Mennyire terheljük földjeinket az antropocén korban?

Mennyire terheljük földjeinket az antropocén korban?

Összetett körkép a földhasználat-változás fenntarthatóságáról

2017.09  | Olvasási idő: 8 perc

Vajon mennyire hatékony és méltányos a mezőgazdasági termőterületek jelenlegi felhasználása? Mekkora földterület szükséges az egyre növekvő népesség élelmiszerszükségletének kielégítésére? Az élelmiszertermelés mellett újabb trendek nyernek teret a mezőgazdasági földhasználatban (pl.: bioüzemanyagok előállítása, pálmaolaj a kozmetikumokban), melyek jelentős befolyással bírnak a rendelkezésre álló földterületek használatára. Az alábbi cikkünk ezekre az emberiség jövőjét érintő globális problémákra, valamint azok hátterében meghúzódó folyamatokra keresi a választ.

Az elmúlt évtizedek természetes környezetre gyakorolt emberi tevékenységei oly mértékben változtatták meg a Föld bioszféráját, hogy a szakértők egy új földtörténeti korszak, az antropocén kezdetéről beszélnek. Az emberiség bolygóra gyakorolt kollektív hatása visszafordíthatatlan változásokhoz vezet a földi élet számos területén, melyek közül sokan talán úgy gondolnánk, hogy a klímaváltozás a legjelentősebb. Ha azonban áttekintjük a Stockholm Resilience Centre kutatását a Föld ökológiai terhelhetőségének határairól (Planetary Boundaries: Guiding human development on a changing planet), akkor egyértelmű képet kapunk nyolc további, a földi életet befolyásoló tényező alapvető fontosságáról is.

A Föld ökológiai terhelhetőségének határai
Forrás: Science

A Föld ökológiai terhelhetőségének kilenc határterülete:

  • Klímaváltozás
  • Újfajta szennyezőanyagok megjelenése
  • Sztratoszférikus ózonréteg elvékonyodása
  • Aeroszol-terhelés
  • Óceánok elsavasodása
  • Nitrogén és foszfor tápanyagkörforgása
  • Édesvíz-felhasználás
  • Földhasználat-változás
  • Bioszféra integritása.

Will Steffen, a Planetary Boundaries: Guiding human development on a changing planet szerzője kritikusan elemzi a regionális bioszféra változásának globális hatását és a terhelhetőségi határok döntő fontosságú kölcsönhatását. Ahhoz, hogy a Föld önszabályozó rendszere ne sérüljön, és ne következzen be visszafordíthatatlan változás annak működésében, a biztonságos zónán belül kell maradnunk. Ahogy azonban az ábrán is látható, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség csökkenése és a nitrogénkörforgás megváltozása már átlépte a biztonságos működési határt. A megfelelő, jövőbe tekintő irányelvek kidolgozásához szükséges megvizsgálni a változás hátterét és a terhelhetőségi határok közötti kölcsönhatásokat, így segítve a jelen és jövő generációit környezetük fenntartható kezelésében.

Az említett kilenc ökológiai teherbírási határ közül a földhasználat-változás az egyik legösszetettebb változó, hiszen nem csupán befolyásolja a többi változó működését, hanem számos esetben a terhelhetőségi határok változásának hátterében áll. Az ENSZ kutatása szerint a Föld népessége 2050-re a 2015-ben mért 7,3 milliárdról 9,7 milliárd főre nőhet. A népességrobbanás okozta megnövekedett élelmiszer-, infrastruktúra-, és energiaigények egyre nagyobb földterületet vonnak be a gazdaságba, melyek a legtöbb esetben hatalmas erdőterületek kiirtásához vezetnek. A FAO által kiadott Global Forest Resources Assessment 2015 szerint az 1990-ben mért 4 128 millió hektárról 2015-re 3 999 millió hektárra csökkent a globális erdőterület nagysága. Ha jól belegondolunk, az erdőirtás mindössze 25 év alatt 3 százalékos visszaesést eredményezett az erdőterületek nagyságában, amely veszteség megfeleltethető a Dél-Afrikai Köztársaság teljes területének. Bizonyított tény, hogy az erdők nem csupán szén-dioxid-elnyelő és oxigéntermelő tevékenységük miatt bírnak alapvető fontosággal a földi élet fenntartásában, hanem szerepük nélkülözhetetlen többek között a talajvédelemben (pl.: talajerózió megfékezése, talajfelszín védelme), illetve a földfelszín fényvisszaverő képességének szabályozásában is. Ezek azért létfontosságú folyamatok, mert egyensúlyuk felbomlása közvetlen hatással van a globális felmelegedésre, és egyéb, a Föld egészét befolyásoló légmozgásokra. Az üvegházhatású gázok egynyolcad része közvetlenül a földhasználat-változásból és erdőírtásból származik.

