Orbán–Salvini: Új egyezség Macron ellen?

Orbán–Salvini: Új egyezség Macron ellen?

2018.09  | Olvasási idő: 10 perc

A magyar miniszterelnök Olaszországba tett látogatása igen fontos esemény: Egyrészt ezzel Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes kormányzati elképzeléseit egy európai vezetőtársa is legitimálta. Másrészt viszont a köztük lezajlott megbeszélés új, informális szövetséget indíthat útjára a 2019-es európai parlamenti választásokhoz kapcsolódva. Ezt a potenciálisan erős szövetséget azonban lehet, hogy egyik fél sem akarja igazán.

Múlt kedden – egy enyhe olasz nyárvégi délutánon – az olasz belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini Milánóban találkozott a magyar kormányfővel, a lépést pedig sokan úgy értelmezték, hogy az alapot teremthet egy új választási szövetséghez a közelgő EP-választások kapcsán. A megbeszélés ideje alatt körülbelül 15 000, a civil szférából és a baloldali pártokból érkező tüntető gyűlt össze a közös sajtótájékoztatónak helyet biztosító Prefettura-palotától csak néhány száz méterre található San Babila téren, hogy az „Europa senza muri” (Falak nélküli Európát) jelszavával tiltakozását fejezze ki Salvini bevándorlóellenes politikájával szemben.

A találkozó Salvini pártjának, a Ligának (Lega) kormányzati szövetségesét jelentő Öt Csillag Mozgalomból (Movimento 5 Stelle, M5S) kikerült másik miniszterelnök-helyettes, Luigi Di Maio számára is meglepetést jelentett, és a párt szóvivőjének minden, a megbeszélések nem intézményes jellegét hangsúlyozó magyarázkodása ellenére nyilvánvaló volt, hogy Di Maiónak és társainak egy újabb fait accomplival kellett szembenéznie az eset kapcsán. Nem ez az első alkalom ugyanis, hogy Salvini impulzív politikai stílusa felkészületlenül érte szövetségeseit – ez pedig eddig nyerő stratégiának bizonyult a Liga számára, mivel a legutóbbi felmérések szerint a pártnak sikerült felzárkóznia az olasz politika jelenleg legnépszerűbb erejének számító M5S mellé.

A milánói San Babila téren összegyűlt tüntetők
Forrás: Shutterstock

Ahogy az várható volt, a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélés elsősorban a migráció kérdésére összpontosított – vagyis arra a témára, amellyel kapcsolatban a két vezető már korábban is megmutatta az EU-nak, hogy mennyire kevés kompromisszumba hajlandóak belemenni. Orbán, akit sokszor úgy írnak le, mint az európai fősodor legerősebb kihívóját, visszautasította, hogy részt vegyen a menedékkérők kötelező szétosztásáról szóló uniós elképzelésének végrehajtásában, és ellene volt a dublini rendszer menedékkérők EU-n belüli ésszerűbb elosztását célzó reformjának is. Ráadásul a megbeszélés során a magyar miniszterelnök méltatta Salvini tevékenységét, és felidézte: „Magyarország az az ország, amelyik bebizonyította, hogy a migrációt meg lehet állítani. […] Magyarország bebizonyította, hogy a szárazföldön [ez] jogilag is és fizikailag is lehetséges. […] Magyarországon [Salvini] kiemelkedő tiszteletet élvez. […] Azért élvez tisztelet, mert vállalata azt a történelmi missziót, hogy bebizonyítsa, hogy a migrációt a tengeren is meg lehet állítani. […] Hálásak vagyunk mindenért, amit korábban Mateo Salvini úr Magyarországért tett.”

Valójában viszont a migrációval kapcsolatos olasz politika nem igazán illeszkedik a Budapest által folytatott politikához, mivel az olasz kormány – és egyben a Liga – számára az egyik prioritást eddig pont az jelentette, hogy az Olaszországba érkező menedékkérők újraelosztása váljon „kötelezővé” és „automatikussá” a többi tagország számára. Ám a találkozót követően az ország álláspontja megváltozott, Salvini pedig kijelentette: „a dublini egyezmény megreformálása már nem prioritás [a kormány számára?]. Ha Európa újra elkezdi védelmezni külső határait, akkor a reform másodlagos kérdéssé válik.”

