárólag a szénalapú energiatermelés évente 23 000 korai halálesetért tehető felelőssé Európában. Hazánkban ez a szám meghaladja az ezret, melynek nagy részét – éves szinten kb. 700 halálesetet – a kelet-közép-európai régióból Magyarországra beáramló szálló por (vagyis PM2,5, amely a 2,5 μm alatti részecskeátmérőjű szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve) okozza. Ez a „fekete felhőként” emlegetett por egész Európában jelen van, koncentrációja azonban régióról régióra változik. Mennyisége a legkritikusabb szintet a szennyező hőerőművei kapcsán már említett Lengyelországban, Németországban és az Egyesült Királyságban, illetve Romániában és Bulgáriában éri el; ezekben az országokban együttesen az EU-n belüli korai halálesetek háromnegyedéért tehető felelőssé.

Az európai szénerőművek okozta szálló por (PM2,5) szennyezés
Forrás: Coal Map of Europe, licensz: CC BY 4.0

A Mátrai Erőmű már 2000-ben, illetve 2013-ban is hajtott végre költséges beruházásokat a kén-dioxid- és nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, azonban a 2021-re meghatározott határértékek következtében a két legöregebb, egyenként 100 MW-os blokk biztosan leáll a türelmi idő lejárta után. Az erőmű évek óta tervez egy 500 MW-os, lignitalapú bővítést is: erre ugyan megvan a jelenleg is érvényes engedélye, a tervek megvalósításával kapcsolatban azonban több probléma is felmerül. Egyrészt a jelenlegi tulajdonosok 2010 óta halogatják a kivitelezést, másrészt a bővítés szembemenne az Eurelectric (Európai Villamosenergia-társaságok Együttműködési Szervezete) áprilisi nyilatkozatával, melyben a szervezet tagjai vállalják, hogy nem építenek új szénerőműveket 2020 után. A közlemény kapcsán António Mexia, az Eurelectric elnöke elmondta: „az energetikai szektor eltökélt aziránt, hogy az energetikai rendszer átalakulásának élén járjon, és konkrét lépésekkel támogassa elköteleződésünket az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kialakításának irányába.” A nyilatkozatot csak a lengyel és a görög tagvállalatok nem írták alá, ami azt jelenti, hogy a Mátrai Erőmű jelenlegi tulajdonosai – a többségi tulajdonos Rheinisch-Westfälisches Elektrizitätswerk AG (RWE), a Magyar Villamos Művek (MVM) és az Energie Baden-Württemberg AG (EnBW) – nem számolnak a bővítéssel. Kérdés tehát, hogy a német RWE és EnBW által eladni kívánt erőmű milyen új tulajdonosi kézbe kerül, és hogy végül valamilyen módon megvalósulhat-e a tervezett erőműbővítés.

A szénalapú energiatermelés az elmúlt években nem csupán Európában, de az egész világon erős hanyatlásnak indult. A CoalSwarm, a Greenpeace USA és a Sierra Club 2017-es tanulmánya alapján a szénerőműveket érintő beruházások a változó szabályozási és gazdasági környezetnek köszönhetően 2016-ban mélypontra süllyedtek. 2017 elején az építés előtt álló erőművek tervezett kapacitása mindössze 570 GW volt, míg 2016 ugyanezen időszakában ez az érték elérte az 1090 GW-ot. A tanulmány a szénalapú energiatermelés visszaesése nyomán elképzelhetőnek tartja a 2016-ban aláírt párizsi éghajlatvédelmi egyezmény által kitűzött cél betartását, vagyis a globális felmelegedés mértékének 1,5 °C alatt tartását, azonban ehhez szükség lenne a jelenleg még üzemben lévő blokkok gyorsabb ütemű bezárására is. 2016-ban összesen 64 GW kapacitást vontak ki a szénalapú energiatermelésből, nagyrészt az Egyesült Államokban és Európában.

A tervezett szénerőmű-kapacitások alakulása 2016-ban és 2017-ben
Forrás: The Guardian

Az Eurostat adatai alapján az elmúlt évtizedekben a kőszén és a lignit felhasználásában is fokozatos, közel azonos mértékű csökkenés volt megfigyelhető, 2013-at követően pedig még erőteljesebbé vált a visszaesés. A kőszén uniós felhasználása 2016-ban mélypontra süllyedt: a felhasznált 239 Mt szén 47,5 százalékos visszaesést jelentett az 1990-es szinthez képest.

A visszaesés ellenére a szénerőművek globális energiatermelésben betöltött szerepe 40 százalékos részesedésüknek köszönhetően továbbra is meghatározó és nélkülözhetetlen. A jelenlegi trendek alapján a szén fokozatosan veszíteni fog jelentőségéből, ám továbbra is képes lesz dominálni a piacot a következő évtizedekben, azonban a változó jogi és gazdasági környezet mindenképp segíti a dekarbonizációs folyamatok felgyorsulását.

 

A nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!