Klímavédelem francia módra

Klímavédelem francia módra

Franciaország szerepvállalása a nemzetközi klímapolitikában

2021.03  | Olvasási idő: 8 perc

Emmanuel Macron köztársasági elnök 2017-es megválasztásakor célul tűzte ki, hogy a jövőben növeli Franciaország szerepét a nemzetközi klímapolitikai együttműködésben. Az ország már régóta elkötelezett élharcosa a klímavédelmi törekvéseknek – egyes megközelítések szerint a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 2015-ös tető alá hozása részben Franciaország hatékony diplomáciai törekvéseinek eredménye. A francia kormány 2017-ben bevezetett nemzeti klímaterve az állampolgárok életminőségének javításával párhuzamosan a környezet és az ökoszisztéma védelmére fókuszál. A környezet- és klímavédelem átfogó törvényi szabályozása azonban – az ambiciózus célkitűzések ellenére – egészen mostanáig váratott magára. Az ötéves elnöki ciklus utolsó időszakának lépéseivel a Macron nevével fémjelzett politikai vezetésnek minden lehetősége megvan arra, hogy maradandó hatást gyakoroljon a jövő generációinak mindennapjaira.

Földrajzi helyzete és domborzati viszonyai miatt Franciaország a globális klímaváltozás káros hatásai által potenciálisan leginkább érintett európai országok közé tartozik. Amellett, hogy az ország tengerentúli – különösen a csendes-óceáni térségben fekvő – területeire nagy veszélyt jelent a tengerszint emelkedése, az európai Franciaország számos részére is végzetes hatást gyakorolna egy esetleges klímakatasztrófa. Az ország hegységekkel sűrűn tűzdelt nyugati és keleti határterületein egyre szembetűnőbbek a gleccserek folyamatos olvadásának negatív következményei. Franciaország földközi-tengeri partvidékét nyáron az elsivatagosodás, télen az agresszív és kiszámíthatatlan esőzések sújtják, atlanti-óceáni partjainál pedig egyre hevesebb ciklonok nehezítik a halászati és a mezőgazdasági tevékenységet.

Az európai Franciaországban – a regionális éghajlati adottságoktól függetlenül – egyre forróbb nyarak kísérik az egyre enyhébb teleket. Ennek egyik legszembetűnőbb indikátora a hagyományosan a leghidegebb hónapnak számító január középhőmérsékletének éves alakulása, hiszen az az 1990-ben mért 4,78 ℃-ról 2019-re 7,14 ℃-ra emelkedett. A drasztikus időjárási változások fényében korántsem meglepő, hogy az ország vezetése teljes mellszélességgel kiáll a hazai és globális klímatörekvések mellett. A francia nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo-France elemzéséből kiderül, hogy a felmelegedés jelenlegi üteme mellett az évszázad második felében már az 50 ℃-os hőhullámok sem lesznek ritkák nyaranta. Mindez különösen súlyosan érinti majd a déli országrészt, ahol az ún. trópusi éjszakák – amelyek során még a hajnali órákban sem csökken 20 ℃ alá a hőmérséklet – már napjainkban is komoly megpróbáltatást jelentenek a lakosság számára. Az aktuális feltételek mellett tehát várhatóan inkább az Észak-Afrikára jellemző klíma uralkodik majd a Földközi-tenger északi partvidékén is.

Amennyiben a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik, a hőhullámok Franciaországban egyre gyakoribbá és hevesebbé válnak
Forrás: Melinda Nagy/Shutterstock

A klímaváltozás és a környezeti problémák következményeiből fakadó társadalmi feszültség, valamint fenyegetettségérzés is közrejátszik abban, hogy a francia politikai vezetés egy jelentős része maximálisan elkötelezett a klímavédelem mellett. Egy 2019-ben publikált kormányzati felmérésből kiderül, hogy a francia lakosság elsődlegesen a globális felmelegedés és a légszennyezés mindennapokra gyakorolt hatásaitól, illetve a klímaváltozás okozta természeti katasztrófáktól tart. A felmérésben megkérdezettek többsége úgy véli, hogy elsősorban az állam felelőssége a negatív környezeti hatások kiküszöbölése, valamint a környezeti problémák megoldása. A válaszadóknak szintén több mint fele ért egyet azzal, hogy az ökoszisztéma védelmének egyik legfontosabb tényezője a globális felmelegedés mérséklése. A társadalmi hozzáállást tekintve tehát nem meglepő, hogy a francia kormány a legkomolyabb jogi eszközökkel igyekszik felvenni a harcot az éghajlatváltozás és a további környezetpusztulás ellen.

