Összeköt vagy elválaszt?

Összeköt vagy elválaszt?

A Mekong szerepe Kína és az érintett délkelet-ázsiai országok kapcsolatában

2021.06  | Olvasási idő: 10 perc

A Tibeti-fennsíkon ered a szeszélyes és kiszámíthatatlan Mekong, amely az Indokínai-félszigetet átszelve Vietnám déli részén torkollik a Dél-kínai-tengerbe. A világ egyik leghosszabb és legnagyobb vízhozamú folyama meredek vízesései, zúgói és hatalmas zátonyai miatt hajózásra nagyrészt alkalmatlan, mégis pótolhatatlan szerepet tölt be a Mekong-menti országok lakosainak életében. Az elmúlt években azonban egyre gyakrabban hallani a „szilaj folyó” és vidéke ökológiai állapotának romlásáról, amely rövid és hosszú távon számos, a helyiek mindennapjait befolyásoló további problémához vezethet. A Felső-Mekong-medence jelentős részének otthont adó Kínára kiemelt felelősség hárul a folyam egyre romló ökológiai viszonyai miatt, így nem véletlen, hogy a különösen kedvezőtlenül érintett délkelet-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolataiban fontos szerepet tölt be a téma. A blogbejegyzés körbejárja, miért létfontosságú a Mekong és élővilága a térség országai számára; hogyan vált diplomáciai eszközzé a folyam; illetve milyen erőfeszítéseket tesznek a felek a súlyosbodó környezeti és diplomáciai helyzet normalizálása érdekében.

Az egyes becslések szerint megközelítőleg akár a 4900 kilométert is elérő hosszával a Mekong Délkelet-Ázsia leghosszabb folyója, amely Kína délkeleti részét elhagyva Mianmaron, Thaiföldön, Laoszon, Kambodzsán és Vietnámon keresztül éri el a Dél-kínai-tengert. A tibeti forráshelyén még Za Qu névvel illetett folyót lejjebb már Lancangként ismerik a kínaiak. A Mekong ezen gyors folyású, meredek partokkal szegélyezett, Kína területén folyó szakasza Qinghai tartományon, a Tibeti Autonóm Területen és Yunnan tartományon halad át, és a folyam teljes hosszának mintegy felét teszi ki. Kínát elhagyva a Mekong először a mianmari–laoszi, ezt követően pedig a thai–laoszi határ mentén halad. A két szakasz között találkozik a Mekonggal a folyam felső és alsó medencéjét elválasztó mellékfolyó, a Ruak. A Felső- és Alsó-Mekong-medence összesen hét földrajzi egységet kapcsol össze: a Tibeti-fennsík, a Három folyó vidéke, illetve a Lancang-medence a Mekong-medence felső szakaszát képezik; az Északi-felföld, a Khorat-fennsík, a Tonle Szap-medence, és a Mekong-delta pedig az alsó szakasz tájegységei.

A Mianmar, Laosz és Thaiföld találkozásánál fekvő területet Aranyháromszögnek nevezik. A tágabb értelemben mintegy 950 000 km2 kiterjedésű terület földrajzi jelentőségén túl drogkereskedelme miatt vált hírhedtté: az 1950-es évek óta itt állítják elő és innen csempészik ki világszinten az egyik legnagyobb mennyiségben az ópiumot és annak különböző származékait, valamint a metamfetamint
Forrás: saiko3p/Shutterstock

