Németország és a visegrádi országok gazdasági kapcsolatai

Németország és a visegrádi országok gazdasági kapcsolatai

Rendszerváltástól napjainkig

2017.11  | Olvasási idő: 12 perc

Manapság, különösen az eurózóna országaiban, egyre sokasodnak a német gazdasági modellt érő kritikák. Bár az ide sorolható vélemények egy része valós problémákra mutat rá, és az is kétségtelen, hogy az Európai Unió jelenlegi struktúrája nem mentes az ellentmondásoktól, a német gazdaság szerepének negatív értékelése különösen kelet-közép európai nézőpontból igen indokolatlannak tűnik. A régió ugyanis az elmúlt több mint negyedszázadban rengeteget profitált Németország gazdasági expanziójából. 

A visegrádi négyek és Németország vezetői 2013-ban
Forrás: Flickr, Občanská demokratická strana - Civic Democratic Party in the Czech Republic, licenc: CC BY 2.0

Az elért eredmények különösen figyelemre méltóak, ha számba vesszük a kiinduló állapotot. A rendszerváltást megelőzően a keleti blokkot a hármas dezintegráció határozta meg.  Egyrészt a kelet–nyugati szétszakítottság, melynek következtében Kelet-Közép-Európa leszakadt a nyugat-európai fej­lődési folyamatoktól. Másrészt a régión belüli dezintegráció, mely arra volt visszavezethető, hogy a KGST-n belül a Szovjetunió központi szerepe érvényesült, az egyes országok közötti kapcsolatok viszont csökevényesek maradtak. Harmadrészt meg kell említeni a belgazdaság és külgazdaság elválasztását, melynek legjellemzőbb vonása az állam különböző eszközökkel megvalósított külkereskedelmi monopóliuma volt. A központi tervezésen alapuló szocializmus által okozott gazdasági torzulásokon túl azonban – mint a túlzott iparosítás, a magánszektor szándékolt elfojtása, vagy a gazdaságtalanul működő és a valós piaci igényektől elszakadt állami nagyvállalati szektor –, nem lehet elhallgatni azokat az eredményeket, melyek a későbbi, már a piacgazdaság keretei között kibontakozó fejlődést nagyban segítették. Ilyen volt a népesség iskolázottságának és szaktudásának viszonylag magas szintje, illetve elsősorban Magyarországon a gazdasági reformokkal kapcsolatban 1968-től kezdve gyűjtött tapasztalat.  

Az 1989-es rendszerváltás és a vasfüggöny lebontása új fejlődési távlatokat nyitott, az átmenetet azonban jelentősen megnehezítette a Szovjetunió, és ezzel párhuzamosan a korábbi exportpiacok összeomlása. Ami Németországot illeti, helyesebb a helyzetet egy sajátos közbenső állapotként leírni, ahol az ország régióban játszott gazdasági szerepe már és még nem volt tisztán kivehető. „Már”, hiszen az NDK és a régió közötti kereskedelem a KGST szétesésének köszönhetően gyakorlatilag megszűnt. A keletnémet export 94%-os csökkenése e tekintetben igen beszédes adat és egyúttal rávilágít arra is, milyen nehézségekkel kellett az egykori keleti blokk országainak megküzdeniük, hogy fél évszázados kihagyás után újra beilleszkedhessenek a nemzetközi gazdaság vérkeringésébe. A „még” megjegyzés ezzel szemben az NSZK kelet-közép európai gazdasági jelenlétének akkortájt tapasztalható hiányára utal. A német újraegyesítés azonban minden tekintetben változást hozott és lehetővé tette, hogy – a belső konszolidációval párhuzamosan – a visegrádi országok által igen rövid idő alatt bevezetett átfogó szabadpiaci reformoknak köszönhetően megindulhasson a kelet és nyugat közötti gazdasági integráció.

