Huszonnégy órán át újra a káosz lett úrrá Irak fővárosában, Bagdadban, miután Muktada asz-Szadr síita hitszónok hívei megrohamozták a kormányzati épületeknek otthont adó Zöld Zónát és rombolni, gyújtogatni kezdtek. Az augusztus 29. és 30. között a fokozatosan eszkalálódó összecsapásokban legalább húszan életüket vesztették. Végül asz-Szadra felszólítására a követői elhagyták a Zöld Zónát, azonban a helyzet továbbra is feszült Irakban. A bejegyzésben bemutatásra kerül a konfliktus és kiemelten az asz-Szadr vezette mozgalom háttere.
Irak különleges helyzetben van az arab országok közt, az egyetlen olyan ország ugyanis, ahol az iszlám síita irányzata van többségben az arab lakosság körében, s nem a szunnita. A másik síita többségű ország a Közel-Keleten Irán, de ott a lakosság alapvetően a perzsa etnikumhoz tartozik. Ennek ellenére Irakban az ország függetlenné válása utáni történelme során a legtöbbször a szunnita kisebbség gyakorolta a hatalmat. Így volt ez a Szaddam Husszein által vezetett, a Baasz Párt uralma alatt álló Irakban is, ahol a hatalom főleg a kisebbségi, szunnita arabokra támaszkodott.
Az 1991-es öbölháborút követően Irak déli, mocsaras vidékén élő, rossz anyagi körülmények között élő síita arabok fellázadtak a központi hatalom ellen. Ekkortájt két jelentős síita hitszónok élt Irakban, Ali asz-Szisztani és Mohammad asz-Szadr. Kettejük közül utóbbi vált népszerűbbé, mivel radikálisabb nézeti több fiatalt vonzottak, és fokozatosan mozgalom alakult ki körülötte a bagdadi városrészben, ahol élt és prédikált. Végül a felkelést Szaddam katonai erővel elfojtotta, azonban ez nem törte meg asz-Szadr népszerűségét. Az iraki vezetés számára egyre veszélyesebbé váló, lázító hitszónokot 1999-ben meg is gyilkolták egy mecset előtt Nedzsefben. A gyilkosság újabb síita felkelést váltott ki számos iraki városban, melyet újfent katonai erővel tört le a bagdadi vezetés, a felszín alatt azonban tovább forrtak az indulatok.
Amikor 2003 márciusában az Egyesült Államok lerohanta Irakot és eltávolította a hatalomból Szaddam Husszeint, a helyzet jelentősen megváltozott. Az országot addig vezető szunnita arabokat eltávolították a hatalomból, mivel sokan közülük tagjai voltak a Baasz Pártnak, emellett a hadsereget és a rendvédelmi szerveket is leszerelték. A csalódott szunniták jelentős része, mind a törzsek, mind a Baasz Párt korábbi tagjai, felkelésbe kezdtek az amerikai csapatokkal és szövetségeseikkel szemben.
Ezzel párhuzamosan Mohammad asz-Szadr fia, Muktada asz-Szadr, aki 1999 óta átvette apja helyét, mint az ország egyik vezető hitszónoka, hivatalosan is létrehozta a Szadrista Mozgalmat. Asz-Szadr hívei – és az amerikai katonák is – a bagdadi városrészt, amit hivatalosan Forradalmi Városnak neveznek csak Szadr Városként emlegették. A Mozgalommal párhuzamosan egy fegyveres milícia is létrejött, a Mahdi Hadsereg, mellyel asz-Szadr háborúba kezdett mind a szunnita felkelők, mind a központi kormányerők és a velük szövetséges nyugati koalíciós csapatok ellen. Ez volt az iraki szektariánus polgárháború, ami 2006-tól egészen 2008-ig tartott.
2007 elején Muktada asz-Szadr Iránba menekült Irakból. Az amerikai csapatok ekkor jelentős előre lepéseket értek el a stabilizációs műveletekben, és sikerült a szunnitákat is meggyőzni, hogy támogassák a koalíciós csapatokat tevékenységét. 2007 nyarán asz-Szadr egyoldalú tűzszünetet hirdetett annak része ként, hogy a Szadrista Mozgalom párttá alakuljon, és fokozatosan beintegrálódjon az új iraki parlamentáris rendszerbe. 2008 nyarán az iraki Hadsereg rajtaütött a Mahdi Hadsereg egyik központján Bászrában, ezzel komoly csapást mért a szervezetre. Asz-Szadr, részben a tűzszünet fenntartása érdekében, feloszlatta a Mahdi Hadsereget 2008 augusztusában – igaz helyettük létrehozott más, a személyéhez hű milíciákat. A 2010-es választásokon asz-Szadr mozgalma 40 helyet szerzett az iraki parlamentben. 2011 után, amikor az amerikai csapatok elhagyták az országot, asz-Szadr visszatért Irakba.
