Hogyan alakította át a QR-kód a kínaiak életét?

Hogyan alakította át a QR-kód a kínaiak életét?

2019.04  | Olvasási idő: 7 perc

A QR-kód különböző alkalmazási módjai hazánkban sem ismeretlenek, azonban jelentősége nálunk sosem volt akkora, mint az ázsiai kontinensen, különösen pedig Kínában. Az említett országban a kód felhasználása nagyon sokrétű, sőt egyes esetekben egészen meghökkentő. De miben rejlik a kis négyzetek jelentősége? Hogyan válthatja ki a készpénz használatát, és miért nőtt meg miatta drasztikusan a feljelentések száma Kínában?

shutterstock_1189321630.jpg

Forrás: Shutterstock

Az elmúlt két évtized folyamán már Nyugaton is köztudottá vált, hogyha valaki Kínába utazik, el kell felejtenie a hazánkban ismert internetes oldalakat, applikációkat, hiszen a kínai Aranypajzs projekt (jindun gongcheng, 金盾工程) alkalmazása által a Kínai Népköztársaság (KNK) tulajdonképpen ellehetetlenítette a nyugati internetes cégek, weboldalak működését az ország területén belül. A program egyfajta állami tartalomszabályozó rendszerként funkcionál, gyakorlatilag az interneten megtalálható tartalmakat cenzúrázza. A projektet a KNK Közbiztonsági Minisztériuma hozta létre, az első tervek hivatalosan 1998-ban jelentek meg. A tűzfal használatának következtében Kínában ma már minden általunk használt, Nyugaton elterjedt alkalmazásnak van egy kínai alternatívája, így a kínaiak pl. Google helyett Baidut, YouTube helyett Youkut, Twitter helyett Weibot, eBay helyett pedig Taobaot használnak. Ezek a – tulajdonképpen monopolhelyzetben lévő – kínai fejlesztésű alkalmazások több száz millió aktív felhasználóval rendelkeznek, s mára fejlettségüket és diverzitásukat tekintve messze meghaladják nyugati versenytársaikat. A kínai alkalmazások közül kétségtelenül a Tencent Holdings Limited néven ismert hatalmas technológiai vállalat által 2011-ben létrehozott, a kínai Facebookként vagy WhatsAppként számon tartott WeChat (Weixin, 微信) rendelkezik a legnagyobb ismertséggel és a legtöbb felhasználóval. Ez egy komplex alkalmazás, mely az üzenetküldésen túl egyben mobilos fizetőeszköz és kiterjedt közösségi hálózat is. Az alapvető funkciók mellett a felhasználók az applikáció segítségével tudnak játszani, híreket olvasni, számlákat befizetni, különböző szolgáltatásokhoz időpontot foglalni, ételt vagy taxit rendelni – sőt akár adományt is lehet küldeni vele különböző szervezetek számára. Az alkalmazást letöltők száma évről évre intenzíven nő, hiszen amíg 2011 végére megközelítőleg 50 millió felhasználója volt, addig 2018-ra ez a szám már meghaladta az 1083 millió főt, és ezzel a WeChat jelenleg a világ ötödik legnépszerűbb közösségi portálja. A QR-kód kínai térnyerése is nagymértékben a WeChat használatnak köszönhető, hiszen a regisztráció folyamata során az alkalmazás mindenki számára generál egy egyéni, egyfajta személyazonosítóként is funkcionáló QR-kódot. Mivel a WeChatre csak telefonszámmal lehet regisztrálni, a kapott QR-kód is telefonszámhoz rendelt, ám percenként automatikusan megváltozik, ezáltal is növelve a személyes adatok védelmét. A kód használatával a kapcsolatteremtés sokkal gyorsabb, hiszen ha két WeChat felhasználó megismerkedik egymással, nem kell név vagy azonosító szám alapján keresniük egymást, hanem egyszerűen be tudják szkennelni a másik egyéni kódját. Az alkalmazásba bele van építve egy QR-kód olvasó, így nem szükséges külön applikációt letölteni erre a célra. A közösségi média mellett a QR-kód több más módon is szolgálhat még személyazonosításra, hiszen számos intézménynél és rendezvénynél alkalmazzák „beléptetőkártyaként”, mely egyből megjeleníti az adott felhasználó adatait és vonatkozó jogosultságait. A kínai kormány az elmúlt években több kísérleti programot is elindított arra vonatkozóan, hogy az állampolgárok saját WeChat-profiljukat hivatalosan regisztrált – virtuális, ám a hagyományos változattal teljesen egyenértékű – személyi igazolványként is használhassák. Az első ilyen program 2017 végén indult el a Guangdong tartománybeli Guangzhou város Nansha kerületében, és hatalmas érdeklődés övezte, hiszen kínai források szerint huszonnégy órán belül több mint harmincezer ember jelentkezett rá. A QR-kód egyébként egy kétdimenziós vonalkód – igazából pontkód –, amit a japán DENSO WAVE cég fejlesztett ki, és alkalmazott először 1994-ben. A QR-kód ingyenesen felhasználható, nyílt szabvány. A vonatkozó szabadalmak a feltaláló cég tulajdonában állnak, viszont a QR-kód szabványnak megfelelő alkalmazása költségmentes.

