Okosvárosok az öbölben

Okosvárosok az öbölben

2019.02  | Olvasási idő: 8 perc

 

Sokan nem is gondolnák, hogy a Perzsa-öböl jobbára hagyományos társadalmai manapság az okosváros-tervezés és -fejlesztés terén a világ élvonalába tartoznak. Pedig a térség városai meglepően jól teljesítenek a különböző rangsorokon, és kiváló példáját jelentik a fenntarthatóságot, a legkorszerűbb innovációs vívmányokat és a hatékonysági szempontokat egyidejűleg figyelembe vevő fejlesztéseknek.

Az Arab/Perzsa-öböl államaiban nagyon gyors a népességnövekedés, a gazdasági fejlődés és a mezőgazdasági termelés üteme, ezek a tényezők pedig együttesen jelentős energia-, víz- és élelmiszerszükségletet teremtenek. Ezzel egyidejűleg a környezeti erőforrások kihasználása gyors infrastrukturális fejlődést tett lehetővé az elmúlt évtizedekben. A lendületes városiasodás és a lakosság növekedése az Öböl államainak vezetőit arra ösztönözte, hogy már meglévő városaikban „okosfejlesztéseket” eszközöljenek, illetve új, más globális városokkal versenyképes városokat építsenek fel. Elsőre úgy tűnhet, az Öböl tradicionális arab társadalmai furcsa választásnak tűnhetnek a csúcstechnológiát jelentő fejlesztések teszteléséhez. Valóban megfigyelhető, hogy létezik egyfajta ideológiai vita a globalizáció értékeit szem előtt tartó, Nyugaton tanult állami és üzleti vezetők és a hagyományos társadalmi értékek megőrzése mellett kardoskodó társadalomtudósok, illetve értelmiségiek rétege között. Az Öböl városai „különböző időpontokban és eltérő módon ugyan, de mind megérezték a jövő szorítását”, és végül „a modernizáció győzedelmeskedett a több száz éves értékek megőrzésével szemben”.

Az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) tagállamai közül az Egyesült Arab Emírségek áll az első helyen a barna- és zöldmezős fejlesztési projektek terén. Az ilyen jellegű fejlesztések esetében a legtöbben Dubajt szokták mintának tekinteni. Ugyanakkor Abu-Dzabi, Doha, Rijád mind sikeresnek mondhatók ezen a területen. Az Egyesült Arab Emírségekben Masdar City, Katarban Lusail City, Szaúd-Arábiában pedig a King Abdullah Economic City mind nagy várakozástól övezett projektek. Ha viszont figyelmen kívül hagyjuk a kormányzatok hangzatos nyilatkozatait, akkor felmerül a kérdés, vajon hogyan lehet mérni ezeknek a projekteknek a sikerességét, és egyáltalán, hogyan teljesítenek globális összehasonlításban.

Nincs univerzálisan elfogadott definíció arra, hogy mi tekinthető okosvárosnak. Szélesebb értelemben véve az okosváros egy olyan városi tér, amely köré vagy amelybe okosrendszerek épülnek, illetve amelynek lakói ambicionálják az okosmegoldásokat. Az Európai Bizottság definíciója szerint az okosváros egy, a felhasználó által vezérelt nyitott innovációs környezet. Technikai értelemben az okosvárosok infokommunikációs technológiákat (IKT) használnak annak érdekében, hogy fenntarthatóságukat, hatékonyságukat és szolgáltatásaikat fejleszteni tudják. Az okosvárosoknak fizikai és társadalmi összetevői – másnéven kemény és puha infrastruktúrája – is vannak, ezek pedig megfeleltethetőek az épített környezetnek, illetve az ezt működtető rendszernek. Ennek a két összetevőnek ugyanakkor teljes harmóniában kell együttműködnie egymással.

