Sophia, az intelligens robotnő és sokan mások

Sophia, az intelligens robotnő és sokan mások

ImpactCEE 2018 konferencia Krakkóban

2018.09  | Olvasási idő: 9 perc

Nem túlzás azt állítani, hogy az ImpactCEE 2018 konferencián nem mindennapi élményekben volt részünk. A technológiai fejlődés és a digitális jövő kelet-közép-európai seregszemléjén találkoztunk Sophiával, az első kommunikáló humanoid robottal, és rengeteg inspiráló beszédet hallottunk self-made start-upperektől és világmegváltóktól.

Június 13–14-én a think.BDPST konferencia képviseletében Krakkóba látogattunk egy partnerszervezet hasonló innovációs konferenciájára, az ImpactCEE 2018-ra. A Visztula partján található ICE elnevezésű krakkói kongresszusi központban több ezer start-upokhoz kapcsolódó szakember gyűlt össze, hogy információt cseréljenek és újabb kapcsolatokra tegyenek szert az 5G-gazdaság, a fintech, a biotechnológia, a digitális városok, a mesterséges intelligencia, a blockchain és az e-commerce területén.

Az Impact CEE egy évente megrendezésre kerülő esemény, amely hasonlóan a think.BDPST konferenciához állami kezdeményezésre, a lengyel kormány támogatásával valósul meg azzal a céllal, hogy a jövő technológiai újításait, a digitalizáció legújabb irányait és ezek társadalmi hatásait vizsgálja. Idén több mint 6000 résztvevővel és 250 előadóval egyszerre öt színpadon folytak az izgalmas és informatív beszélgetések – minden színpadon stand-up-moderátorokkal, akik valóban showszerűvé tudták tenni a rendezvényt, miközben releváns kérdésekkel irányították a figyelmet a szakértőkre. A konferencia nyitóbeszédét tartó Sophia névre hallgató robot moderátora, Liz Bacelar például Grammy-jelölt producer és egyben a CFDA Innovációs Bizottságának tagja, valamint számos cég alapítója. Hozzá hasonlóan kiemelkedő volt a konferencia házigazdája, Daniel Ramamoorthy (Dan Ram) is, aki a panelek között tradicionális indiai öltözékben izzította a hangulatot.

Bevallom, nagyrészt Sophia miatt mentünk ki a konferenciára, mert élőben meg akartuk tapasztalni a teljesen humanoid robotélményt. Az elmúlt néhány év során Sophia rendkívül nagy hírnévre tett szert. A hongkongi székhelyű Hanson Robotics által fejlesztett humanoid robot azon túl, hogy páratlan technológiai fejlesztésnek számít, kulturális ikonná is vált. A 2015-ben aktivált robot működése során számos konferencián vett részt, interjúkban szerepelt, körbeutazta a világot, valamint szaúd-arábiai állampolgárságot is kapott. Júniusban pedig részt vett a krakkói konferencián, ahol személyesen hallhattuk véleményét számos, a digitális fejlődéssel is összefüggő társadalmi kérdésről és kihívásról. Olyan nagykövetként aposztrofálja magát, aki közvetít az emberek és a robotok világa között. Beszédet már kitűnően tud tartani a korábban belétáplált információk alapján, azonban túl ezen arra is képes, hogy chatbotüzemmódban szövegfelismerő programja segítségével reagáljon másokra, és az egyszerűbb kérdésekre mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftverét használva válaszoljon. Mindez azonban még messze van a teljes, humanoidbeszélgetés-élménytől. Habár Sophia félelmetes, egyelőre nem kell tartanunk attól, hogy egy felismerhetetlen humanoid manipulációjának áldozatává válunk, mivel Sophia csupán egy ártalmatlan, de a jövőbeli lehetőségeket és veszélyeket jól előrevetítő chatbot.

