Európai Parlamenti választások

Európai Parlamenti választások

Az őszi lengyel választások nyitánya

2019.06  | Olvasási idő: 8 perc

A május 23. és 25. között tartott európai parlamenti választások során az Unió minden felnőtt állampolgárának lehetősége nyílt arra, hogy döntsön, milyen Európát szeretne a következő években. A választások lengyelországi fordulója rekordmagas részvételi számokkal zárult, ugyanis a választópolgárok 45,68%-a járult az urnák elé, ennél pedig az ország 2004-es csatlakozása óta még soha nem jelentek meg többen EP-választásokon. Lengyelország kormánypártja, a Jog és Igazságosság (Prawo i Sprawiedliwość, PiS) a leadott szavazatok 45,38%-át szerezte meg, és ezzel huszonhét helyhez jutott az Európai Parlamentben. Az Európai Koalíció (Koalicja Europejska, KE) a szavazatok 38,47%-át és huszonkét széket elnyerve a második helyen futott be, míg a Tavasz (Wiosna) 6,06%-ot, illetve három széket tudhat magáénak. A többi párt a minimális 5%-os érvényességi küszöb alatt maradt. Az eredmények némi meglepetéssel szolgáltak az ellenzék számára, mivel annak tagjai a választás előtti felmérések alapján nagyobb sikerre számítottak.

Földrajzi szempontból Lengyelország két részre szakadt: a Jog és Igazságosság a tizenhárom választókerületből hetet vitt el, míg az Európai Koalíció hatot. Az Ipsos kutatóintézet felmérése szerint a kormányzó pártot leginkább támogatók elsősorban a falvak, kistelepülések lakói, az alap- és középfokú végzettséggel rendelkezők, a nyugdíjasok, a földművesek, illetőleg a munkanélküliek közül kerültek ki. Az Európai Koalíció elsődleges bázisát ezzel szemben a közép- és nagyvárosok, a BA- vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők, a vezető tisztségeket betöltők, valamint a diákok jelentették.

A kormánnyal szemben május 26-át megelőzően indult tiltakozási hullám, illetve az egyház pedofilbotránya ellenére a Jog és Igazságosságnak nagyszámú szavazót sikerült mozgósítania. A választás legnagyobb nyertesének talán a korábbi miniszterelnök, Beata Szydło tekinthető. Noha néhány éve még azt sem tudta, hogy pontosan melyik évben csatlakozott hazája az EU-hoz, most 524 811 szavazatot sikerült összegyűjtenie.

Hogy hogyan sikerült a PiS-nek ennyi támogatót maga mögé állítania? A választásokat követő felmérések az „egyenlőtlen lehetőségeket” jelölik meg dominanciájának elsődleges okaként. A kormányzó párt ugyanis erősebb szálakkal kötődik a közmédiához, és nagyobb ráhatással bír az ott megjelenő anyagok tartalmára is. Sok szavazó számára pedig a hagyományokra és a katolikus vallásra való hivatkozás bizonyult lényegi elemnek, mivel a jobboldali választók nehezen tudják elképzelni, hogy az országban az azonos neműek közötti kapcsolatot törvényileg elismerjék, vagy lehetővé tegyék a művi vetélést. Egyes szakértők szerint az eredmények azt tükrözik, a választók díjazták a PiS szavahihetőségét, mivel a pártnak számos ígéretét sikerült betartania. Szociális programjai, így például a minden lengyel nyugdíjasnak fizetendő plusz nyugdíjkifizetés vagy az 500+ névre hallgató, hamarosan már az első gyermek születésétől az összes családnak járó támogatások sok embert arra sarkaltak, hogy a PiS-re adja le a szavazatát – főleg miután a párt vezetője hirdetni kezdte, az ellenzék a kormány által bevezetett népszerű szociális juttatások felszámolására törekszik. A Jog és Igazságosság az általa folytatott szociológiai kutatásnak köszönhetően pontosan be tudta határolni, hogy kampányával kiket vegyen célba, és milyen ígéreteket tegyen, illetve tartson is be. A PiS-nek szakértők bevonásával sikerült behatóan kiismernie a választóit, illetve az ellenzék lépéseit, 2019-es stratégiáját pedig az így szerzett ismeretek alapján fejlesztette ki. Ennek első gyümölcsét az EP-választásokon aratott győzelem jelenti.