Nagyon nehéz megmérni, hogy az okosvárosok mennyire sikeresek a kemény és puha komponensek felépítésében és összehangolásában, mégis, léteznek olyan könyvvizsgáló cégek, kutatóintézetek, kormányzatok és nemzetközi szervezetek által felállított feltételrendszerek, amelyek alapján az okosvárosok vizsgálhatóvá válnak. Az IESE Business School Center for Globalization and Strategy intézete évente publikálja elemzését, illetve az általa összeállított ranglistát a legjobban teljesítő okosvárosokról. 2018-ban az IESE Cities in Motion Indexe (CIMI) szerint Dubai és Abu-Dzabi a világ száz legfejlettebb okosvárosa közé tartozott, de a térség többi metropolisza sem maradt el túlságosan tőlük. A CIMI rangsorának felállításakor figyelembe vették, hogy az adott város milyen fejlettségi szintet ért el a gazdaság, a humántőke, a társadalmi kohézió, a környezet, a kormányzás, a várostervezés, a nemzetközi kapcsolatok, a technológia, a mobilitás és a környezetfejlesztés terén. A Smart City Initiatives Framework nyolc alapvető kritériumot állított fel az okosvárosok értékeléséhez.

EA_01.jpg

A Smart City Initiatives Framework szempontrendszere
Forrás: Wael A. Samad—Elie Azar: Smart Cities in the Gulf: Current State, Opportunities, and Challenges. Springer, Singapore, 2019.

Bár az éves jelentések szerint a GCC államait a fenntartható fejlődés ütemét tekintve folyamatos javulás jellemzi, sok olyan tényező van, ami miatt érdemes némileg óvatosabb optimizmussal kezelni őket. Kutatók megállapításai szerint számos olyan politikai, társadalmi-gazdasági, technológiai, kiberbiztonsági, infrastrukturális és helyi tehetséggondozási probléma van, amelyeket az okosváros-fejlesztési projektek során orvosolnia kellene a helyi kormányoknak. Bár a kormányzatok és a magáncégek dolgoznak az egyes területeket érintő megoldásokon, eddig nem sikerült olyan megközelítést alkalmazniuk, amely felismerné az egyes kihívások között eredendően meglévő összefüggéseket. Ebből adódóan még nem sikerült kiaknázniuk az okosvárosok integráltságában rejlő teljes potenciált. Egy másik fontos, leginkább a zöldmezős beruházások esetében jellemző probléma, hogy a politikai akaratot nem követik konkrét lépések, vagy a külső körülmények nem teszik lehetővé, hogy valamely projekt megvalósuljon. Ennek kiváló példája a Neom-projekt, vagyis a Szaúd-Arábia észak-nyugati, mezőgazdasági termelésre szakosodott régiójában építendő város terve. A nemzetközi közösség és Szaúd-Arábia között manapság kibontakozó politikai fejlemények miatt a projektet lehet, hogy el fogják halasztani, amennyiben a technológiai hátteret biztosító nyugati cégek a szaúdi vezetőséget érő számos kritika miatt kihátrálnak belőle.

Mégis, minden kritikán, rossz tervezésen és egyéb körülményen túl a következő felsorolásban szereplő városok az eljövendő évek során minden bizonnyal központi szerepet fognak élvezni a munka- és szórakozási lehetőségek globális hálózatában.

Dubaj (Egyesült Arab Emírségek)