Ám nem kell nagyon a jövőbe tekintenünk ahhoz, hogy lássuk, a digitális világ végleg behálózta életünket. Michał Kosiński, a Stanford Egyetemen oktató pszichológus és adatelemző-kutató izgalmas előadást tartott az online platformok hatásairól és az online tevékenységeink során felhalmozott végtelen adathalmazokból kinyerhető információkról. Ezeket felhasználva a digitális rendszerek ma már többet tudnak rólunk, mint amennyit akár a legközelebbi barátaink. Kosiński kutatásai bebizonyították, hogy a Facebook már 100 like alapján nagyobb valószínűséggel tudja előrejelezni bizonyos preferenciáinkat, mint a munkatársaink, 250 like alapján pedig a közösségi felület annyi ismeretet szerez személyiségünkről, mint az élettársunk. Félelmetes belegondolni, hogy a közösségi oldalakon hagyott és a felhőkben eltárolt végtelen adatmennyiség, választás és nyom éppen aktuális értékítéleteink tanújeleként örökre megmarad.

Mariéme Jemme és Tiera Fletcher előadásai ugyancsak nagy hatást tettek rám, mivel egyrészt női előadóként és self-made womenként élő bizonyítékai voltak annak a ma már megkerülhetetlen jelenségnek, hogy a nők munkaerőpiaci és szociálpolitikai szerepvállalása egyre növekszik a világban, illetve hogy a nők energiáikat összefogva hegyeket képesek megmozdítani. Mariéme az első olyan afrikai alapítvány – az iamtheCODE – létrehozója, amelyben kislányokat tanítanak programozásra a jövőbeli boldogulásuk érdekében. A tragikus sorsú szenegáli nő Londonban a legmagasabb pozíciókig küzdötte fel magát, majd üzletasszonyként saját vállalkozásokat és alapítványt indított útjára. Tiera Fletcher kisvárosi lányként azt vette a fejébe, hogy fiús, reál tantárgyakkal akar foglalkozni. Sikeres felvételiét követően a nagyhírű amerikai műszaki egyetem, a Massachusetts Institute of Technology hallgatója lett, ahol 2017 júniusában űrtechnológiai mérnökként diplomázott. Ezt követően a Boeingnél helyezkedett el rakétatervező-mérnöki munkakörben, és elsősorban a NASA Space Launch elnevezésű rakétarendszerén kezdett dolgozni.

Napjainkra a blockchain-technológia vált az egyik legizgalmasabb olyan témává, amelyet minden fontosabb konferencián megvitatnak. Az Impacten sem volt ez másképp, hiszen rendkívül sok előadást és panelbeszélgetést szerveztek a téma köré, amely sokak szerint amellett, hogy alapjaiban változtathatja meg a világgazdaság működését, számos más területet is forradalmasíthat. Napjainkban az informatika egyik leggyakrabban vizsgált kérdése, hogy pontosan melyek is ezek a területek. A banki rendszerek egyértelműen ide tartoznak, hiszen a technológiával lehetségessé vált gyors és biztonságos tranzakciókat bonyolítani a központosított intézmények kikerülésével. A banki szereplőkön és virtuális pénznemeken túl azonban további területeket is érinthet az innováció. Az egyik legfontosabb újítást az okosszerződések elterjedése jelentheti a biztosítási szektorban. Ezek egy algoritmus segítségével automatikusan végrehajtanának egy szerződésben foglalt eseményt, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek. Az ilyen „megszeghetetlen” szerződések a jövőben nagymértékben segíthetnék a visszaélések és csalások számának visszaszorítását. Ahogy a konferencián is számos alkalommal elhangzott, a blokklánc-technológia átlátható és megmásíthatatlan, ezért felhasználási területei a jövőben tovább bővülhetnek: megkönnyítheti a crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás menetét; javíthatja a szellemi tulajdonjog védelmét; az Internet of Things (IoT, vagyis a dolgok internete) és az okosszerződések kombinálásával lehetségessé válna bizonyos rendszerek automatizálása, így ez költségmegtakarítást eredményezne a vállalatoknál; a nemzeti választások és közvélemény-kutatások során pedig teljes transzparenciát biztosítana a polgárok számára.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!