Nyilvánvalóan ez a kijelentés megdöbbentette Luigi Di Maiót, illetve a miniszterelnököt, Giuseppe Contét is, mivel ő európai kollégáival még a múlt héten is azon dolgozott, hogy megváltoztassa a dublini szerződését, és átverje egy, „az egész EU által támogatott bevándorlási jelenséget kezelő rendszer” létrehozását.

Matteo Salvini, a Liga vezetője és Olaszország belügyminisztere, illetve egyik miniszterelnök-helyettese
Forrás: Shutterstock

Azonban a Salvini és Orbán közötti megbeszélések nem korlátozódtak kizárólag a migráció témakörére, mivel a találkozó alatt a két vezető abban is egyetértett, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokra való tekintettel létrehozzák a szuverenista erők politikai szövetségét. Orbán elmondta: „Sok mindent meg akarunk változtatni. Nekünk egy új bizottságra és egy új parlamentre van szükségünk, amely egyértelműen állást foglal a határok megvédése mellett és a migráció megállítása mellett.”

Néhány hónappal ezelőtt Salvini már javaslatot tett arra, hogy hozzák létre a „Ligák Ligáját”, vagyis egy olyan koalíciót, amelyben a legtöbb euroszkeptikus és migrációellenes EU-s párt részt tudna venni, és „egy közös cél révén egyesítené a különböző energiákat”, illetve „kizárná a baloldali pártokat, miközben a résztvevő pártok által képviselt értékeket és identitásokat állítaná az előtérbe.”

Világos, hogy ha létrejön, akkor ez az új szövetség lehet a Macron mérsékelt Európa-párti politikai szövetségével szemben fellépő erő. Mind Orbán, mind pedig Salvini – vagyis a két leghangosabb migrációellenes vezető – politikai ellenfeleként tekint Macronra, akinek szerintük a célja, hogy szélesre tárja Európa kapuit az illegális bevándorlás előtt, közben pedig „fel akarja robbantani az Európai Néppártot, mint ahogy ezt tette francia pártrendszerrel is.”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök
Forrás: Shutterstock

A közös érdekek kinyilvánítása ellenére nehezen elképzelhető, hogy a magyar miniszterelnök kész lenne az európai politikai paletta legjelentősebb erejének, a számára Merkel CDU-jának, illetve barátjának, Berlusconinak az értékes társaságát jelentő Európai Néppártnak az elhagyására csak azért, hogy egy új kalandban Salvini társául szegődjön. Ebben az értelemben Orbánt igencsak okos stratégiai vezérli. Szövetségesei felé azt mutatja, hogy más választási lehetőségek is nyitva állnak számára, ezzel pedig az EPP-n belül egyfajta erőegyensúlyt teremt. A pártcsoportnak így most két választási lehetősége van: vagy úgy vesz részt a legközelebbi európai parlamenti választásokon, hogy a Fidesz szavazataira is számít (és ezzel nagyobb teret biztosít migrációellenes erők legfőbb szószólójának az EU-n belül), vagy pedig elfogadja, hogy a választásoknak az Fidesztől eltávolodva – és következésképp erősen meggyengülve – fog nekiindulni.

A magyar miniszterelnök álláspontja a sajtótájékoztatót követően meglehetősen élesen kirajzolódott. Miközben Matteo Salviniról azt mondta: „Salvini az én hősöm.”, azt is újra kifejezésre juttatta, hogy “Magyar vagyok, tehát lojális.”, és ennek következtében a Liga vezetőjével való megbeszélése előtt is kért hozzájárulást Berlusconitól. Salvini számára is tanulságos lehet, ha ezt a manőverezési képességet – amellyel Orbán képes egyszerre két lovat is megülni – eltanulja magyar kollégájától.

 

Nyitókép forrása: Shutterstock

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!