Kínában a fekete-fehér kódnak a közösségi média mellett az egyik legfontosabb szerepe a mobilfizetésnél van, hiszen mára a buszjegytől kezdve a piacon árult zöldségeken át szinte bármit kifizethetünk a telefonunkkal. Köztudott, hogy a készpénzforgalomban használt érméken és bankjegyeken rendkívül sok baktérium található, így ennek a technológiának az alkalmazása higiéniai szempontból sem elhanyagolható az 1,4 milliárd fölötti népességű ország számára. Egyesek már készpénzmentes gazdaságról beszélnek, hiszen egyre kevesebb kínai használ fizikai formában megjelenő fizetőeszközt; olyannyira, hogy azt az eladók sok helyen nem hajlandóak elfogadni a vásárlóktól, így a Kínai Jegybank tavaly külön figyelmeztette az egyes boltokat, hogy a készpénz továbbra is hivatalos fizetőeszköz maradt az országban, így kötelesek elfogadni, ha valaki azzal szeretne fizetni. Magyarország is meglátta a potenciált abban, hogy az ideérkező kínai turisták vásárlási kedve számottevően nő, ha a digitális pénztárcájukból költhetnek, mivel ez számukra sokkal gyorsabb és kényelmesebb, mint a készpénzes fizetés. Az idei évtől ezért az UniCredit bankkártya-elfogadó partnereinél Magyarországon is használható Kína egyik legnépszerűbb mobilfizetési megoldása, az Alipay a hozzánk érkező vagy itt élő kínaiak számára.

QR-kód segítségével szinte tényleg bármit kifizethetünk, sőt ismerőseinknek is egyszerűen utalhatunk pénzt általa. A fizetésre alkalmas applikációkat előzetesen össze kell kötni személyes adatainkkal, azonban fontos kiemelni, hogy ezek az alkalmazások nem válnak bankkártyává, hiszen először a saját kártyánkról kell átutalnunk a pénzt az adott appba. A vásárlás kétféleképpen történhet, de a QR-kódnak mind a kettőben elengedhetetlen szerepe van. Vagy a vásárló mutatja a saját QR-kódját, és azt az eladó szkenneli be, vagy pedig a fogyasztó szkenneli be a termék vagy szolgáltatás QR-kódját. A praktikumon túl a gyors és egyszerű, mobiltelefonon keresztül történő fizetésnek veszélye is van, hiszen az eszközöket számos esetben hackerek manipulálják, hogy adatokat lopjanak el, de sokszor olyan esetek is előfordulnak, amikor a csalók a saját bankszámlájukhoz vezető QR-kódot egész egyszerűen az eredetileg kihelyezett elé teszik, hiszen ránézésre nem vehető észre a különbség. A szolgáltatók folyamatos fejlesztésekkel igyekeznek minél biztonságosabbá tenni a mobilfizetést. Az Alipay például február végén jelentette be, hogy alkalmazását egy Security Guard névre keresztelt új funkcióval bővíti azzal a céllal, hogy az esetleges csalásokat megakadályozza és nyomon kövesse. A csalás elleni frissítés létrehozásában és ellenőrzésében országszerte huszonhat közbiztonságért felelős szerv vett részt.