A négy ország 2004-es uniós csatlakozása a vázolt folyamatok betetőzéseként értékelhető, különösen, mivel az EU-val kiépülő kapcsolatokban is a Németországba történő kivitel növelése vált külgazdasági célkitűzéseik talán legfontosabb elemévé. A 90-es években formálódott ki az a régióra jellemző, a közgazdászok által függő piacgazdaságnak (Dependent Market Economy) nevezett modell is, melynek lényege, hogy egy gazdasági nagyhatalom a közeli (fél)periféria országait beszállítói bázisként kapcsolja magához, multinacionális vállalatai pedig gazdasági erejüknek köszönhetően jelentős belpiaci pozíciókat szereznek meg. Vannak, akik ezt egy új típusú gazdasági gyarmatosításként értékelik, látni kell azonban, hogy ez a fejlődési út egyrészt gyakorlatilag alternatíva nélküli volt, másrészt kölcsönös előnyökkel járt.

Az már a rendszerváltás idején nyilvánvalóvá vált, hogy szocialista gazdaságok korszerűsítése komoly nyugat-európai beruházások, technológia- és tudástranszfer nélkül elképzelhetetlen. Az új nemzetközi gazdasági kényszerek miatt az állami tulajdonban lévő mamutvállalatok hatékonyságát és versenyképességét sürgősen növelni kellett, ez pedig arra sarkallta az egyes országokat, hogy rövid időn belül átfogó privatizációt hajtsanak végre. Ennek nagy nyertesei sok esetben a tőkeerős és jelentős know-how-val rendelkező, elsősorban német vállalatok lettek. A magánosítással kapcsolatban megfogalmazott kritikák ellenére, melyek főleg a tervezetlenséget és tapasztalt visszásságokat emelik ki, a folyamat a modernizációs célokat tekintve inkább sikeresnek értékelhető és nyilvánvalóan nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a visegrádi országok a ’90-es évek elejének sokkja után növekedési pályára tudtak állni. A következőkben immár adatokkal és modellekkel alátámasztva tekintjük át röviden a német gazdaságnak a régió gazdasági közelmúltjában játszott kiemelkedő szerepét.

Működőtőke-beruházások

Németország az utóbbi 27 évben megtízszerezte külföldi működőtőke-állományát. A fejlődés különösen látványos volt a visegrádi országokban, ahol 1990-ben még csupán Lengyelország és Magyarország részesült – igen csekély mértékben – német beruházásokból, a 2010-es évekre azonban a gazdaság működése ezek nélkül gyakorlatilag elképzelhetetlenné vált. 2014-es adatok szerint e forrásokból a legtöbb Lengyelországnak jutott (24,7 milliárd euró), ennél valamivel kevesebb (25,8 milliárd euró) Csehországnak. Magyarország 14 milliárd euróval a harmadik, míg Szlovákia 7,5 milliárd euróval a negyedik helyen állt. Hogy ezek a számok kontextusba helyezhetők legyenek, érdemes megemlíteni, hogy a visegrádi országok nyitott gazdaságok, ahol a tőke be- és kiáramlása igen kevés korlátozásba ütközik, és nagy számban vannak jelen multinacionális vállalatok. Ez tükröződik a magas GDP/FDI mutatókban, melyek jellemzően 40-80% körül alakulnak. Az említett összegek azonban még így is igen jelentősek: a régióba érkező összes működőtőke-befektetések mintegy negyedét teszik ki. Ami ennek ágazatok szerinti megoszlását illeti, Magyarország esete reprezentatívnak tekinthető, ahol 2/3 rész a szolgáltató szektorba és kereskedelembe, 1/4 rész pedig az iparba, méghozzá főként az autógyártásba, a telekommunikációba, a gépgyártásba, az elektronikába és a vegyiparba áramlik.

