Obamán innen, Trumpon túl

Obamán innen, Trumpon túl

Várható-e külpolitikai fordulat Joe Biden elnöksége alatt?

2020.12  | Olvasási idő: 5 perc

Az Egyesült Államok lakóinak életében kiemelt fontosságú volt a 2020-as év, nemcsak a koronavírus-járvány, hanem a négyévente esedékes elnökválasztás miatt is.

A 2020. november 3-án megtartott választások több tekintetben is rendhagyók voltak, hiszen a koronavírus-járvány ezen a területen is éreztette hatását. Mivel a COVID–19 okozta fertőzések száma az Egyesült Államokban kiugróan magas – e sorok írása közben több mint tizenhatmillió fertőzöttet tartanak nyilván –, a választást is a járványügyi intézkedések figyelembevételével kellett megszervezni. Az úgynevezett levélszavazatok beérkezése több megyében is nagyon szoros versenyt eredményezett, ugyanis az ebben a formában történő szavazatleadás – melynek intézményét az amerikai polgárháborúban vezették be annak érdekében, hogy a harctéren lévő katonák is szavazhassanak – hetekkel hosszabbá tette a szavazatok számlálását. Ez a fajta szavazási megoldás a demokratapárti szavazók körében népszerűbb (egészen pontosan a megkérdezett demokrata szavazók 51%-a részesíti előnyben, míg a republikánusok közt ez az arány 39%), az elektori szavazatokat azonban ez nem befolyásolja, ugyanis a Stanford egyetem frissen végzett felmérése szerint a levélszavazatokból egyik párt sem profitál számottevően.

Az elektori kollégium tagjai december 14-én adták le a szavazataikat a jelöltekre, Joe Biden ugyanis 306, míg Donald J. Trump 232 elektori szavazatot kapott. A 2016-os elnökválasztáskor egyes elektorok máshogy szavaztak, mint az várható lett volna, de idén minden az eredeti forgatókönyv szerint zajlott. A végső döntés azonban még hátra van, az elektori szavazatokat ugyanis január 6-án a szenátus egyesített ülésén fogják megszámlálni és hitelesíteni. E dátum után lehet hivatalosan kijelenteni, hogy melyik jelölt nyerte a 2020-as amerikai elnökválasztást.

Az elnökválasztás mellett azonban a törvényhozó testületek összetételét is érdemes figyelemmel kísérni, pontosabban azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok Szenátusában melyik párt tud többséget szerezni. Jelenleg minden szem Georgiára szegeződik, hiszen ott 2021 januárja során szoros választási küzdelemben kettő szenátusi helyről is döntés születik majd. Ezen a szavazáson múlik, hogy az elefántos párt marad-e többségben az Egyesült Államok szenátusában. A Demokrata Párt érdeke, hogy mindhárom politikailag fontos intézmény – vagyis a Fehér Ház, a szenátus és a képviselőház – vezetését megszerezze. A republikánusok viszont természetesen igyekeznek majd mindent megtenni annak érdekében, hogy megtartsák a többségüket, s ezzel a szavazóik érdekeit hangsúlyosabban tudják képviselni a törvényhozásban.

Ne feledjük el, hogy az idei választáskor Trump elnökre és a Republikánus Pártra több mint 74 millió szavazat érkezett. Ha európai országokhoz próbálnánk mérni, akkor ez a szám magasabb, mint az Egyesült Királyság lakosainak száma. Joe Biden és a demokraták ugyanakkor több mint 81 millió voksot kaptak; ez megközelítőleg Németország lakosságának megfelelő számú szavazatot jelent. Ezek az adatok jól mutatják, hogy az idei választáson az Egyesült Államok lakosságának jelentős része élt a szavazati jogával. A választás után ugyanakkor Biden kifejtette: pártállástól függetlenül minden amerikai elnöke kíván lenni, és célja, hogy az amerikai társadalomban uralkodó megosztottságot felszámolja.