shutterstock_1240987984.jpg

Kínában szinte már az összes utcai árusnál tudunk a telefonunkkal fizetni a QR-kódot használva
Forrás: Shutterstock

Jelenleg Kína rendelkezik a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő mobilfizetési piacával. Ezt tulajdonképpen a már említett két hatalmas szolgáltató uralja. Az egyik az Alibaba Group alá tartozó AliPay (új neve: Ant Financial Services Group, kínai neve: Zhifubao, 支付宝), a másik pedig a Tencent által működtetett WeChat Pay (Weixin zhifu, 微信支付), illetve a TenPay (Caifutong, 财付通) 2017-es adatok szerint az előbbi piaci részesedése a mobilfizetés területén 53,76% volt, míg az utóbbié 38,95%. 2018-ban a WeChat platformján történő fizetések értéke már 333,9 milliárd jüan volt. A két óriásvállalat versengését gyakran „lóversenyként” szokták emlegetni a sajtóban, mivel mindkét cég vezetőjét Ma-nak hívják – a Tencent vezérigazgatója Ma Huateng, az Alibaba Csoporté Ma Yun – ez pedig kínaiul lovat jelent. A verseny tétje nem kevesebb, mint az, hogy kinek sikerül megszereznie a tartós dominanciát a világ legdinamikusabban fejlődő országának digitális gazdaságában.

Kínában a 2002-ben alapított Beijing Inspiry Technology cég szolgáltatja a QR-kód általi fizetéshez használt eszközöket és technológiákat a legnagyobb internetes cégek – pl. WeChat, AliPay, UnionPay, Meituan-Dianping – számára. A vállalat alapítója és elnöke Wang Yue, akit a helyi sajtóban gyakran emlegetnek a QR-kód – a kínai elnevezés pontos fordítását tekintve kétdimenziós vonalkód (erweima, 二维码) – atyjaként. 2005 és 2006 között Wang és csapata fejlesztette ki a Han Xin Code (Han xin ma, 汉信码) névre keresztelt irányelvet, amely az első nemzeti QR-kódra vonatkozó szabvány volt Kínában. 2014-ben a cég – a mobilfizetések növekvő száma miatt – megalkotta az első önkiszolgáló QR-kód-olvasóját, az úgynevezett Smart Boxot, melyet gyakran „kis fehér doboznak” (xiao bai he, 小白盒) is neveznek. Az eszköz mára nagy népszerűségnek örvend, ennek oka pedig a gyorsaság mellett abban is keresendő, hogy a készülék ára sokkal kedvezőbb, mint a manuálisan használható változaté.

