Hírszerzési együttműködés V4 keretben

Hírszerzési együttműködés V4 keretben

Fény és árnyék

2018.07  | Olvasási idő: 10 perc

Az elmúlt néhány évben az Európai Unió bizonyos tagállamainak területén megnövekedett a terrortámadások száma: leginkább Franciaország, Belgium és Németország volt érintett. Az ilyen akciók sikere még világosabbá tette a koordináció és interoperabilitás hiányát, melynek része a hírszerzési információmegosztás nehézkessége a nemzetállami hatóságok és az EUROPOL között. Mindez rávilágított, hogy mekkora szükség van az EU-országok hírszerzésének és bűnüldözésének reformjára, az egymással való együttműködés és információmegosztás javítására. Sokakban felmerült tehát az igény – és jelen írás is emellett érvel –, hogy erősíteni kell a regionális csoportok közötti együttműködést, így például a visegrádi országok között is.

Jelen cikk fő gondolata tehát, hogy a regionális biztonsági integrációk – az információmegosztásban részt vevők szűkebb köre miatt – sokkal hatékonyabbak lehetnek ebben a tekintetben. Ez azon az elven alapul, hogy “minél több embert avatsz be a titkaidba, azok annál kevésbé lesznek biztonságban”. Ebből kiindulva nem meglepő, hogy az országok általában inkább kétoldalú kapcsolatokat tartanak fenn a hírszerzési együttműködések tekintetében, a multilaterális együttműködések tekintetében pedig mindig megpróbálják olyan szűkre szabni a kereteket, amennyire csak lehet.

Miközben kutatásaimat végeztem a V4 országainak hírszerzési együttműködéséről a Glasgow-i Egyetem és az Antall József Tudásközpont közös programja során, rájöttem, hogy nincs olyan több országot összefogó hírszerzési együttműködési modell, amit alkalmazni lehetne a V4 országok tényleges együttműködésére, vagy melynek alapján a csoport országai szorosabbra fűzhetnék együttműködésüket. A szakirodalom ezen a ponton tehát hiányos. Emiatt a hiány miatt szentelem írásom következő részét azoknak a tényezőknek, melyek gátolják a visegrádi országok együttműködési képességét a hírszerzés területén, és megpróbálom érzékeltetni a V4 rendszerének különleges jellegzetességeit, valamint bemutatni a nemzetközi hírszerzési együttműködésről jelenleg elérhető szakirodalmat.

A Visegrádi Négyek vezetői a magyar V4-elnökség nyitóünnepségén
Forrás: Wikipedia

A V4-együttműködés mint az együttműködés regionális/nemzetközi modellje határozottan keveset kutatott téma. Ez részben azzal magyarázható, hogy maga az együttműködés is teljesen egyedülálló, emiatt ellenáll a hagyományos elemzési kereteknek. Ennél is nehezebb éppen a hírszerzési együttműködést vizsgálni (akár kétoldalú, akár multilaterális alapon), mert a titkosság a hírszerzés alapvető jellegzetessége, és ez rendkívül nehézzé teszi az analitikus eszközökkel való megközelítést. Először is, a V4 együttműködés nehezen tanulmányozható, mivel nincsen a V4-hez hasonló vagy annak megfelelő nemzetközi együttműködési modell, amivel össze lehetne hasonlítani. Az egyik meghatározó jellegzetesség, hogy a V4-ek főleg kulturális és politikai szinten alkotnak szövetséget, bármiféle intézményi együttműködés nélkül. Semmi nem kötelezi a V4 országait, hogy bizonyos kérdésekben azonos álláspontot alakítsanak ki, főleg nem a saját nemzetállami érdekeik kárára.

A Visegrádi Csoport együttműködése Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia (ma Cseh Köztársaság és Szlovákia) kezdeményezése volt az 1990-es évek elején, miután a hidegháború véget ért, és a visegrádi országok visszanyerték teljes függetlenségüket. Célja az volt, hogy elősegítse a régió európai integrációját. Sokan “ad hoc együttműködésként” gondoltak a V4-együttműködésre, melyre azért volt szükség, hogy a keleti blokk megszűnése után potenciálisan fellépő elszigetelődéssel szemben védje a tagországokat, és hogy segítse felvételüket az Európai Unióba (EU). Ezt a célt 2004-re minden visegrádi ország elérte, illetve a NATO-ba is felvételt nyertek – többségükben 1999-re, Szlovákia pedig 2004-re.

A nyugati integráció célját követve a visegrádi országok félretették történelmi sérelmeiket, és a többi nemzetközi/regionális együttműködéssel szemben, melyeknek állandó intézményi struktúrája van (mint például az EU-nak vagy Afrikai Uniónak), inkább laza szövetséget építettek, mely könnyebbé tette együttműködésüket: ez a megközelítés kevesebb intézményi kötöttséget és kevesebb követendő normát jelentett. Ez az együttműködési struktúra különleges és egyedülálló ma is, hiszen továbbra is nélkülöz egy sor olyan elemet, ami jelen van a legtöbb nemzetközi együttműködésben, vagyis:

  • a szervezett struktúrát,
  • az írásban lefektetett, szilárd szabályokat az együttműködéshez,
  • a hivatalos székhelyet,
  • a szigorú napirendet,
  • és végül az egynél több intézmény létrejöttét (minthogy az egyetlen valódi V4-es intézmény a Nemzetközi Visegrádi Alap)

