Feszültségek a francia társadalomban

Feszültségek a francia társadalomban

Okok és következmények

2020.12  | Olvasási idő: 5 perc

A 2020-as év második fele nem igazán alakította kedvező irányba a francia társadalmat. Az egyre erősödő társadalmi ellentétek egyik lehetséges tünete, hogy az elmúlt néhány hónap során ismét megszaporodtak a terrortámadások az országban, miközben a francia politikai vezetés szinte vallásos fanatizmussal igyekszik megőrizni a szekularizáció és a laicizmus republikánus eszményeit. Ennek kapcsán azonban számos kérdés is felmerül: Vajon mennyire állják meg a helyüket a 19. században megalkotott eszmények a 21. században? Hogy tud az állam a vallási, nyelvi vagy etnikai kisebbségekről gondoskodni, ha közben a létüket nem ismeri el? És ilyen körülmények mellett hogy tudja a diszkriminációmentességet és a különböző társadalmi csoportok békés együttélését garantálni?

A francia társadalom igen sokat változott az elmúlt évszázad folyamán, hiszen bevándorlási célországgá vált, és ennek köszönhetően a muszlim népesség számottevő méretűre gyarapodott benne. Nem meglepő ugyanakkor, hogy a francia állam nem képes hatékonyan kezelni az egyre látványosabbá váló vallási diverzitás kérdését.

A francia állam létrehozásának folyamata a maihoz hasonló minták mentén ment végbe, hiszen a centralizált állam akkoriban is központilag kialakított, egységes identitást erőltetett rá a nem kizárólag francia anyanyelvű és nem kizárólag republikánus identitású lakosságra. Ez az asszimilációs formula akkoriban hatékonynak bizonyult, tekintve, hogy Párizs vonzó alternatívát kínált a regionális identitások elhagyásáért cserébe. Azok az egyének, akik hajlandóak voltak megválni regionális identitásuktól, és áttértek a francia nyelv használatára, illetve felvették a nemzeti identitást, részesülhettek a francia állam dicsőségéből, előreléphettek a társadalmi ranglétrán, emellett pedig gazdasági és pénzügyi előnyökhöz is jutottak. Később a formálódó francia gyarmatbirodalom is ehhez a logikához folyamodott, hiszen az a kontinentális Franciaország területén korábban már hatékonynak bizonyult. A nyelvi kolonizáció eszközét alkalmazó francia állam a francia gyarmatokat e modell alapján azonban már kevésbé sikeresen olvasztotta a saját közigazgatásába, hiszen a gyarmati lakosság csak mérsékelten vagy egyáltalán nem tudott részesülni azokból az előnyökből, melyeket egy évszázaddal korábban a regionális közösségek tagjai kihasználhattak. Így jutunk el a jelenlegi helyzethez: manapság a korábbiakhoz képest annyi a különbség, hogy most a bevándorló népesség integrációjáról van szó, annak sikertelenségét pedig csak a bevándorlók második és harmadik generációjának egyre erősödő elégedetlensége mutatja.

1214_kep2.jpg

A 19–20. századi asszimiláció sikeresnek bizonyult Franciaországban
Forrás: Kiev.Victor/Shutterstock

Tény, hogy a francia állam nem ismeri el a kisebbségek létét a területén, hiszen a „szabadság, egyenlőség, testvériség” elvéből kiindulva a jogrendszer a francia állampolgárok között nem tesz semmilyen különbséget, s így a kisebbségvédelmi intézkedések is jogszerűtlennek számítanak, hiszen azok a pozitív diszkrimináció elvén nyugszanak. Ez az alapvetően a francia forradalom eszmerendszerében gyökerező szabályozás azonban oda vezet, hogy a kisebbségek a jelenlegi francia társadalomban az állam számára láthatatlanok, s ez szükségszerűen feszültségeket szül. A republikánus modell tehát az integráción és a polgári jogok garantálásán nyugszik, de van egy további, a most tárgyalt kérdés szempontjából fontos republikánus eszme is: az állam és az egyház szétválasztása, vagyis a szekularizáció. Az ún. laïcité elve alapján minden francia állampolgárnak joga van gyakorolni a hitét, ahogyan ahhoz is, hogy életéből kizárja a vallást. Az elmúlt évek terrortámadásainak tükrében azonban többen úgy vélik, hogy a fenti elveken nyugvó francia jogrendszert valamilyen módon meg kellene reformálni, tekintve, hogy a támadók egyre gyakrabban francia állampolgárok.

A szekularizációnak mindenesetre óriási jelentősége van Franciaországban, hiszen az állam ezt az elvet követve igyekszik biztosítani az egyének polgári és szabadságjogait. Emmanuel Macron francia köztársasági elnök szerint a francia társadalomban minden állampolgár alapvető joga, hogy az egyes vallásokról véleményt fogalmazzon meg; ez azonban a muszlim vallású lakosság egy részének a szemében elfogadhatatlannak tűnik. Ez a vita állította szembe az elmúlt hetekben a francia vezetést a franciaországi muszlimokkal, hiszen Macron elnök a sajtó- és a szólásszabadság védelmében kiállt a republikánus értékek mellett és az iszlám szeparatizmus ellen. A laicizmus elfogadása azonban a muszlim közösség egyes tagjai számára nehézkes, különösen mivel ez az eszme még azelőtt született meg, mielőtt az iszlám megjelent volna az ország területén. Miután a francia állam a kezdetektől fogva rivalizált a katolikus egyházzal, a szekularizációt valójában az tette szükségessé, hogy ezáltal a Francia Köztársaság megszabadulhatott bármely egyháznak vagy vallási csoportnak a politikai közösség fejlődésére gyakorolt hatásától.

