Lendületben a három tenger kezdeményezés

Lendületben a három tenger kezdeményezés

Románia mint regionális hatalom?

2018.10  | Olvasási idő: 7 perc

Az előző évekhez képest látványos előrelépést hozott a nemrég megrendezett Három tenger kezdeményezés szeptember közepén Bukarestben megtartott csúcstalálkozója. A kitűzött célok ambíciózusak – megvalósításuk viszont kérdéses, ahogy az is, hogy Oroszország hogyan fog reagálni erre az újonnan létrehozott regionális szerveződésre. Soron következő néhány blogposztunkban az AJTK kutatói a témát különböző szempontokból megközelítve ezeket a kérdéseket járják majd körül.

A Három tenger kezdeményezés országai
Forrás: Shutterstock

Szeptember 17–18. között rendezték meg Bukarestben a tizenkét uniós tagállam részvételével megszervezett Három tenger kezdeményezés (Three Seas Initiative, TSI) legújabb találkozóját, és ez a korábbi fordulókhoz képest számos újdonságot hozott. Maga a kezdeményezés sok kérdést felvet, többek között azt is, hogy a jövőben pontosan milyen formát ölt majd az együttműködés a résztvevő országok között, lévén, hogy a kezdeményezésben résztvevő államok egytől egyig mind az Európai Unión tagállamai, ezáltal pedig már eleve igen szoros viszonyban állnak egymással – sokkal szorosabban, mint amennyire egyébként a TSI miatt kerülnének. Látni kell azonban, hogy TSI más területekre koncentrál, és más típusú közös vállalkozásokat ösztönöz tagjai között.

A Három tenger kezdeményezés az Oroszország és Nyugat-Európa közötti övezetben helyezkedik el, ez pedig már önmagában is komoly geopolitikai jelentőséggel bír. Sokan lelkesednek érte: a horvát elnök szerint például a TSI „Európa éltető ereje” – viszont ha a puszta számokat nézzük, akkor azt is látni kell, hogy míg a résztvevő országok az Unió területének harmadát, lakosságának pedig ötödét, addig gazdaságának csupán tizedét adják. A tizenkét állam – Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Ausztria, Románia, Szlovénia, Horvátország és Bulgária – elsősorban energetikai és közlekedési beruházások megvalósítására törekszik. Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök úgy fogalmazott, létre kell hozniuk egy, a balti államoktól Horvátországig húzódó „energetikai folyosót”, hogy Európa fel tudja oldani a területére Ukrajnán át Oroszországból érkező gáztól való függőségét. Tehát a kezdeményezés fő célja a regionális infrastruktúra fejlesztése, hogy a térség ezzel is ellensúlyozni tudja Oroszországtól való függőségét. Ez ráadásul jót tenne a gazdaságnak is, élénkítené, erősítené a pénz áramlását, így magával hozná az infrastruktúra fejlődését, és elevenebb gazdasági környezetet teremtene.

Az első találkozót 2016 augusztusában rendezték, majd ez követte a 2017-es varsói csúcstalálkozó, ahol már az USA elnöke, maga Donald Trump is megjelent. A harmadik körnek idén szeptemberben Bukarest adott otthont, ahol a tagok jelentős előrelepést tettek jövőbeni célkitűzéseik megvalósítása érdekében. Az egyeztetéseken Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság elnöke is részt vett, és hangsúlyozta, véleménye szerint Európának elsősorban a Kelet- és Nyugat-Európa között húzódó törésvonal mérséklésére kellene fektetnie a hangsúlyt. Habár Donald Trump ezúttal nem jelent meg a találkozón, levélben üdvözölte a résztvevőket. A tanácskozáson azonban részt vett helyette az USA energiaügyi államtitkára, Rick Perry, aki kijelentette, a kezdeményezés országai megbízható energiaipari partnerként számíthatnak az USA-ra.

A csúcstalálkozón rajtuk kívül ottvolt Heiko Maas német külügyminiszter is, mivel Németország is érdeklődni kezdett a kezdeményezés iránt. A román államfő, Klaus Iohannis szerint Berlin támogatása jelentősen hozzájárulhat a régió fejlesztéséhez. Ráadásul mivel Csehország, Szlovákia, Magyarország és Ausztria gazdaságát is szoros szálak kötik Németországhoz, aligha lenne érdekük egy „németellenes” szerveződés létrehozása. Így a megbeszélésen Németország esetleges csatlakozása is szóba került. Miközben ez Berlin befizetéseivel plusz forrásokat hozhatna a TSI-be, az is igaz, hogy valószínűleg konfliktusokat is generálna: a Németországot Oroszországgal összekötő Északi Áramlat elnevezésű gázvezeték, illetve a németek számos más orosz kötődésű projektje miatt ugyanis az orosz érdekek is megjelenhetnének a TSI-n belül, holott a tagországok egy részének, illetve az amerikaiaknak éppen ezek ellensúlyozása lenne a célja.