Az Európai Koalíciónak nem sikerült bebizonyítania, hogy képes legyőzni a kormányt, noha a választások előtt erre tett ígéretet. A május 26-át megelőzően készült felmérések azt vetítették előre, hogy a Jog és Igazságosság, illetve az Európai Koalíció szoros mérkőzést fog egymással vívni. A valóság azonban teljesen máshogy alakult: a két párt eredménye közötti eltérés majdnem hét százalékpontra rúgott a kormánypárt javára. Az eredményeket még az Európai Tanácsot vezető Donald Tusk taktikus beszéde sem tudta érdemben befolyásolni. A szavazók számára nem igazán volt világos, az Európai Koalíció esetében tulajdonképpen kire is adják le a voksukat, ez pedig talán annak is köszönhető, hogy ebben a formációban sokféle különböző nézettel és programmal rendelkező párt állt össze. A szövetség egyik tagját adó Lengyel Néppárt (Polskie Stronnictwo Ludowe, PSL) szerint a baloldali pártokkal alkotott koalíció negatívan hatott jelöltjei EP-választásokon elért eredményére, konzervatív szavazóik ugyanis nem fogadták el a balos jelszavakat, és inkább a PiS irányába kezdtek tájékozódni. A PSL ezért június végén dönt arról, hogy az őszi választásokon továbbra is az Európai Koalícióval közösen indul-e, vagy inkább egyedül méreti meg magát.

shutterstock_1401557786.jpg

Donald Tusk a „Lengyelország Európában” elnevezésű felvonuláson az Európai Koalíció vezetőinek társaságában. Az Európai Tanács elnöke az Európai Koalícióra és az egyesült Európára való szavazásra buzdított
Forrás: Shutterstock

A megmérettetésen a harmadik helyet elnyerő Tavasz a szavazatok 6,6%-át szerezte meg. Jóllehet tagjai ennél többre számítottak, mivel egyes felmérések még a két számjegyű eredményt sem zárták ki az esetükben, a pártot vezető Robert Bideroń a választások kapcsán pártja jelentős sikeréről beszélt. Ő a szavazás előtt még úgy nyilatkozott, ha sikerülne helyet szerezniük az EP-ben, akkor azt valamelyik párttársa foglalná el, most viszont már egyáltalán nem is olyan biztos, hogy ez tényleg így fog történni. A Tavasz vezetőjének jelenleg az a célja, hogy megteremtse Lengyelország harmadik számú politikai erejét, és új fejezetet nyisson a lengyel politika történetében. Miközben nyilatkozataiban eleinte amellett tört lándzsát, hogy a Tavasz senkivel nem fog koalícióra lépni, Bideroń most a Demokratikus Baloldali Szövetséget (Sojusz Lewicy Demokratycznej, SLD), a Zöldeket (Zieloni) és az Együttöt (Razem) is felhívta az együttműködésre. Hogy az SLD végül az Európai Koalícióban marad-e, vagy más felállásban méreti meg magát ősszel, még döntésre vár, ezzel kapcsolatban ugyanis június végén fognak belső szavazást tartani a párt összes tagjának részvételével.

Az EP-választások megmutatták, a lengyel politikai élet a szavazókat két masszív, rivalizáló tömb köré koncentrálja. Az őszi választások során még nagyobb részvételre és még szenvedélyesebb kampányra lehet számítani a most otthon maradt szavazók megnyerése érdekében.

A jelenlegi sikerek a PiS-t sokkal bizakodóbbá tették a következő megmérettetéssel kapcsolatban, és a párt arra számít, hogy meg tudja szerezni az alkotmány megváltoztatásához szükséges többséget. Jaroslaw Kaczyński egy, a honlapjukon közzétett nyílt levélben köszönte meg választóiknak a támogatást, és egyúttal kifejezte reményét, hogy ősszel még több szavazatot kapnak majd. A párt júliusban új programját is nyilvánosságra fogja hozni. A szociális juttatások már eddig is az egyik legmeggyőzőbb választási ígéretnek bizonyultak, így az első gyerektől járó 500+ programot legkésőbb az ősz során, még a voksolás előtt bevezethetik. Más ígéretek a vállalkozók számára kedvezményeket, a fogyatékkal élők számára pedig pénzügyi segítséget helyeztek kilátásba, ám ezek kifizetésére idén már nem kerül sor.

A Polgári Platform (Platforma Obywatelska, PO), a Modern (Nowoczesna), illetve a Tavasz még mindig mérlegelik, hogy a soron következő megmérettetésnek külön-külön vagy együtt menjenek-e neki. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy az egymagukban induló pártok a megmérettetés során választóik egy részét elveszthetik. Ugyanakkor közös indulás esetén mindannyian biztosak lehetnek afelől, hogy ott lesznek a parlamentben, és több széket tudnak szerezni, mintha önállóan vágnának neki a küzdelemnek. Nem elég viszont, ha az ellenzéknek csupán annyi a célja, hogy a Jog és Igazságosságot szétzúzza, a szavazók ugyanis ennél sokkalta kézzelfoghatóbb elképzeléseket szeretnének látni. A Polgári Platform és a Modern már egyesítették az erejüket, és az együttes részvétel mellett döntöttek. A legfontosabb feladat, hogy a PiS ne tudja megszerezni az ország többi erőtől független kormányzását lehetővé tévő alkotmányozó többséget – de legalábbis a szenátusban ne jusson túlsúlyra.

A nyaralást idén valószínűleg az összes párt politikusa kihúzta a nyári programjai közül, a következő hónapok ugyanis teljes egészükben a választási ígéretekről és az emberek mozgósítására tett szüntelen erőfeszítésekről szólnak majd. Az EP-választások tehát csupán a nyitányát jelentették az ősszel sorra kerülő nagy finálénak.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!