Orbán Viktor Jeruzsálemben

Orbán Viktor Jeruzsálemben

A magyar–izraeli kapcsolatok összefüggései

2018.07  | Olvasási idő: 10 perc

Benjámín Netanjáhú izraeli kormányfő meghívásának eleget téve Orbán Viktor 2018. július 19–20. között hivatalos látogatást tett Izraelben. A találkozón a gazdasági, biztonságpolitikai és diplomáciai kérdések domináltak, a felvetett ügyek pedig jól jelzik, hogy a két ország által a nemzetközi rendben és gazdasági életben jelenleg betöltött szerep kiválóan kiegészíti egymást.

Történelmi találkozó, de nem radikális fordulat – így jellemezhető Orbán Viktor múlt heti izraeli látogatása. Történelmi, mivel hosszú évek óta első alkalommal járt hivatalos úton magyar miniszterelnök a zsidó államban, azonban nem radikális, ugyanis a hagyományosan jó magyar–izraeli kapcsolatokban nincs szükség drasztikus fordulatra, csak további fejlődésre. A két állam közel harmincéves diplomáciai kapcsolata során gazdasági és társadalmi ügyekben mindvégig a mély együttműködés volt jellemző, a köztük lévő viszony azonban csak mostanra jutott el arra a szintre, hogy az intenzívebb állami szintű együttműködés újabb és mélyebb területei nyíltak meg. Az együttműködés alapját a két ország nemzetközi porondon való határozottabb diplomáciai, politikai és gazdasági jelenléte, illetve Izraelnek a világtérképen elfoglalt sajátos helyzete adja. A kétnapos találkozón számos olyan gyakorlati kérdés került szóba, mint a közös kutatási-fejlesztési együttműködés támogatása, a terrorizmus és antiszemitizmus elleni küzdelem, valamint a nemzetközi színtéren történő együttes fellépés. A gyakorlatias kérdések mögött azonban olyan állandónak tekinthető tényezők, illetve mély összefüggések is felfedezhetőek, amelyek még intenzívebb jövőbeni kapcsolatokat vetítenek előre.

Magyarország számára Izrael jelentősége annak földrajzi pozíciójából fakad. A zsidó állam – a Földön egyedülálló módon – három kontinens találkozásánál található, ezért az angolszász geopolitika klasszikusa által „Világszigetnek” nevezett terület középpontjának nevezhetjük. Gyakorlati szempontból Izrael, a térség legstabilabb és Egyiptomnál messzemenően jobb határvédelmi képességekkel rendelkező állama ellenőrzi a szárazföldi átjárást Afrika és Eurázsia között, emellett a Földközi-tenger és az Indiai-óceán medencéje közötti tengeri kapcsolatra is nagy és egyre növekvő hatása van. Ez a stratégiai szempontból fontos földrajzi pozíció olyan egyedülálló identitással párosul, amely filozófiai, társadalmi és politikai szempontból is szorosan kötődik a Nyugathoz.

A magyar–izraeli kapcsolatok még sok lehetőséget tartogatnak
Forrás: Shutterstock

