Gibraltár

Gibraltár

Adjátok vissza a sziklámat?

2017.09  | Olvasási idő: 8 perc

A napsütötte Gibraltár idén tavasszal azt követően került a híroldalak címlapjára, hogy a korábbi brit konzervatív vezető, Michael Howard utalást tett arra, hogy Theresa May miniszterelnök követheti Margaret Thatcher példáját és a Falkland-szigetekhez hasonlóan háborút indíthat Gibraltár megvédéséért. De mi is a helyzet Gibraltárral? Hogy okozhat a ’Szikla’ ekkor problémát?

Az apró brit terület, amely elsődlegesen az ott élő majmokról híres, valamint arról, hogy itt házasodott össze John Lennon és Yoko Ono, a Brexit-folyamat egyik kulcsfontosságú kérdésévé vált áprilisban. Bár a feszültség azóta csökkent valamelyest, érdemes megvizsgálni a részleteket.

Sok minden foroghat kockán Gibraltár kapcsán
Forrás: Shutterstock

Több a majmoknál

Gibraltár egy apró kiszögellés az Ibériai-félsziget déli csücskén. A Szikla a spanyol örökösödési háború (1701-1714) után került brit kézre. Az akkori spanyol király örökös nélkül halt meg, és minden európai uralkodó saját támogatottját látta volna szívesen a trónon. 1713-ban az utrechti béke értelmében V. Fülöp került a spanyol trónra, az európai hatalmak pedig területeket kaptak kompenzációként. Gibraltár ekkor került Nagy-Britanniához, és brit tengerentúli terület azóta is. Saját, 17 fős választott parlamenttel rendelkezik, államfője pedig II. Erzsébet királynő. És miért is fontosak a majmok? Gibraltár híres a berber makákókról – több mint 200 él a területen, Európában egyedülálló módon teljesen szabadon. A legenda szerint a brit fennhatóság addig tart, míg élnek majmok Gibraltáron.

Azonban nem mindenki elég türelmes ahhoz, hogy a majmok elvándorlását kivárja. A Szikla már régóta vita tárgyát képezi az Egyesült Királyság és Spanyolország között, az elmúlt évtizedekben kétszer is tartottak népszavazást a hovatartozásról. Először 1967-ben választhattak az ottélők a spanyol vagy a brit fennhatóság között, majd 2002-ben a megosztott szuverenitás kérdése került a szavazólapra. A szavazók mindkét alkalommal a britek mellett voksoltak, és a legutóbbi szavazás óta viszonylagos nyugalom volt a kérdést illetően.

Nagy-Britannia és Spanyolország között

A Szikla rengeteg turistát vonz évente, és a környező országokból (elsősorban Spanyolországból és Portugáliából) áramló munkaerőre is erősen támaszkodik. A legerősebb szektor a szolgáltatás; azon belül is a pénzügyi szolgáltatások, a turizmus és a szállítás tartozik a terület húzóágazatai közé. Ezek közül mind jelentősen függ a többi EU-tagállammal való együttműködéstől, így az Unióból – és az egységes piacból – való kilépés komoly károkat okozhat a gazdaság számára. Néhányan attól is félnek, hogy Spanyolország ismét lezárhatja a határát, ahogyan Franco idejében, 1969-ben történt. (A blokád csak 1985-ben ért véget.)

Ugyanakkor Gibraltár rengeteg szállal kötődik Nagy-Britanniához is. Sokak szerint a Spanyolországtól eltérő gazdasági szerkezet a felelős elsősorban a terület gazdasági növekedésért. Kereskedelmileg a Szikla stratégiai ponton helyezkedik el, az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert összekötő szállítási útvonalak kereszteződésében, amely meghatározó szempont a brit kereskedők számára. Szintén itt található a brit haditengerészet egy fontos bázisa.

Brexit, és ami utána jön

2016-ban Gibraltár lakosságának 95%-a az EU-ban való maradásra voksolt. Nem sokkal ezután Fabian Picardo, Gibraltár első minisztere tárgyalásokat kezdett Nicola Sturgeon skót első miniszterrel arról, milyen lehetséges módon maradhatnának az Európai Unióban. Picardo úgy nyilatkozott, hogy minden elképzelhető modellt megvizsgálnak, legyen az egy Liechtenstein vagy Andorra helyzetéhez hasonló modell, vagy az egységes piachoz való hozzáférés.

A brit kormány Brexit-kiadványa nem említi Gibraltárt külön. Azonban az Európai Bizottság által kiadott dokumentum kifejti, hogy a „Brexit-megállapodás csak akkor terjeszthető ki Gibraltárra, ha erről Spanyolország és az Egyesült Királyság külön megegyezik,” ezzel effektíve vétójogot adva Madridnak. Ez hatalmas felháborodást váltott ki a britek körében, mind a politikusok mind az állampolgárok részéről. A brit kormány sietett leszögezni, hogy a Szikla helyzete nem képezheti vita tárgyát, ezzel feszült hangulatot adva a kilépési tárgyalások kezdetének.

kep_1.png

kep_2.png

A britek a Twitteren sem rejtették véka alá felháborodásukat 
Forrás: Twitter és Twitter

Spanyolországnak régóta célja a megosztott szuverenitás, azonban a jelenlegi motivációjuk valószínűleg inkább más lehet. Az alacsony vállalati adó vonzóvá teszi Gibraltárt a szolgáltatási ágazat számára, és Madrid szívesebben látná ezeket a beruházásokat a saját országában. A történésekkel egyidőben Spanyolország megígérte, hogy nem vétózná meg egy független Skócia felvételét az Unióba, amely lépés valószínűleg támogatókat hivatott szerezni saját, Gibraltárt érintő terveihez.

Tavasz óta a feszültségek csillapodtak, és a tárgyalások más kérdések irányába mozdultak el, Gibraltár ügye a háttérbe szorult. Alfonso Dastis spanyol külügyminiszter augusztusban úgy nyilatkozott, hogy nem fogják meggátolni a Brexitről való megegyezést csak azért, hogy szuverenitást szerezzenek Gibraltár fölött. Úgy tűnik tehát, a kérdés ideiglenesen lekerült a napirendről, azonban messze nem végleg. Dastis ugyanis sietett leszögezni, hogy Spanyolország igyekezni fog mindenkit meggyőzni Gibraltáron, hogy a megosztott szuverenitás járható út, amelyet érdemes lenne feltérképezni. 

 

A nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!