A német működőtőke-beruházások nemcsak a makrogazdasági szinten fejtenek ki pozitív hatást. Ugyanilyen fontosak a vállalati termékszerkezet megújításához nyújtott ösztönzés, valamint a technológiai innováció és az üzemszervezés korszerűsítése terén érzékelhető változások. Itt meg kell azonban említenünk, hogy a külföldi tőkére alapozott modernizáció az elmúlt évtizedekben bizonyos tekintetben csak féloldalasra sikerült. Mivel a német vállalatok magas termelékenységű és nagy hoz­záadott értékű, kevésbé foglalkoztatásintenzív termelést valósítanak meg, a belső foglalkoztatási helyzeten közvetlenül csak korlátozottan képesek javítani. Másrészt az a várakozás sem vált teljes egészében valóra, miszerint a fejlett külföldi vállalatok újításai és know-how-ja lassan „leszivárog” a hazai kis- és középvállalkozások szintjére. Ugyan a közvetlen beszállítók rengeteget profitálnak az intenzív kapcsolatokból, összgazdasági viszonylatban az eredmény inkább kiábrándító, mivel a multinacionális és belföldi vállalatok termelékenysége között még ma is igen jelentős – Magyarország esetében például két és félszeres – különbség mutatkozik.

A német importigény jelentősége

A működőtőke-beruházások mellett az áruk és szolgáltatások áramlása ugyancsak nagy jelentőséggel bír, ha fel akarjuk mérni az egyes országok közötti gazdasági kapcsolatok intenzitását. Németország 2015-ben 620 milliárd euró értékben importált az Európai Unió országaiból. A legjelentősebb importáló ágazatok a gépjárműgyártás, a vegyipar és a gépgyártás voltak. Ezek közül egyedül a gépjárműgyártás önmagában 90 milliárd euró értékű behozatalért volt felelős, melyből Lengyelország, Csehország, Magyarország és Ausztria fele részben részesedett. Ha nézőpontot váltunk, még inkább nyilvánvalóvá válik a német gazdaság régióban játszott szerepe. Németország ugyanis a visegrádi országok számára a legfontosabb exportcél: Csehország kivitelének 31%-a, Magyarországénak 27%-a, Lengyelországénak 26%-a, Szlovákiáénak pedig 22%-a irányul ide. Ezzel a négy ország összeurópai szinten sorrendben az első, harmadik, negyedik és hatodik helyen áll.

Német import
Adatok forrása: Statistisches Bundesamt

Hasonlóan beszédes a német importkereslet által generált bruttó értékteremtés összgazdasági értékteremtéshez viszonyított aránya, mely Csehország és Szlovákia esetében 8% körül, míg Lengyelország és Magyarország vonatkozásában 6% körül alakul. Ennek kétharmadáért- háromnegyedéért a német ipar beruházási javak és közbenső termékek iránti igénye felelős. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás ezzel összemérhető mértékű. Csehországban az összes munkavállaló 9%-a dolgozik német importigényt kiszolgáló cégeknél (470 000 fő), Szlovákiában 8%-a (180 000 fő), Magyarországon 6%-a (240 000 fő), míg Lengyelországban 5%-a (890 000 fő).

A visegrádi országok előnyei Németország szempontjából

Bár az EU-tagság és a kedvező földrajzi helyzet nagy jelentőséggel bír, a befektetők a jó gazdasági környezetet, a szakképzett munkaerőt, a piaci lehetőséget, a megfelelő infrastruktúrát, valamint a kedvező gazdaságpolitikát értékelik igazán sokra. Önmagukban ezen tényezők azonban nem volnának elegendőek nagy mértékű beruházások ösztönzésére, ha a munkaerő alkalmazása terén a térség nem lenne szigorúan pénzügyi szempontból is versenyképes. Itt az átlag órabérek közötti eltérések és a munkatermelékenységek közötti különbségek egyaránt számítanak. Mivel pedig az órabérek Németországban 3-5-ször magasabbak, mint a visegrádi országokban, a munkaórára vetített termelékenyég azonban csak 1,5-2-szer nagyobb, a termelés kiszervezése szigorúan matematikai alapon is megéri. Ugyanilyen fontos az a versenyelőny, ami az adózás után elérhető nettó profitráta vonatkozásában jelentkezik, mely az EU15-ökben a feldolgozóiparban 2-2,5% körül mozog, Magyarországon viszont a sikeres német cégek esetében ennek 3,5-4-szerese is lehet.