Ha a világhírű luxusipari termékek olcsóbb változatának elkészítéséről – tehát lényegében hamisításáról – van szó, szinte mindenkinek Kína jut eszébe. Ez nem csupán  a nyugati emberek rosszindulatúságából, illetve az egyes országok hatalmas kínai export miatt kialakult féltékenységéből fakad, hiszen valójában maguk a kínai állampolgárok azok, akik leginkább szkeptikusak az országukban értékesített áruk minőségével és eredetiségével kapcsolatban. Amikor felmerül a kérdés, hogy miért éppen Kína jár az élen a QR-kódok használatában, akkor ez a szkepszis lényegi pont, hiszen az ország régóta igyekszik felszámolni a tisztességtelen vagy versenykorlátozó piaci magatartást, illetve egyre nagyobb hangsúlyt helyez a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmére. A monokróm kódok ezen a problémán nagymértékben segítenek, hiszen mostanra azok egyfajta tanúsítványként is szolgálnak az egyes termékeknél, így az ügyfél a vásárlás előtt le is ellenőrizheti azokat, sőt a WeChat egyik funkciójának köszönhetően azt is megtudhatja, hogy az adott terméknek van-e esetleg olcsóbban beszerezhető változata online. Ennek legnagyobb jelentősége a különböző gyógyászati, élelmiszeripari és kozmetikai termékek vásárlásánál van. Ha a terméken feltüntetett QR-kód nem vezet el a hivatalos weboldalra vagy nem tartalmazza a megfelelő információkat – különös tekintettel a forgalomba hozatali engedélyre – egyből megkérdőjelezhető a produktum eredetisége. Az ilyen esetek nagyon gyakran szolgálnak hatósági feljelentések alapjául. A gyógyszer- és élelmiszeriparban elterjedtebb egyébként a DataMatrix elnevezésű kétdimenziós kód használata, mivel ez a QR-kóddal ellentétben nagyon kicsi méretben is jól beolvasható.

Kínában a QR-kódokat marketing célból is rengetegszer használjak, a reklámokban és a plakátokon, ugyanis weboldal helyett ezeket a kódokat tüntetik fel, mivel ezek gyorsan elvezetnek a keresett információkhoz. Az sem ritka, hogy az egyes rendezvényeken reklámemberként dolgozók öltözékén is ez a kód jelenik meg, hiszen így sokkal bővebb tájékoztatás adható az adott termékről vagy szolgáltatásról.

Az eddig bemutatott felhasználási módokon túl az említett kódoknak van néhány egészen meglepő alkalmazása is. Egyre elterjedtebb például, hogy a kínai esküvőkön is mobilfizetést alkalmaznak, így nem kell borítékkal bajlódni, egyszerűen elég egy jól látható helyre kihelyezni a pár bankszámlájához tartozó QR-kódot. Emellett hajléktalanok is gyűjtenek ezzel a módszerrel, sőt akár templomok számára is könnyedén tudunk adakozni.

shutterstock_608480789.jpg

A kisállatok nyakörvén is sok esetben QR-kód lóg, melyek – mikrochip helyett – segítenek a házikedvencek azonosításában.
Forrás: Shutterstock

A kínai fejlesztésű applikációknak és mobilfizetési szolgáltatóknak külföldön ez idáig nem sikerült áttörő sikereket elérni, pedig bőven akadtak erre irányuló próbálkozások igen magas költségvetésű marketingkampányok bevetésével. Latin-Amerikában például Lionel Messi és Neymar, Indiában pedig a leghíresebb bollywoodi sztárok reklámozták a WeChatet. Nehéz megmondani, hogy egyes országokban miért sikeres a mobilfizetés és összességében a QR-kód használata, máshol pedig miért nem. Kínában a bankkártya használata sosem volt igazán népszerű, így ezt a lépcsőfokot átlépve a készpénzes fizetés után egyből a mobilfizetés terjedt el. Talán ez lehet az egyik oka a megoldás átütő sikerének, hiszen itt lényegesebb változás történt, mintha a bankkártya használatról a mobilos fizetésre kell áttérnie egy felhasználónak. A másik ok pedig a nyugati emberekben a kínai szolgáltatásokkal és technológiával szemben kialakult bizalmatlanság lehet. Összességében elmondható azonban, hogy az elmúlt két évtizedben a digitalizáció hatására a kínaiak gazdasági és társadalmi szokásai hatalmas átalakuláson mentek keresztül, a QR-kód népszerűsége az országban töretlen, sőt hónapról hónapra egyre szélesedik a felhasználási lehetőségeinek skálája.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!