Az elmúlt ötven évben a GCC tagállamai közül az Egyesült Arab Emírségek fejlődött a leggyorsabb ütemben, és lakosságának nagy része ma már nagyvárosokban él. A föderális államot alkotó hét emírség közül Dubaj a legnépesebb és a legfejlettebb. A CIMI rangsora alapján Dubaj évek óta a régió legokosabb városa; a kutatóintézet 2018-as globális rangsorán az előkelő 60. helyen szerepelt. Különösen a technológia területén kimagasló a teljesítménye: itt a 4. helyen áll a rangsorban, és csupán Hong Kong, Szingapúr és Amszterdam előzi meg. Dubaj kiválóan szerepelt a nemzetközi közösség tagjaihoz való kapcsolódás tekintetében is. Dubajban az okosváros víziójának felkarolása és a koncepció fejlesztése az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnökeként és Dubaj uralkodójaként kettős tisztséget ellátó Muhammad bin Rásid Ál Maktúm sejk nevéhez köthető. A projekt felügyelője Hamdán bin Muhammad bin Rásid Ál Maktúm, Dubaj trónörököse. Számukra az egyik legfontosabb mutatót a boldogság index jelenti. Ez azt jelzi, hogy az állampolgárok mennyire elégedettek a közszolgáltatásokkal, és milyen fejlesztésekre van még szükségük. Sok kezdeményezés magától a kormánytól indul, a globális fenntartható fejlődési célokkal és a legújabb digitális trendekkel összhangban. A tervek szerint 2021-ig Dubaj kormánya teljesen papírmentessé teszi az adminisztrációt, a belső és külső kommunikáció pedig száz százalékban digitális lesz. A technológia így egyúttal költséghatékonyabbá is teszi a kormányzást. A tervek szerint Dubai lesz az első olyan város, amely 2020-ig teljes mértékben a blokklánc-technológiára fogja alapozni működését. Az ambiciózus tervek megvalósításából a világ a 2020-ban megrendezésre kerülő Dubai Expón kap majd ízelítőt.

EA_02.jpg

Egy pálmafaalakú, napelemmel felszerelt Wi-Fi-antenna Dubajban
Forrás: Shutterstock

Abu-Dzabi és Masdar City (Egyesült Arab Emírségek)

A CIMI 2018-as rangsora alapján az okosfejlesztések tekintetében Abu-Dzabi a második legfejlettebb város a Közel-Keleten. Más, például a vezetési tanácsadással foglalkozó globális nagyvállalat, a McKinsey által készített elemzések szerint Abu-Dzabi sok tekintetben azonos szinten van Dubajjal. Az abu-dzabi kormány Városi Tervezési és Önkormányzati Osztálya 2018 elején indította útjára az Okos Városok és Mesterséges Intelligencia (2018–2022) elnevezésű kísérleti programját. A projekt keretén belül alaposan megvizsgálják a többi között a levegőminőségnek, az eszközök nyomon követésének, a logisztikának, a szerkezeti változásoknak, a vízmérésnek, a pálmazsizsik megfigyelésének, az utcai világításnak, az intelligens parkolásnak, a hulladékgazdálkodásnak, a víztárolóknak és az uszodák megfigyelésének a mutatóit. Abu-Dzabi átfogó fejlesztési víziója, az Abu Dhabi 2030 olyan integrált rendszerek fejlesztését irányozza elő, amelyek hozzájárulnak a város fenntartható fejlesztéséhez, és olyan okosmegoldásokat tartalmaznak, amelyek alkalmazzák a legújabb hírközlési és technológiai megoldásokat.

Abu-Dzabinak ezzel egyidejűleg Masdar City néven egy olyan zöldmezős fejlesztése is van, amely a sivatagban építene fel egy kizárólag napenergiával és egyéb megújuló energiaforrásokkal működő várost. A 2006-ban elinduló Masdar-projekt a Mubadala fejlesztési vállalat tulajdona. Ezt a vállalatot Abu-Dzabi kormánya hozta létre, hogy gazdaságfejlesztési vízióit meg tudja valósítani. A projekt révén az Egyesült Arab Emírségek azt is meg szeretné mutatni, hogy egy felelős olajtermelő ország hogyan képes összhangot teremteni a szénhidrogének és a megújuló energiák alkalmazása között úgy, hogy nemcsak a klímaváltozásra, de az energiabiztonságra is tekintettel van. Masdar City az okosemberek, az okosmobilitás, az okosépítkezés és az okosenergiák összehangolt működését alapul majd. A város inkubátorként fog működni az okoskutatóintézetek és a felelősségteljesen működő cégek számára.