Az Alsó-Mekong-medence területére érve a folyómeder fokozatosan kiszélesedik, a víz folyási sebessége lelassul, a vidék arculatát pedig a mellékfolyók kiterjedt hálózata kezdi egyre inkább meghatározni. Jellemző, hogy a Mekong jobb oldali mellékfolyói kevésbé csapadékos vidékekről érkezve kisebb vízmennyiség levezetését tudják biztosítani, míg a jóval csapadékosabb régiókat átszelő bal oldali mellékfolyók nagyobb vízhozammal bírnak. Ez utóbbiak, s így a folyó vízutánpótlása szempontjából is különösen nagy jelentősége van az Alsó-Mekong-medencében júniustól novemberig tartó esős évszaknak. A folyó hidrológiai jellemzőit alakító legfontosabb természetföldrajzi tényezők közé tartozik a Mekong vízgyűjtő területének éghajlata, domborzata, illetve a különböző régiókra jellemző föld- és talajgazdálkodás. Összességében mindegyik említett faktorról elmondható, hogy meglehetősen változatos az érintett területeken, hiszen a medence éghajlata a kontinentálistól a trópusi monszunig terjedő skálán mozog; a domborzati viszonyok rendkívül sokfélék; a talajerózió mértéke pedig nagyban függ attól, hogy az adott terület megművelés alatt áll-e, vagy éppen ellenkezőleg, erdőirtás fokozza-e a talajrétegek pusztulását.

Elsősorban ezeknek a rendkívül heterogén természeti adottságoknak köszönhető, hogy a Mekongot a szélsőségek folyójaként tartják számon. Mindezt pedig a nagymértékben ingadozó vízjárása csak tovább fokozza. Habár a szurdokokkal és vízesésekkel sűrűn tűzdelt folyam már régóta a figyelem középpontjában áll mint potenciális energiaforrás, az első vízerőműre egészen az 1990-es évek elejéig várni kellett, amikor is megépült az első gát a folyam kínai szakaszán. Talán nem meglepő, hogy innentől kezdve állandósultak az Alsó-Mekong-medence lakóinak olyan irányú félelmei, miszerint Kína bármikor „elzárhatja előlük a csapot”. A Mekong-menti délkelet-ázsiai országok gyorsan növekvő gazdaságainak és folyamatosan gyarapodó népességének egyre növekvő energiaigénye pedig egyre csak fokozta ezt a kiszolgáltatottságérzetet. A térség stabilitásának egyik alapvető kritériumává ebből adódóan az olcsó vízenergia vált, amelynek termeléséhez az ezt követő évtizedekben – mind kínai, mind pedig délkelet-ázsiai részről – további gátak megépítésére került sor. Mindez azonban nemhogy enyhítette volna, hanem inkább tovább fokozta a már meglévő környezeti problémákat és az érintett országok közötti ellentéteket.

A 2020 óta működő laoszi Don Sahong-gát csak egy a Mekong teljes hosszán megépült számos vízerőmű közül. Már mintegy tizenegy gát van működésben csak a folyam kínai szakaszán
Forrás: Manos Fikaris/Shutterstock

Az egyik legjelentősebb szempont a Mekong-menti országok számára a halászat kérdése. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (Food and Agriculture Organization of the United Nations, FAO) 2020-as halászati jelentése szerint a globális belvízi halászat több mint tizenöt százaléka a halban rendkívül gazdag Mekonghoz köthető. Nem meglepőt tehát, hogy a biodiverzitást tekintve világszinten kimagasló, nagyjából 1300 halfajnak otthont adó folyam a környező országok elsődleges élelemforrása, s így az sem véletlen, hogy a térség országai közül több is a globális élvonalba tartozik az édesvízi halászat tekintetében. A FAO jelentése azonban azt is kiemeli, hogy a globális belvízi halászat bizonyos országokban – így a Mekong-menti Thaiföldön és Vietnámban is – fokozatos csökkenést mutatott a 2007 és 2016 közötti időszakban. Ezzel szemben a térségből például Kína és Kambodzsa is növelni tudta az azonos intervallumra vetített halászati kitermelésének mennyiségét. A halállomány a helyiek számára azonban nemcsak a közvetlen élelmezési szükségletek kielégítésére szolgál, hanem remek bevételi forrás is. A Mekong-medence gazdaságai következésképpen nagymértékben támaszkodnak a halászati termékek exportjából származó bevételekre, s számukra főként az egyre bővülő piaccal rendelkező Kína jelenti az egyik legjelentősebb célországot. Éppen a halászati kitermelés tekintetében visszaesést mutató Vietnám és Thaiföld a két vezető halászati exportőr a Mekong-medence országai közül. A jelentős mértékű halászati tevékenység miatt azonban a térség ökoszisztémájának szempontjából az egyik legégetőbb problémát a túlhalászás kockázata jelenti.