A klímaváltozás ellen folytatott küzdelem legújabb mérföldköve egy átfogó klímatörvény (loi de climat) megalkotása, illetve annak alkotmányba foglalása. A törvénytervezet olyan általános érvényű pontokat tartalmaz, mint a fogyasztás, a termelés, a munkavállalás, a lakhatás vagy éppen a közlekedés szabályozása. Az előkészítési folyamat során a 2019-ben létrehozott ún. klímakonvent 150 önkéntes tagja tesz javaslatokat. A klímatörvény elsődleges célja, hogy a franciák életmódját – természetesen az ésszerűség keretein belül – egy valamelyest környezetkímélőbb mederbe terelje. A tervezetben szereplő ajánlások például betiltanák a fosszilis üzemanyagok népszerűsítését, valamint megszüntetnék a vasúttal helyettesíthető belföldi repülőjáratokat. A társadalmi igazságosságot kivétel nélkül szem előtt tartó javaslatok alapvető célja, hogy Franciaország 2030-ig legalább 40%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es adatokhoz képest.

A francia társadalom többsége támogatja az állam klímapolitikában történő fokozott szerepvállalását
Forrás: Hadrian/Shutterstock

Macron elnök a hazai környezet- és klímavédelem elkötelezett támogatásán túl a nemzetközi klímapolitikai együttműködésben is vezető szerepet szán országának. Hivatali ideje alatt Franciaország a már létező, releváns fórumok rendszeres résztvevője. A 2015-ös párizsi éghajlatváltozási konferencia egykori házigazdájaként az ország továbbra is elszántan tesz a témában zajló párbeszéd előmozdításáért. Az ENSZ égisze alatt idén megrendezett környezetvédelmi konferencia – amelynek célja a klímaváltozással összefüggésben az alkalmazkodás globális szintű elősegítése és támogatása volt – az egyre súlyosbodó és mind kiterjedtebb vízhiány jelenségével foglalkozott. A virtuálisan megtartott eseményen a francia elnök hangsúlyozta az ellenállóképesség kimagasló szerepét az olyan társadalmi sokkhatásokat előidéző jelenségek kapcsán, mint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány. Macron kiemelte, hogy a világon mintegy kétmilliárd ember mindennapjait keserítik meg a vízhiányból eredő kihívások. Ez az egyre növekvő számadat pedig az éghajlatváltozás okozta népességmozgás, azaz a klímamigráció fokozódásának veszélyével fenyeget. A francia elnök azonban – elsősorban a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény előírásaira hivatkozva – annak a jelentőségére is rámutatott, hogy az emberiség már elindult a klímaváltozás hatásainak mérséklése irányába.

Franciaország klímadiplomáciájának egyik leghangsúlyosabb irányelve, hogy a környezeti változások eltérő mértékben érintik a különböző országokat: a fejletteket kevésbé, míg a fejlődőket sokkal markánsabban. A francia retorika szerint tehát a klímaváltozás lassítása kéz a kézben jár az egyenlőtlenségek mérséklésével. Mindez fokozza a globális klímavédelmi törekvések morális töltetét, hiszen a világ vezető hatalmai egyúttal a legsérülékenyebb társadalmi csoportok életszínvonalának emeléséért is síkra szállnak. Remek példa erre a francia biztonságpolitika szempontjából kiemelten fontos Száhel-övezet, ahol a súlyos vízhiány ellehetetleníti a szegénység felszámolására irányuló nemzetközi törekvéseket, ezáltal pedig elősegíti a területen működő radikális csoportok erősödését. A „Nagy zöld fal” elnevezésű kezdeményezés keretében Franciaország 10 milliárd eurót költ a térség mezőgazdaságának fenntarthatóságára.