EA_03.jpg

Abu-Dzabi 2030-as fejlesztési tervinek keretrendszere
Az adatok forrása: The Abu Dhabi Economic Vision 2030

Doha és Lusail City (Katar)

Doha – az Egyesült Arab Emírségektől északra található kis félszigeten fekvő Katar fővárosa – a Közel-Kelet legjobban teljesítő okosvárosai közé sorolható, és nem sokkal van lemaradva Dubaj és Abu-Dzabi mögött. A technológiai fejlesztések területén ugyancsak igen elöl jár. Katarnak is megvan a saját nemzeti fejlesztési víziója, a National Vision 2030. Túl az ebben foglalt fejlesztéseken az ország a labdarúgó-világbajnokság 2022-es megrendezésére készül, ez pedig lehetőséget teremt a város további fejlesztésére, és a politikai vezetést is munkára sarkallja. A fejlesztési tervnek része egy Lusail City néven futó zöldmezős üzleti és lakóövezet-fejlesztési terv is. Az ennek eredményeként létrejövő új település a fővárostól huszonhárom kilométerre északra épül fel. A projekt hivatalos leírása szerint „Lusail a jövő városa Katarban: az integrált IKT-infrastruktúra által nyújtott hatékony és fenntartható szolgáltatások révén javítja az emberek életstílusát és élénkíti az üzleti fejlődést.” Lusail teljesen integrált ökoszisztéma lesz, és a tervek szerint a Lusail Command and Control Centre (LCCC) elnevezésű irányítóállómásról igazgatják majd. Itt egyetlen irányítókonzol fogja monitorozni az egész város működését. Lusail célja, hogy demonstrálja, Katar egy fejlett társadalommal rendelkező nagyszerű nemzet, és rendkívüli fejlődést mutat. A projekttel kapcsolatos kritika ugyanakkor, hogy a tervek szerint félmillió embernek adna szállást, ez pedig kétszer annyi, mint az ország állampolgárainak száma.

EA_04.jpg

A katari terv: Lusail City
Forrás: Shutterstock

King Abdullah Economic City (Szaúd-Arábia)

A szaúdi uralkodók és vezetők inkább a zöldmezős fejlesztési projektekről, nem pedig a meglévő városok fejlesztéséről szoktak beszélni. Abdulláh bin Abdulazíz Ál Szaúd egykori szaúdi uralkodóról kapta nevét a King Abdullah Economic City (KAEC), ami egy Rijádhoz és Dzsiddához is köthető fejlesztésekből álló megaprojekt. A projekt egyik alapeleme Dzsiddától északra fekvő és a társadalom, a környezet és a gazdaság fenntarthatóságának elvei alapján felépített King Abdullah Port. Az emírségekbeli Masdar Cityhez hasonlóan ezt is egy állami vállalat, az Emaar fejleszti és üzemelteti. Az ingatlanfejlesztéssel és menedzsmenttel foglalkozó Emaar 2006-ban indította el a projektet. Folytatásának jelenlegi körülményei ugyanakkor komplikáltak, mivel a KAEC Abdullah király vízióját követte, ő viszont 2015-ben elhalálozott. Ezt követően a jelenlegi uralkodó, Szalmán, illetve a koronaherceg, Muhammad bin Szalmán eltérő víziói teljesen új zöldmezős fejlesztési projekteket irányoztak elő. Ugyan a KAEC fejlesztését nem hagyták abba, a tervezett kétmillió helyett eddig csupán párezer lakosa van. Ám eközben Muhammad bin Szalmán bejelentette, hogy Neom néven új megaváros fog épülni az országban. Ezeknek a projekteknek a megvalósulását azonban nemcsak Szaúd-Arábia belpolitikai helyzete és jelenlegi világpolitikai megítélése veszélyezteti, hanem az erőforrások fent látható, különböző tervek között történő szétforgácsolása is. Ugyanakkor Szaúd-Arábiában egyértelműen rendelkezésre állnak az anyagi és demográfiai erőforrások ahhoz, hogy ezeket a projekteket akár a turisták, akár az üzletemberek, akár pedig a jövőjüket a városban elképzelők számára vonzóvá tegyék.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!