Szerbia biztonságpolitikai és nemzetközi viszonyai

Szerbia biztonságpolitikai és nemzetközi viszonyai

Egyensúlyozás a nagyhatalmak között

2017.10  | Olvasási idő: 12 perc

Szerbia 2007 óta katonailag semleges országnak tekinti magát, ami az október elején megtartott Belgrádi Biztonsági Fórumon is hangsúlyozásra került. Szerbia ezenkívül aktív kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, Törökországgal és a NATO-val is, továbbá fontos célkitűzése az EU-tagság elérése. 2009 februárjában Oroszországgal, 2017 januárjában pedig Kínával kötött kölcsönös vízummentességi megállapodást, melyek értelmében a két ország polgárai 30 napig tartózkodhatnak a másikban vízum nélkül. Meddig és hogyan egyensúlyozhatók ezek a sokoldalú nemzetközi viszonyok?

Szerbia egyik fő prioritása az uniós integrációs folyamat, vagyis jelenleg az újabb csatlakozási fejezetek megnyitása, viszont ezen kívül számos más világpolitikai szereplőkkel is aktívan tartja a kapcsolatot. Említésre méltó például Recep Tayyip Erdoğan török elnök október elején tett szerbiai látogatása. A török elnökkel tíz miniszter és közel 200 vállalkozó érkezett a szerb fővárosba. A kétnapos látogatás alatt 16 együttműködési megállapodást írtak alá (ezek többek között a kereskedelemre, vámmentes áruszállításra, közlekedésre és infrastruktúrára vonatkoznak). Erdoğan a délnyugat-szerbiai, többségében muszlim bosnyákok lakta Szandzsák régióba is ellátogatott, ahol török zászlókkal és nagy lelkesedéssel fogadták. Erdoğan másodízben látogatott Novi Pazárba – először 2011-ben, akkor még kormányfői posztban érkezett ebbe a délnyugat-szerbiai városba. A szandzsákiak pozitívan értékelik Szerbia és Törökország jó viszonyait, kereskedelmi, infrastrukturális fejlesztési és kulturális szempontból is. Fontos tényező, hogy az itt élő bosnyák családok többségének Törökországban élő rokonaik vannak, akikkel szoros kapcsolatot tartanak fenn.

Szerbia jól viszonyokat ápol Sebastian Kurz-cal, az Osztrák Néppárt elnökével, Ausztria eddigi külügyminiszterével is. Kurz és Aleksandar Vučić szerb államfő több ízben is találkozott már, többek között a balkáni migrációs útvonal kapcsán, a két ország együttműködéséről szóló akciótervét pedig 2016 februárjában mutatták be. Kurz az elsők között gratulált Vučićnak a győzelemhez az áprilisban megtartott elnöki választásokon. Ezt a múlt héten Vučić is viszonozta, amikor többnyelvű twitter felirattal gratulált Kurznak az Osztrák Néppárt választási győzelméhez: „Kedves barátom, gratulálok győzelmedhez. Remélem, hogy Szerbia és Ausztria közötti kapcsolat a jövőben még jobb lesz.“

2017. február – Sebastian Kurz akkori osztrák külügyminiszter munkalátogatása Szerbiába, ahol Aleksandar Vučić akkori szerb kormányfővel találkozott. 
Forrás: Flickr, Dragan Tatic, licenc: CC BY 2.0

A semleges Ausztria nem NATO-tag, viszont tagja az Európai Uniónak, ami szintén előnyösen csenghet Szerbia számára. Attól függetlenül ugyanis, hogy Szerbia igyekszik eleget tenni az uniós feltételeknek és felgyorsítani az ország EU-s integrációját, a NATO-csatlakozás nem szerepel a napirenden. Az 1999-es Szerbia elleni NATO-légicsapások mély nyomot hagytak a szerb köztudatban, így egyes felmérések szerint a lakosság 84 százaléka ellenzi, hogy Szerbia csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Aleksandar Vučić idén márciusban, a NATO-légicsapások 18. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen elmondta, Szerbia nem NATO-tag, és nem is akar az lenni – amit több szerb politikus is megerősített különböző tárgyalások vagy nyilatkozatok során. Ennek ellenére Szerbia 2006 óta tagja a NATO békepartnerségi programjának, 2015-ben pedig aláírta a NATO Egyéni Partnerségi Akciótervről szóló szerződést, így a NATO-katonák akadálytalanul közlekedhetnek Szerbiában és használhatják a szerb katonaság infrastruktúráját. Szerbia számára továbbá jelentős a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő, a Koszovóban tevékenykedő Kosovo Force (KFOR). Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozatának értelmében a KFOR feladata a biztonság és a rend fenntartása Koszovóban.