Emmanuel Macron minden alkalmat megragad annak hangsúlyozására, hogy a környezet- és klímavédelem, a globális társadalmi egyenlőtlenségek, a biztonságpolitika és a migráció egymással szorosan összefüggő jelenségek
Forrás: bibiphoto/Shutterstock

A globális klímaváltozás hatásainak mérséklésére szolgáló, jogilag kötelező érvényű párizsi egyezményt 2015. december 12-én fogadta el a nemzetközi közösség. A megállapodás alapvető célkitűzése, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2 ℃ alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez viszonyítva. A multilaterális diplomácia kimagasló sikerét jelentő egyezmény eredményességéhez – az akkor még François Hollande vezette – Franciaország nagyban hozzájárult. A többoldalú együttműködés sikerét átmenetileg ugyan megtörte, hogy a Trump-adminisztráció felrúgta a megállapodást, ám Joe Biden január végi beiktatását követően azonnal döntés született az Egyesült Államok klímaegyezménybe történő visszalépéséről. Emmanuel Macron üdvözölte az új amerikai vezetés lépését.

A párizsi egyezmény hatályba lépése mellett a francia klímadiplomácia másik jelentős eredménye, hogy 2017 decembere óta rendszeresen összehívják a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót. Az esemény létrehozására irányuló kezdeti francia törekvéseket az ENSZ főtitkára, António Guterres, illetve a Világbank akkori elnöke, Jim Yong Kim is támogatták. A találkozók fókuszában rendszerint a párizsi egyezmény által is említett problémák állnak, és a résztvevők egy-egy projekt mentén koalíciókba szerveződnek. A legutóbbi One Planet Summit 2021. január 11-én került megrendezésre; központi témája ez alkalommal a biológiai sokféleség megőrzése volt. Párizs kiemelten érdekelt mind a szárazföldi, mind pedig a vízi élővilág megóvásában. A Földközi-tenger élővilágának védelmében Franciaország Spanyolországgal és a Monacói Hercegséggel működik együtt. Koalíciójuk legfőbb célkitűzései közé tartozik további védett területek kialakítása; a túlhalászat megszüntetése; a tengeri közlekedés „zöldebbé” tétele; valamint a tengervíz szennyezettségének csökkentése az egyszer használatos műanyag termékek alkalmazásának betiltása révén. A francia klímapolitikában a Földközi-tenger biodiverzitásának megőrzése mellett a tengerentúli területekhez tartozó vizek élővilágának megőrzése is prioritást élvez.

A tengerek élővilágának megóvása a francia klímapolitika egyik kiemelt célkitűzése
Forrás: Andriy Nekrasov/Shutterstock

A francia megközelítés szerint a környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos intézkedéseknek nemcsak biztonságpolitikai, hanem gazdasági vetületük is van. Ennek adott hangot a francia elnök a január utolsó hetében 51. alkalommal megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon, amelyet ezúttal rendhagyó módon online formában tartottak. Mivel Párizs a gazdasági kapcsolatok építése során is igyekszik érvényre juttatni az általa képviselt környezetvédelmi megfontolásokat, így Franciaország nem hajlandó kereskedelmi megállapodást kötni a párizsi egyezményt nem ratifikáló államokkal.

Emmanuel Macron szerint a globális gazdaság világjárvány utáni újjáépítése remek alkalmat teremt majd egy fenntartható és méltányos világrend kialakítására. A francia gazdaság talpra állítása érdekében létrehozott ún. Újjáépítési Alap (France Relance) is ezt az alapvető célt szolgálja. A 2020. szeptember 3-án meghirdetett átfogó gazdaságélénkítő program keretében a kormány mintegy 100 milliárd eurót mozgósít, amelyből 30 milliárdot az ökológiai átmenetre különítettek el. Az Újjáépítési Alap által biztosított új keretek között Jean Castex miniszterelnök és Barbara Pompili ökológiai átmenetért felelős miniszter a közelmúltban további projektek megvalósítását jelentették be. A tervek szerint belátható időn belül alacsony károsanyag-kibocsátású övezeteket hoznak létre a nagyvárosokban; lakásfelújítási támogatással veszik fel a harcot az energiapazarlás ellen; illetve állami támogatással ösztönzik a nagy kibocsátású gépjárművek környezetkímélőbb modellre történő cseréjét.

 

A nyitókép forrása: Valmedia/Shutterstock