A tizenkét közép-európai, balti, illetve nyugat-balkáni állam mintegy hetven – köztük kiberbiztonsági, digitalizációs és gázellátással kapcsolatos – projekt elindításában állapodott meg. „Felnőtté vált a három tenger kezdeményezés” – összegezte az eredményeket Klaus Iohannis, és azt is hozzátette, a TSI nem kíván sem a regionális, sem az európai együttműködési struktúrák alternatívája, csupán kiegészítője lenni. A TSI céljával kapcsolatban azt is kifejtette: „A kezdeményezés lényegében a régió gazdasági fejlődését célozza az infrastruktúra észak–déli összekapcsolásával, illetve három fő területen: a szállítás, az energetikai, valamint a digitális infrastruktúra területén megvalósított együttműködéssel. Arra tesz tehát kísérletet, hogy a regionális interkonnektivitásban rejlő lehetőségek maximális kiaknázásával korszerűsítse és megszilárdítsa államaink versenyképességét.” Fontos megemlíteni, hogy Európa észak–déli tengelye az utóbbi időszakban egyre nagyobb érdeklődésnek örvend. Ezzel kapcsolatban mindenképp meg kell említeni Kína szerepét is, az ország ugyanis partnerként felajánlkozott a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésére – ezt követően pedig a kérdést egyébként évekig hanyagoló Európai Unió is lépett az ügyben, és rögtön létrehozott egy külön alapot az észak–déli projekt támogatására. Azt is sejteni lehet tehát, hogy a TSI bizonyos értelemben egyfajta Európán belüli védekező mechanizmus a kínai gazdasági és befektetési érdekekkel szemben.

A találkozó alkalmával elfogadták a megvalósítandó projektek listáját az észak–déli folyosók kiépítéséről. A tizenkét EU-tagállam a térség nyugat-európai szinthez történő felzárkóztatását, azaz „valós konvergenciáját” szorgalmazza, ugyanakkor a transzatlanti együttműködés erősítésének is híve. A bukaresti csúcson ezenkívül szándéknyilatkozatot írtak alá a térség kereskedelmi kamaráinak összefogásáról és egy közös fejlesztési alap létrehozásáról is; ennek köszönhetően a jövőben rendszeressé válhat a TSI örvén most első ízben megszervezett, a kelet-közép-európai térség gazdasági kohézióját erősítő és a nyugat-balkáni országok, illetve a keleti partnerség államainak üzletembereit is vendégül látó üzleti fórum. A Három tenger kezdeményezés keretében a résztvevő országok Via Carpathia néven egy a Balti-tengertől az Égei-tengerig húzódó transzeurópai közlekedési hálózatot is szeretnének kialakítani.

Kolinda Grabar-Kitarović horvát és Klaus Iohannis román államelnök a TSI bukaresti találkozóján. Vajon ki lesz a TSI igazi nyertese?
Forrás: three-seas.eu

A Három tenger kezdeményezés egyik legnagyobb ívű terve az orosz földgáztól való függőség megszüntetése. A célkitűzés fő támogatóját az Amerikai Egyesült Államok jelenti. Washington feltett szándéka ugyanis, hogy cseppfolyósított formában amerikai földgázt exportáljon Kelet-Közép-Európába, ezzel is csökkentve Oroszország térségbeli befolyását és jelenlétét. Ugyanakkor kérdéses, hogy az ilyen szállításokkal a valóságban mennyire lehet ellensúlyozni az olcsó és könnyen rendelkezésre álló orosz készleteket.

A kezdeményezésnek kezdettől fogva magas az ambíciószintje, az viszont egyelőre kérdéses, hogy ebből mennyit lesz képes megvalósítani, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a fejleszteni kívánt térség gazdasági integráltsága meg sem közelíti Nyugat-Európáét, ráadásul több résztvevő ország gazdasági és politikai helyzete is igencsak változékony. Az azonban, hogy a kezdeményezés fő motorjának az államelnökök számítanak, illetve a tény, hogy a TSI-re az amerikaiak is felfigyeltek garanciát jelenthet arra, hogy a kezdeményezés a következő években se veszítsen a lendületéből.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!