Német export
Adatok forrása: Statistisches Bundesamt

A szoros kapcsolat hátrányai a régió szempontjából

Németország évről évre jelentős GDP-arányos folyó fizetési mérleg-többletet mutat fel, amiért rendre kritikák kereszttüzébe kerül. Egyes vélemények szerint az ország gyarapodása a többi EU-tagállam kárára történik, ezért a szolidaritás azt kívánja, hogy célzottan csökkentse versenyképességét, kedvezőbb helyzetbe hozva ezáltal a többieket. A kevéssé sikeres gazdaságok számára az érvelés tetszetősnek tűnhet, valójában azonban a közös belső piac olyan összefonódásokat hozott létre, melyek „biztosítják”, hogy az európai növekedés motorjaként számon tartott Németország gazdasági erejében, illetve lehetőségeiben bekövetkező bármilyen változás az összes többi országot is érinti valamilyen mértékben. Ebből következően a javasolt „megoldás” közvetett hatásai valószínűleg súlyosabbak lennének, mint az abból esetlegesen származó rövid távú előnyök. A nehezen átlátható összefüggések épp a német gazdasághoz ezer szállal kötődő visegrádi országok példáján keresztül világíthatók meg a leghatásosabban.

Prognos AG által készített és nemrég közreadott elemzés alapforgatókönyve 2017 és 2019 között évente átlagosan 1,8%-os növekedéssel számol Németország vonatkozásában, ennek alternatívájaként pedig mindhárom évben stagnálással. Utóbbi esetben 2019 végére Németország összes uniós gazdasági partnere közül a visegrádi országoknak kellene arányaiban a legnagyobb veszteséget – 0,6-0,8% közötti reál GDP csökkenést – elkönyvelniük. A cég szakértői a német versenyképesség csökkenésének hatásait is szimulálták, mégpedig úgy, hogy az alapforgatókönyvhöz képest a fajlagos munkaerőköltség évente 1%-kal nőjön egészen 2019-ig, amikortól is a helyzet „rendeződik”.  Ebben az esetben a drágábbá váló termelés mind a német exportot, mind az importot visszafogná, ami ismét elsősorban a visegrádi országokat érintené különösen kedvezőtlenül: 2023-ban kivitelük 0,5-0,7%-kal, össztermelésük 0,2-0,25%-kal alakulna alacsonyabban, mintha végig az alapforgatókönyv valósulna meg.

Összefoglalás

Hogyan értékelhető tehát a rendszerváltás kezdete óta eltelt majd három évtized távlatából Németország szerepe a visegrádi országok gazdasági fejlődésében? A mérleg minden bizonnyal pozitív, még akkor is, ha a szoros kapcsolatok bizonyos szintű kiszolgáltatottságot teremtettek és a kezdeti várakozások nem mindegyike igazolódott be. Az informatika, a telekommunikáció, valamint a német igényeket kiszolgáló feldolgozóipar terén például látványos az előrehaladás, az infrastruktúra vonatkozásában azonban már nem ilyen egyértelmű a helyzet. A négy ország német gazdasági orientációja azzal járt ugyanis, hogy az egymás közötti összeköttetések a keleti blokk összeomlása után inkább le-, mint kiépültek. Milliónyi egyéb szempont számba vétele helyett lezárásként azonban érdemesebbnek tűnik csupán arra utalni, hogy ma – nem kis mértékben a német gazdasági jelenlétnek köszönhetően – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ugyanúgy a magas jövedelmű országok exkluzív klubjának tagja, mint Németország.


Ez a cikk olvasható lesz a Fókuszban magazin Németországgal foglalkozó számában is. Az idén decemberben megjelenő szám elsősorban a német választásokra fókuszál, de átfogó képet kaphatunk mind általános, mind kulturális, politikai és gazdasági, Németországot érintő témákról is.

 

A nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!