1214_kep3.jpg

A francia politikai rendszer az állam és az egyház szétválasztásán alapszik
Forrás: S. Pech/Shutterstock

A szekularizált állam leghatékonyabb eszköze mindig is az oktatás és az iskolarendszer volt. A francia állam létrehozásának folyamatában alapvető jelentőséggel bírt az ingyenes és kötelező alapfokú oktatás bevezetése, hiszen a republikánus értékeket ezen keresztül sikerült a lakosság döntő többségéhez eljuttatni. Macron elnök ma is úgy igyekszik fellépni a radikalizációval szemben, hogy meg kívánja szüntetni a magántanulás lehetőségét. Sokan azonban ellenzik ezt a törekvését, köztük a francia alkotmánybíróság is. Mindez viszont csak egy nagyobb politikai projekt része, hiszen Macron fő célját a köztársasági eszmék megerősítése és szeparatizmus visszaszorítása jelenti.

Az utóbbi időszakban tehát a szekularizmus és a laicitás elveivel szemben az iszlám szeparatizmus jelentette a legnagyobb kihívást, hiszen az a korábban megingathatatlannak tűnő köztársasági elveket megkérdőjelezi azáltal, hogy fenyegetésnek veszi, ha bármilyen kritika éri az iszlám tanításait. A francia társadalomban azonban igen alapvető és mélyen beágyazott jog, hogy bármely vallást kritikával lehessen illetni. Az iszlám szeparatizmus hátterében álló motívumok közül ugyanakkor a vallási tényező mellett a társadalmi különbségeket is ki kell emelnünk, hiszen a muszlim vallású bevándorló családok és leszármazottjaik gyakorta kedvezőtlenebb anyagi helyzetük miatt radikalizálódnak, mivel úgy érzik, a republikánus ideológia lehetetleníti el a társadalmi előrelépésüket. Ezek az egymásba ütköző elvek és értékrendek mindenesetre megosztják a koronavírus által már egyébként is igen súlyos csapásokat elszenvedő francia társadalmat. Emellett viszont az is aggodalomra adhat okot, hogy Franciaország a terrortámadások által leginkább érintett ország egész Európában, ráadásul az elkövetők gyakran nem külföldről érkező dzsihadisták, hanem elégedetlen francia állampolgárok.

Az elmúlt hónapok során pedig ismét megszaporodtak a terrortámadások Franciaország területén. Ennek hátterében az is ott állhat, hogy a francia igazságszolgáltatás megkezdte a tárgyalásokat a 2015-ös merényletek ügyében: egyrészt a Charlie Hebdo magazin szerkesztőségében elkövetett mészárlás, másrészt pedig a november 13-án elkövetett összehangolt párizsi terrortámadássorozat kapcsán. Az akkori elkövetők profilja azonban jelentősen eltér a mostaniakétól, hiszen a radikiális dzsihadisták mögött korábban általában valamilyen terrorszervezet állt, az pedig a támadást követően magára is vállalta az esetet. Manapság viszont a muszlim fiatalok merényleteket elkövető csoportja már magányosan radikalizálódik, önállóan hajtaja végre a támadásokat, anélkül, hogy bármely ismert terrorszervezet tagja lenne. A lefejezett tanár, Samuel Paty meggyilkolása ugyan köthető a Charlie Hebdo ügyéhez, az elkövető ugyanakkor magányosan cselekedett. A korábbi merényletek után Nizzában idén ismét elkövetett támadás során a tettes a Notre-Dame templomban gyilkolt és sebesített meg hívőket. Samuel Paty esetéhez hasonlóan ő is lefejezte az egyik áldozatát, és mögötte sem állt szervezett hálózat. Ezért gondolják többen is azt, hogy a terrorizmus jellegének változásával összhangban az állami válaszoknak is változniuk kell.

1214_kep4.jpg

A nizzai támadás helyszíne
Forrás: Ihor Serdyukov/Shutterstock

Fontos aláhúzni azonban, hogy a muszlim vallású francia lakosságnak mindössze egy igen kis része radikalizálódott, és Macron elnök többször is fontosnak tartotta kiemelni, ő nem az iszlám mint vallás, hanem a francia állam alapvető értékeivel szembehelyezkedő iszlám szeparatizmus ellen kíván fellépni

A társadalmi polarizációval kapcsolatban azt is érdemes tekintetbe venni, hogy az utóbbi időben egyre több rendőri túlkapásra derült fény, és ezek Franciaországban is összefüggésbe hozhatók a rendszerszintű rasszizmussal és az annak kapcsán elkövetett rendőri brutalistással. Annak ellenére, hogy a tüntetések és sztrájkok már-már hagyományosnak számítanak az országban, ezek manapság egyre gyakrabban torkollanak káoszba, a tüntetők pedig sok esetben összecsapnak a rendfenntartó erőkkel, illetve autókat, üzleteket rongálnak meg. Macron elnök viszont ennek a kérdésnek a kapcsán is a társadalmi elégedetlenség kereszttüzébe került, mivel a gyülekezési jogot épp annyira igyekszik megvédeni mint a vallás- és szólásszabadságot. Pártja, a La République en Marche sok szavazója ennek ellenére mégis úgy véli, hogy az elnök egyre inkább eltávolodik az általa eredetileg hirdetett politikai irányvonaltól – ez pedig hatással lehet 2022-es újraválasztásának esélyeire is.

A nyitókép forrása: camobor/Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!