Szerbia nem szeretne NATO-tag lenni, viszont többszintű kapcsolatokat tart fenn az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével
Forrás: Flickr, DOD photo by U.S. Air Force Staff Sgt. Jette Carr, licenc: CC BY 2.0

A NATO békepartnerségi programja keretében Szerbia összesen 24 katonai gyakorlaton vett részt, elsősorban mint megfigyelő. Egyes jelentések szerint jövőre a Regex-18 fedőnevű NATO partnerországok számára tartandó katonai gyakorlatot Szerbiában szervezik majd meg. Belgrád Oroszországgal is folytatott közös hadgyakorlatot – eddig hat ilyen volt – az elmúlt időszakban pedig hat darab használt MiG-29-es orosz vadászgép is érkezett Szerbiába, amelyek hivatalos átadása október 20-án történt meg a szerb haderő bemutatóján, melyet Belgrád felszabadításának évfordulójára szerveztek.* A rendezvényen jelen volt Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is. A vadászgépeket Belgrád ajándékba kapta Moszkvától, viszont felújításukra körülbelül 185 millió eurót kell majd befektetnie. Az orosz-szerb kapcsolat számos kérdést vethet fel Szerbia uniós felzárkózását és NATO-val való együttműködését illetően, viszont a szerb illetékesek szerint ez a viszony nem hat ki az ország EU-s integrálódására. Szerbia célja az Európai Unióhoz való csatlakozás, sikeres integráció pedig nincs regionális stabilitás nélkül, Belgrád tehát mindent megtesz annak érdekében, hogy még szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a térség országaival – fejtette ki Ana Brnabić szerb kormányfő a Belgrádi Biztonsági Fórumon. A belgrádi rendezvényen részt vett Rose Gottemoeller NATO főtitkár-helyettes is, aki elmondta, hogy a katonai szövetség megérti az ország semlegességi politikáját, valamint mély sajnálatát fejezte ki a NATO-bombázás polgári áldozatai fölött, és hangsúlyozta, hogy emlékezni kell a múltra, viszont a jövő felé kell tekinteni.

Rose Gottemoeller NATO főtitkár-helyettes egy korábbi szerbiai látogatása során
Forrás: Flickr, NATO, licenc: CC BY-NC-ND 2.0

Szerbia Kínával is kiterjedt bilaterális kapcsolatokat tart fenn. 2017. január 16-án lépett hatályba a Szerbia és Kína közötti vízummentesség, melynek értelmében a két ország polgárai 30 napot tölthetnek a másikban vízum nélkül. 2016-ban Hszi Csin-ping kínai államfő szerbiai látogatása során a két fél több együttműködési megállapodást írt alá. Ennél is nagyobb jelentőséggel bírt, hogy 2014-ben Magyarország, Szerbia és Kína aláírta a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről szóló megállapodást. A vasútvonal kiépítéséről a Kína–Közép-Európa-csúcstalálkozón is tárgyalnak majd a felek, amelyet november végén tartanak meg Budapesten.

Az Unió felé vezető úton Szerbia viszonylag sikeresen egyensúlyoz a világ nagyhatalmai között, amit az elkövetkező időszakban is folytatni szeretne. Szerbiai külpolitikai helyzete erősebb, mint korábban volt, viszont az európai út nem jelenti azt, hogy meg kell szakítani a jószomszédi viszonyokat Oroszországgal vagy Kínával – fogalmazott Ivica Dačić szerb külügyminiszter.


*Idén Belgrád felszabadításának 73. évfordulója volt. 1944. október 20-án a 11 napig tartó harcok után a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a Vörös Hadsereg bevette az addig német ellenőrzés alatt álló jugoszláv fővárost. Az évforduló alkalmából Belgrádban hagyományosan katonai parádét tartanak. Az idei rendezvény keretében hajtották végre a Felszabadítás 2017 fedőnevű katonai gyakorlatot, több mint 2200 katona, 130 gépjármű, továbbá 30 repülőgép és helikopter bevonásával.

 

A nyitókép forrása: Wikipedia, licence: CC BY-SA 3.0, szerzője: Slobodan Kovrlija/Rokerismoravee.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!