Sokan úgy látják, hogy Joe Biden a Barack Obama korábbi demokrata elnök által megkezdett utat fogja folytatni, annak idején ugyanis ő volt az afroamerikai származású politikus alelnöke. Kérdés azonban, hogy valóban erre számíthatunk-e. A nemzetközi rendszer 2016 óta számos változáson ment keresztül, nem is beszélve a vírus okozta rendkívüli helyzetről. Van azonban, ami nem változott: az Egyesült Államok stratégiai érdekeinek védelme például továbbra is fontos igazodási pontot jelent minden amerikai politikus számára.

Az Egyesült Államok külpolitikáját a következő időszakban valószínűleg az az Antony John Blinken fogja koordinálni, aki Barack Obama elnöksége alatt nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettesként, illetve külügyminiszter-helyettesként is szolgált. Anthony Blinken fiatal korának egy részét Európában, azon belül is Franciaországban töltötte. E tapasztalat esélyt teremthet az Egyesült Államok és Európa, kiváltképp az európai uniós országok diplomáciai kapcsolatainak megerősítésére, valamint a világ más térségeiben dúló konfliktusok hatékony kezelésére. 

Újbóli csatlakozás a párizsi klímaegyezményhez

Trump elnök nagy médiafelháborodástól övezve jelentette be 2017-ben, hogy ki kíván lépni a párizsi klímaegyezményből, majd 2020. november 4-én az Egyesült Államok formálisan is távozott az egyezményből. A regnáló elnök érvelése szerint ugyanis egyenlőtlen helyzetet teremtett, hogy a legnagyobb károsanyag-kibocsátónak számító Kínának és Indiának nem kellett a saját emisszióját korlátoznia, miközben az Egyesült Államoknak jelentős terheket kellett volna vállalnia az egyezmény betartásának garantálása végett.

A leendő elnök, Biden már több ízben kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak újra globális vezető szerepet kell vállalnia, és ez a klímavédelem területére is érvényes. Az Egyesült Államok számára már az egyezményből történő kilépés sem volt egyszerű és gyors művelet, ha azonban az ország újra a tagok közé kívánna tartozni, az mindenképpen következményekkel járna Washington számára. Az újracsatlakozást kimondó dokumentumot ráadásul a szenátusnak is ratifikálnia kellene – azt pedig már az Obama-kormányzatnak sem sikerült keresztülvinnie, hogy ezzel a formális aktussal szentesítse az Egyesült Államok zöldebb jövő iránti elkötelezettségét.

Katonai létszámcsökkentés

Trump még riválisa beiktatása előtt megvalósítaná a létszámcsökkentéssel kapcsolatos intézkedések véglegesítését. A tervezet szerint az amerikai katonák számát jelentősen, mintegy kétezer fővel csökkentenék Irakban és Afganisztánban, a Németországban állomásozó mostani 34 500 főt megközelítő kontingenst pedig 12 000 fővel redukálná a republikánus elnök.

Az afganisztáni események következményeit nehéz előre megjósolni, ám a leginkább valószínű forgatókönyvek között az al-Káidához és a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezethez hasonló terroristacsoportok esetleges megerősödése is ott szerepel. A kivonulás ugyanakkor végső soron a bimbózó béketárgyalásokra is negatív hatással lehet, nem is beszélve arról, hogy az afganisztáni misszióban részt vevő NATO-tagállamok nagymértékben támaszkodnak az Egyesült Államok hadseregének szállítási, logisztikai és légi kapacitásaira.

A tervek szerint azonban nemcsak ebben a térségben, hanem Szomáliában és Dél-Koreában is várhatóak csapatátszervezések. A lehetséges kivonások Németország és Szomália esetében viszont például inkább csak átcsoportosítást jelentenének a környező országokba. A védelmi miniszter, Mark Esper nyár közepén tett nyilatkozata szerint a Németországban állomásozó amerikai katonák egy csoportját Lengyelországba, illetve a balti térségbe vezényelnék át az Orosz Föderációval szembeni elrettentés jegyében.