2011-ben egy új fenyegetés jelent meg Irakban. Az arab tavasz hatására az országban is komoly elégedetlenségi mozgalom indult az Irakot eluraló felekezeti ellentétek, szegénység és korrupció ellen. Az elégedetlenségi mozgalmak és a szomszédos Szíriában kibontakozó polgárháború hatására az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet is jelentősen megerősödött és hódító hadjáratba kezdett. 2013 során Irak területére is betörtek és jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá. Asz-Szadr ismét egyesítette fegyveres milíciáit, és létrehozta a Béke Századok nevű szervezetet. Céljuk a síita kegyhelyek és mecsetek védelme és őrzése volt, mivel a szunnita vallási alapokra építkező Iszlám Állam terroristái gyakran támadták ezeket a létesítményeket. A Béke Századok erői emellett részt vettek többek közt Tikrit városának 2015 tavaszi visszavételében is. Ezeknek is köszönhetően asz-Szadr és mozgalma növelni tudta népszerűségét.
Irak problémáit azonban az sem oldotta meg, hogy sikerült visszaverni az Iszlám Államot. 2015-től folyamatosak voltak a tiltakozások és tüntetések, melyek nem ritkán váltak erőszakos ellenállássá. A 2021 őszi parlamenti választásokon az Irán-barát síita politikai csoportok visszaszorultak, míg a Szadr Mozgalom előretört. Az eredmény ellen több csoport is tiltakozni kezdett, feltehetőleg iráni támogatással. November 5-én véres összecsapásra került sor a biztonsági erők és a tüntetők között, amikor a tüntetők megrohamozták a Zöld Zónát, köveket és más tárgyakat dobáltak a rendőrökre és épületekre. A rendőrség végül erővel lépett fel és vetett véget a zavargásoknak, amelynek során legalább 3 személy életét vesztette és 125-an megsérültek. Két nappal később, válaszul a rendőri fellépésre, merényletet kíséreltek meg Musztafa Al-Kadhimi miniszterelnök ellen, amiben a politikus megsérült, hat testőre pedig életét vesztette.
A belpolitikai válság közepette 2022 tavaszára sem sikerült Irakban kormányt alakítani, ezért június 13-án asz-Szadr bejelentette, hogy ő és a Szadrista Mozgalom összes tagja, ami 73 képviselőjével az egyik legnagyobb frakció a 329 fős parlamentben, képviselői lemondanak parlamenti mandátumukról, mivel nem sikerült megegyezni a többi parlamenti párttal, hogy egy többségi, koalíciós kormányt alakítsanak az Irán támogatását élvező pártokkal szemben. A lemondást követően azonnal tüntetések kezdődtek Bagdadban, melyek egyre feszültebbé váltak. Augusztus 29-én asz-Szadr bejelentette, hogy mozgalmát feloszlatja és visszalép a politizálástól, egyedül apja mauzóleumának gondozását tartják meg. A bejelentés hatására a feszült bagdadi helyzet gyorsan eszkalálódott, asz-Szadr hívei megrohamozták az elnöki palotát a Zöld Zónában. A biztonsági erők kijárási tilalmat hirdettek és kiszorították a tüntetőket a kormányzati negyedből. Az akció következtében 23 tüntető életét vesztette. Végül a kedélyeket maga asz-Szadr csillapította, aki másnap felszólította a tüntetőket, hogy nyugodjanak meg és térjenek haza otthonaikba. Ezt követően az iraki biztonsági erők is feloldották a kijárási tilalmat.
Ezek az események is jól példázzák, mennyire ingatag Irak politikai helyzete, és mennyire nem sikerült a demokratikus alapok megszilárdítása az Egyesült Államok 2003-as invázióját követően. Az ország társadalma jelenleg is a vallási, szektariánus alapon szerveződik, miközben jelentős hatással vannak az egyes politikai pártokra a környező országok, első sorban a síita iráni, és a szunnita szaúdi vezetés. A jelenlegi válság nyugvópontra jutott, azonban meg nem oldódott, és szükség volna arra, hogy a parlamenti frakciók egy koalíciós kormányt alakítsanak, ami képes a stabilitás megteremtésére, ennek azonban a közeljövőben kicsi a valószínűsége.
A nyitókép forrása: Wikipedia