Jonathan A. Foley, a Global Consequences of Land Use szerzője, a földhasználat-változás hátterében húzódó folyamatokat és azok globális következményeit vizsgálja. Kutatásai meglepő adatra világítanak rá, miszerint jelenleg a földterületek 40 százalékát mezőgazdasági termőterületként és legelőként használjuk. Az alábbi térképen jól látható a természetes növényzet feltételezett sokszínűsége az emberi tevékenység hiányában, illetve az emberi tevékenység által létrehozott legelő- (pastures and rangelands) és termőterületek (croplands) valódi földrajzi eloszlása.

A földhasználat-változás mértéke 1990-ben.
Forrás: Science

Élelmiszerszükségleteink kielégítésére hatalmas földterületeket vonunk művelés alá, sokan azonban vitatják ennek szükségességét, és az egyenlőtlen élelmiszerelosztásban látják a fő problémát. Világszerte 795 millió, tehát minden kilencedik ember alultápláltnak számít, ami hatalmas kontrasztot jelent a 2,1 milliárd túlsúlyos emberrel szemben. Annak ellenére, hogy ezen adatok mögött egyéb (extrém időjárásigazdaságigenetikaikulturális, stb.) tényezők is állnak, jól szemléltetik a nagyságrendbeli különbséget az élelmiszerhez és tápanyaghoz való egyenlőtlen hozzáférésről.

A globális földhasználat-változás mögött azonban sokan a gazdasági érdekek mindenek felett való érvényesülését tartják a legfőbb hajtóerőnek, ami hatalmas erdőirtásokhoz, és ebből adódóan ökoszisztémák sérüléséhez vezet. Ennek a gyakorlatban történő megvalósítása legrosszabb esetben „land-grabbing”-el, ún. erőszakos földszerzéssel történik, melynek során külföldi multinacionális vállalatok befektetői áramlanak be a jellemzően gyenge intézményrendszerrel rendelkező fejlődő országokba (pl.: Libéria, Etiópia, Madagaszkár, Uganda), és kisajátítják a kisbirtokosok és helyi közösségek által megélhetésre használt földterület jelentős részét. Céljuk, hogy intenzív mezőgazdasági tevékenységet kezdjenek, majd a megtermelt javakat a fejlett országok piacain értékesítsék. Mindez a helyi birtokosokkal való előzetes konzultáció nélkül megy végbe, ami a természet további kizsákmányolása mellett az emberi jogokkal is szembemegy.

Az esetek túlnyomó többségében az elkobzott földterületeken cukornádat, szójababot, illetve kukoricát termesztenek, hogy azokból bioüzemanyagot állítsanak elő. A földszerzések hátterében azonban nem csupán az újfajta üzemanyagok egyre széleskörűbb használata, hanem a trópusi olajpálma-ültetvényekre való megnövekedett igény áll. Az élelmiszeráruházak polcain található termékek (pl.: élelmiszerek, kozmetikumok, tisztítószerek) 50 százaléka tartalmaz pálmaolajat, így még a tudatosan vásárlók is nehéz helyzetben találhatják magukat, amikor a mindennapi élethez szükséges árucikkek között válogatnak.

Az irányelvek meghatározásakor a földtulajdonjog megerősítése, betartása és ellenőrzése nyújtana segítséget az erőszakos földszerzés elszenvedőinek. Fontos azonban, hogy a beavatkozás kéz a kézben járjon a helyi intézményrendszerek megerősítésével, hogy a végrehajtás biztosítani tudja a földtulajdonjog jogosságát. A környezetvédelmi szempontokat tekintve a fenntartható mezőgazdasági technikák (vetésforgó-szerű növénytermesztés, a kártevők természetes ragadozóinak bevezetése és szaporulatának folyamatos felügyelete) alkalmazása környezetkímélő megoldást jelenthet. A fenntartható fejlődés három alappillérét (gazdasági, társadalmi, és környezeti fenntarthatóság) vizsgálva a globális földhasználat-változás egy összetett probléma, melynek megoldása különböző területek szakértőinek együttműködéséért kiált.

 

A nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!