Magyarország ellenben azért fontos a közel-keleti ország számára, mivel a viszonylag fiatal izraeli állam létezése, illetve önvédelme érdekében megtett lépéseinek jogosságát számos állam, köztük a szomszédos arab országok egy része is megkérdőjelezi, így az ország egyik fő törekvése, hogy nemzetközi legitimációját baráti államok hálózatán keresztül erősítse meg. Hazánk ezért nemcsak önmagában, hanem a Visegrádi Együttműködésben való részvétele miatt is fontos hozzáadott értékkel bír Izrael diplomáciai erőfeszítései szempontjából. A korábban már említett okok – vagyis Izrael földrajzi pozíciója és egyedülálló nemzeti karaktere – szükségessé teszik, hogy az ország erőforrásainak jelentős részét közvetlenül, illetve közvetve a honvédelemre fordítsa, és hatékonyan tudjon védekezni az őt fenyegető hagyományos és aszimmetrikus fenyegetésekkel szemben, nyersanyagellátását pedig fejlett technológiákkal biztosítsa. A zsidó állam tehát mindazon veszélyekkel és kihívásokkal szemben kénytelen felvértezni magát, amelyekkel a következő évtizedekben a nyugati államok is szembesülhetnek. Így Magyarország szempontjából is fontos, hogy ezt a tudást a maga számára be tudja csatornázni, legyen szó akár a terrorelhárításról, akár a kibervédelemről, akár az illegális migráció feltartóztatásáról. Míg a hidegháború során Izrael „páncélba” burkolta magát, és nagy hangsúlyt helyezett nyers tűzerejének maximalizálására annak érdekében, hogy képes legyen fennmaradni a szovjetbarát arab országok fenyegetése közepette, ma a fejlett technológiai eszközök terén megvalósított fejlesztésekkel folytatja védelmi képességei erősítését. Az izraeli vezetők felismerték, hogy ugyan országuk kis méretű, de a 21. századi nemzetközi rendben egy-egy állam relevanciáját már nem hagyományos eszközökkel is elő lehet mozdítani, ahogy arról Yossi Amrani, Izrael állam budapesti nagykövete is beszámolt Tudásközpontunk Fókuszban Izrael című magazinja számára adott interjújában. Az ország földrajzi pozíciója, Nyugat iránti elkötelezettsége, egyúttal a Nyugattól való függése, valamint az általa felépített képességek Magyarország számára is releváns partnerré teszi Izraelt. A mediterrán állam stabilitása pedig Európa egészének szempontjából is kulcsfontosságú.

Benjámín Netanjáhú 2009-es választási plakátja: „Erős a biztonságban, erős a gazdaságban”
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: zeevveez, licenc: CC BY 2.0

A gazdasági kérdések tekintetében a kétoldalú kapcsolatok már most is kedvezőek: az MNB 2016-os kimutatása szerint Izrael a harmadik legnagyobb végső befektető Magyarországon. A két ország gazdaságának struktúrája azonban ezen túlmenően is komplementer jelleget mutat, ennek köszönhetően pedig mélyebb együttműködésre is lehetőség nyílik közöttük. Izrael az egy főre eső GDP tekintetében idén már Japánt is megelőzte, miközben kiemelkedő high-tech ipart épített ki, az ország munkanélküliségi rátáját 3% körülire csökkentette, gazdaságát pedig éves szinten 3-4%-al tudja növelni. Mindehhez azonban azt is fontos hozzátenni, hogy a kedvező számok két súlyos gondot is eltakarnak. Az egyik, hogy miközben Izrael továbbra is tőkében gazdag ország, és továbbra is áramlanak új pénzügyi források az országba, az izraeli gazdaság egyre inkább telítetté válik, ezáltal pedig az itt megvalósított befektetések megtérülési rátája mind jobban csökken. Az alacsony munkanélküliség miatt a cégek egymás elől vadásszák el a szakképzett alkalmazottakat, viszont így nemcsak, hogy zéróösszegű játék alakul ki köztük (holott ez már önmagában is kedvezőtlen lenne), de a versengés mesterségesen felhajtja a fizetéseket. Többek között ennek is köszönhető, hogy Izrael kiugróan drága országgá vált, az ebből adódó alacsony megtérülési mutatókat pedig az ország kizárólag további gazdasági nyitással tudja letörni: a működő tőkét ki kell helyeznie, és ott kell fialtatnia, ahol az a legjobban megéri. Itt jön képbe Magyarország és a V4-ek: a régióban a befektetők biztonságban tudhatják vagyonukat és cégeiket, az országcsoportot az elmúlt években robosztus gazdasági növekedés jellemezte, tudományos élete, illetve kutatói infrastruktúrája pedig a reáltudományok terén igen fejlett. A magyar kormány szándéka szerint a hazánkban gyártott termékeken a „Made in Hungary” címkét az „Invented in Hungary” (azaz Magyarországon fejlesztett) címkével kellene lecserélni, így az ország vezetése – részben izraeli mintára – tőkében gazdag és a technológiai fejlesztésekben élen járó gazdag külföldi partnereket kíván idecsábítani, úgy, hogy a kutatás-fejlesztés, majd az előállítás is nálunk folyjon. Ezt célozza a jelenlegi magyar–izraeli K+F megállapodás forráskeretének ötszörösére, 1 + 1 millió euróra növelése is.