Szorosabban a hírszerzési együttműködést tekintve elmondható, hogy a legfontosabb együttműködést nehezítő tényező “a hírszerzés alapvetően titkos természete”. Valóban, a jelenleg elérhető szakirodalom gyakran kiemeli, hogy a hírszerzési információcsere és a hírszerzési együttműködés szavak lényegében oximoront jelentenek, hiszen maga a “megosztás” és az “együttműködés” is a hírszerzés alaptermészetével, vagyis a titkossággal összeegyeztethetetlen dolog. A hírszerzési irodalom tehát igen korlátozott, legalábbis ahhoz képest biztosan, hogy mekkora szerepet játszik a világ biztonságában. Hasonlóképpen, sok kritika is éri a nemzetközi hírszerzési együttműködést gondolatát, hiszen a következő veszélyekel járhat:

  • redundanciákat és párhuzamosságokat teremthet az államok és szervezetek egyes intézményei között (például az EU tagállamai és az EUROPOL között),
  • a különböző országok különböző hírszerzési rendszerei közötti eltérések információkezelési problémákat okozhatnak,
  • az információmegosztás kihívásokat jelenthet az egy adott államban működő, egymással is vetélkedő hírszerzési szervezetek viszonya szempontjából is.

A “megosztás” és az “együttműködés” a hírszerzés alaptermészetével, vagyis a titkossággal összeegyeztethetetlen dolog
Forrás: Shutterstock

Elemzők és hírszerzők sokszor vizsgálták már a nemzetközi kapcsolatok és a gazdaságpolitika elméletei nyomán a hírszerzési együttműködések kialakulását is, feltéve azt a kérdést, hogy melyek azok a tényezők, melyek segítik kialakulását, illetve melyek akadályozzák azt. Ennek ellenére továbbra is hiányoznak azok a kifinomult modellek, melyek megmagyaráznák a hírszerzési együttműködés jelenségét. Az elérhető szakirodalom általában egyes rövid epizódokat és esettanulmányokat sorol fel, mikor bizonyos országok valóban szorosabbra fűzték hírszerzéseik együttműködését, például a 9/11 terrortámadások után, vagy az iraki tömegpusztító fegyverek kérdésében. Emellett olyan, szilárdan kiépített kormányközi intézmények és szervezetek keretében vizsgálja az együttműködést, mint például az EU vagy Afrikai Unió (AU). A legtöbbet tárgyalt esetet Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hírszerzési együttműködése, illetve e két ország hírszerzési kultúrája jelenti. Regionális nemzetközi hírszerzési együttműködés tekintetében a jelenlegi szakirodalom nagy része az EU és az AU egyes országait mutatja be, illetve azt a következtetést vonja le, hogy az államok akkor lépnek hírszerzési együttműködésre, ha rendelkezésre állnak olyan intézmények, melyek alapját a szilárd regionális gazdasági közösség jelenti.

Ezzel szemben, bár a visegrádi országok együttműködése regionális, az nem intézményi keretben valósul meg, amit a szakirodalom eddig nem vizsgált, és nem vett napirendre. A Visegrádi Csoport jelenleg még nem rendelkezik olyan intézménnyel, ami az információk gyűjtését vagy megosztását V4 keretben tenné lehetővé. Ami a jövőt illeti, nem is áll rendelkezésre használható modell a V4 országok számára, amihez fordulhatnának. Bár a V4 országainak hírszerzései között nincs szerves együttműködés az országcsoport szintjén, valószínű, hogy a szervezetek olykor mégis együttműködnek, akár bilaterális, akár multilaterális alapon, a V4 országok szintjén és akár nem V4 országokkal is. Ebben az értelemben a hírszerzési információcsere más felületeken keresztül történik, így a berni klubon, a Counter Terrorism Groupon (CTG) vagy a Közép-Európai Konferencián (CEC) keresztül, esetleg bizonyos NATO-fórumok (NATO special committee (AC/46)), az EUROPOL vagy az INTERPOL révén.

A visegrádi csoport tehát egy egyedülálló nemzetközi együttműködés, mely nem hasonlítható más modellekhez, ez pedig megnehezíti annak feltárását, hogy miként valósulhat meg a hírszerzési együttműködés. Mivel nincs modellként felhasználható keretrendszer, és máshová sem lehet inspirációért nyúlni, még nehezebb lesz a V4 országainak hírszerzési együttműködést kialakítani, ha egyszer a jövőben úgy döntenek, hogy mégis szükség volna rá. Ebben az értelemben előnyös lenne több figyelmet fordítani a tudományos kutatásra; főként annak modellezésére (vagy legalábbis különböző megközelítésekkel való feltérképezésére), hogy miként alakul ki a hírszerzési együttműködés, és milyen jövőbeli utat járhat be a V4 országcsoport a védelem és a hírszerzés területén. Lehetséges, hogy ezeket a modelleket később más országok is felhasználhatnák, akik a jövőben hírszerzési regionális együttműködést terveznek, de hiányoznak a gazdaságban és politikában már bejáratott stabil struktúrák. Ezek a modellek, ahogy a cikk első felében is szó volt róla, hozzájárulhatnak, hogy bizonyos EU tagországok között is könnyebbé tegyék a hírszerzési együttműködést (hiszen nem az egész Uniót érintenék, így szűkebb volna a kör). Sőt, talán a meglévő együttműködéseket is hatékonyabbá lehetne eképpen tenni. Mégis, mielőtt hasonló vizsgálódásba kezdünk, a kutatás napirendjének érintenie kell azt a kérdést, hogy lehetséges-e egyáltalán a hírszerzési együttműködés olyan laza keretben együttműködő országok esetében, mint amilyen a visegrádi országok csoportja.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!