Azonban a Nemzeti Védelmi Felhatalmazási Törvény (National Defense Authorization Act) rendelkezéseinek értelmében addig nem történhet meg a kivonás, amíg a védelmi miniszter a csapatkivonás lehetséges következményeit meg nem vizsgálta, és azt a szenátusnak egy javaslat formájában be nem nyújtotta. Így nem biztos, hogy Trump ígérete elnöki ciklusa végéig megvalósulhat.

A Kínai Népköztársaság

Biden a védelmi minisztérium élére egy nyugalmazott négycsillagos tábornokot nevezhet ki Lloyd Austin személyében. léphet fel a saját érdekei mentén, elsősorban Kínával szemben.

A Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok kapcsolata az elmúlt években mélypontra került az úgynevezett vámháború vagy kereskedelmi háború okán. A két állam közötti szembenállás viszont nemcsak a védővámok és a Kínára kényszerített amerikai termékek, illetve szolgáltatások esetében nyilvánult meg, hanem az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítésével foglalkozó kínai vállalatoknak az Egyesült Államok területén folytatható tevékenysége kapcsán is. A Kínai Népköztársaság külügyminisztere viszont kifejezte együttműködési szándékát Joe Biden felé, és késznek mutatkozott arra, hogy országaik kétoldalú kapcsolatait közösen a javulás útjára tereljék.

A közeljövőben azonban valószínűleg az Egyesült Államok Kínával szembeni stratégiai érdekei sem fognak változni, így a katonai, illetve gazdasági szembenállás várhatóan változatlanul fennáll majd. Annyi bizonyos, hogy Donald Trump volt az első elnök, aki nyíltan kijelentette, hogy a nemzetgazdaság biztonsága a nemzetbiztonsági stratégia része, ezáltal a stratégiai rivális Peking kihívást jelent az Egyesült Államok számára.

Amennyiben Trump elnök és csapata nem szándékozik további jogi akadályokat támasztani az átadás-átvételi folyamatban, az Egyesült Államok negyvenhatodik elnöke várhatóan Joseph Biden lesz, és a szokásoknak megfelelően 2021. január 20-án iktatják majd be a hivatalába. A demokrata elnökjelölt első száz napja kritikus lesz, hiszen óriási médiafigyelem fogja övezni, hogy a kampányígéretieben vázoltakat mennyiben tudja majd érvényre juttatni.

Kérdés, hogy négyévnyi Trump-elnökség után Biden vajon azt a korábbi szokást követi-e, hogy először a belpolitikára fókuszál, és csak ezt követően,elnöksége második felében koncentrál majd az Egyesült Államok külpolitikájára.

A jelenlegi helyzetben ezt aligha teheti meg, tekintve, hogy országa diplomáciai kapcsolatai számos fronton beavatkozást igényelnek. Ráadásul az elnökjelölt nagyratörő célkitűzései csak úgy tudnak megvalósulni, ha azokat a szenátus is megerősíti. Mivel azonban elképzelhető, hogy ez utóbbi republikánus többségű marad, a két párt közti együttműködés a félidős választásokig hátralévő két évben kulcsfontosságú lesz a külpolitikai kérdések eldöntése során.

Az amerikai elnökök külpolitikai stratégiájának egyik látványos elemét első hivatalos külföldi útjuk jelenti, az első célország megválasztása ugyanis mindig sokat sejtet Washington külpolitikai fókuszával kapcsolatban. Donald Trump első úticéljaként meglepő módon Szaúd-Arábiát választotta, és most is feszült figyelem övezi majd, hogy Biden vajon melyik térségbe tesz először látogatást.

A nyitókép forrása: chrisdorney/Shutterstock 

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!