A gazdaság és a technológiatranszfer terén történő együttműködés mellett a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének következő pillére a politikába ágyazódik. Ez a pillér három részterületre bontható: a nemzetközi legitimáció, az antiszemitizmus elleni küzdelem és a két ország politikai vezetése közötti összhang kérdésére. A nemzetközi porondon mindkét ország számára jól jön a segítség, az izraeli kormány Trump-kormányzattal ápolt jó viszonya pedig nagy segítséget jelenthet Magyarország transzatlanti kapcsolatainak fejlesztése során. Izrael számára viszont a sokszor ellenséges EU-ban és az ENSZ-ben szükséges a baráti hang és szavazat, ezen a téren pedig, ahogy már említettük, Budapest mellett a V4-országokra is számít. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor látogatása egy évvel a budapesti V4–Izrael csúcstalálkozót követően valósult meg.

Netanjáhú és Trump – rég nem látott izraeli–amerikai egyetértés
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: U.S. Embassy, Tel Aviv, licenc: közkincs

Az antiszemitizmussal szembeni küzdelem ugyancsak mindkét kormány érdeke. Magyar szempontból a hazai zsidó közösség védelme mellett a gyakran a más Magyarországot érő nyugati kritikák mellé „csomagolt” antiszemitizmusról szóló vádak mérséklése is a miniszterelnök célja lehet. Izrael esetében viszont az antiszemitizmus elleni fellépés és az ennek visszaszorítása érdekében más államokkal megvalósított kooperáció az ország karakteréből ered. Ennek kapcsán azt is érdemes figyelembe venni, hogy a franciaországi terrortámadások és zsidókat ért inzultusok miatt az utóbbi időben megnőtt az Izraelbe irányuló kivándorlás, ami aggodalommal tölti el az ország vezetőit. Ukrajnából, Oroszországból és az angolszász világból éves szinten több ezer zsidó vándorol ki családjával együtt Izraelbe, miközben a zsidó állam különösen a munkaerő- és lakáspiac területén nincs felkészülve egy nagyobb exodusra. Ugyan Izrael meg tudná oldani az összes zsidó befogadását, ha azoknak menekülniük kellene otthonukból, azonban az ország számára inkább az a prioritás, hogy az antiszemitizmus visszaszorításán keresztül szavatolja a zsidó diaszpóra biztonságát. Ehhez a politikához pedig az izraeli politikai vezetésnek szövetségesekre van szüksége.

Végül politikai berendezkedésük szempontjából együttállás figyelhető meg a két ország konzervatív-jobboldali kormányai között – a nemzet és nemzetállam szerepét ugyanis mindketten hasonlóan látják a világpolitikában. Egyvalamit azonban szükséges figyelembe vennie Budapestnek: a csupán hetvenéves történetre visszatekintő Izrael államként még mindig kialakulóban van. Jól mutatja ezt a tény, hogy az izraeli parlament, a knesszet éppen Orbán Viktor látogatása előtt fogadta el a nemzetállami alaptörvényt. Izrael számára jelentős kihívást jelent, hogy egy számos konfliktustól terhelt régióban igyekszik katonailag megerősíteni magát, eközben pedig kétezer év szétszóratását és széttartó fejlődését követően igyekszik az izraeli zsidókból koherens nemzetet kovácsolni. Ez utóbbi kihívás a maga nemében egyedülálló, hiszen a zsidóságnak nemzetállami keretek között kell meghatároznia saját céljait, miközben a maga a zsidóság nem csupán egy népet, hanem egy etnikai-vallási csoportot is jelöl. Miközben tehát a pragmatikus magyar–izraeli együttműködés lehetőségeit vesszük számításba, azt is érdemes látni, hogy Izrael fokozatos fejlődésen és átalakuláson megy keresztül. Mivel azonban földrajzi helyzete és a túléléséhez szükséges feltételek változatlanok, képességei és erőforrásai pedig belátható időn belül csak egyre nőnek, Magyarország nemzetközi partnerkeresése során elsőrangú lehetőségeket nyerhet a vele való együttműködésből.

 

Nyitókép forrása: Aritra Deb/Shutterstock.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!