A Mekong-menti délkelet-ázsiai országok számára a kellő mennyiségű és minőségű víz nemcsak mint a közvetlen élelemforrásukat befolyásoló tényező létfontosságú. A mezőgazdasági öntözés révén ugyanis közvetetten is hozzájárul a térség országainak élelemellátásához, továbbá szerves részét képezi a Mekong-medence ökoszisztémájának, hiszen fenntartja a térség növényvilágát, illetve élőhelyet és táplálékot biztosít vadállományának. Míg a megfelelő vízminőséget a hulladék- és főként a műanyagszennyezés veszélyezteti egyre jobban, addig az olykor rendkívül alacsony vízszint negatívan befolyásolja a hajózási és szállítási útvonalak hosszát, valamint a kikötők forgalmát, gazdasági és ellátási problémákat okozva ezzel a térség országainak.

Ez a Thaiföldön készült kép jól reprezentálja a felelőtlen vízgazdálkodással járó egyik legszembetűnőbb problémát, amely számos állat- és növényfaj fennmaradására jelent veszélyt
Forrás: Sutipond Somnam/Shutterstock

Jelenleg összesen tizenkét együttműködési mechanizmus köthető a Mekong-medencéhez, amelyek elsősorban az ökológiai katasztrófák elkerülését szolgálják. A térség regionális és globális jelentőségét jelzi, hogy nemcsak a közvetlenül érintett országok között zajlik kooperáció, hanem olyan külső szereplők is részt vesznek a munkában, mint például Svájc vagy az Egyesült Államok. Ez utóbbi épp tavaly lépett multilaterális együttműködésre az Alsó-Mekong-medence országaival annak érdekében, hogy gátat szabjon nagyhatalmi riválisa további terjeszkedésnek a folyamon. Indiának és Japánnak is egyértelmű célja a kínai hidro-hegemónia megakadályozása, ahogyan ez a Mekong-medence országai számára is fontos tényező.

Az egyik legjelentősebb és legnagyobb múltra visszatekintő regionális kormányközi szervezet a témában a Mekong River Commission (MRC), amely Kambodzsa, Laosz, Thaiföld és Vietnám kormányainak együttműködésével dolgozik a folyam és a hozzá köthető erőforrások megfelelő szabályozásán és fejlesztésén. Az MRC ugyan dialóguspartnerként tartja számon Kínát – amely kooperáció a hivatalos narratíva szerint előremutató eredményeket hozhat, s segíthet az egyre égetőbb problémák megoldásában –, azonban az ISEAS-Yusof Ishak Institute 2021-es jelentése alapján a délkelet-ázsiai országok véleményformáló szakemberei meglehetősen negatívan nyilatkoznak a Mekongot érintő kooperáció hasznosságát illetően. A felmérésből az is kiderül, hogy a regionális együttműködésről még Délkelet-Ázsián belül is megoszlanak a vélemények, hiszen a tengerparti országok kevéssé érzékelik annak súlyát. A Mekong tehát létfontosságú szerepe ellenére számos nehézség elé állítja a szárazföldi Délkelet-Ázsia országait. Egyrészt, a meglévők mellé további platformot jelent a kínai–délkelet-ázsiai konfrontációban, másrészt, a tágabb régió egységét is megbontja.

 

A nyitókép forrása: Thanyapat Wanitchanon/Shutterstock

Kapcsolódó tartalom

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!