Tehetséggondozás a digitális korban

Tehetséggondozás a digitális korban

2018.03  | Olvasási idő: 12 perc

A tehetséggondozás, vagyis a tehetség felfedezésével és fejlesztésével foglalkozó oktatási módszerek összessége nagy múltra tekint vissza szerte a világban és hazánkban egyaránt. Amióta iskola létezik, külön is foglalkoztak a tanárok a tehetséges gyerekekkel, így évszázadokra nyúlnak vissza a tehetséggondozás gyökerei. Természetesen a terület hatékonysága szorosan összefügg az oktatás általános színvonalával, melynek a regionális közösségekben és világszinten megjelenő problémái egy ideje már a pedagógiai és pszichológiai kutatások középpontjában állnak. 

A régi alapelvek és célok mentén kialakult oktatási rendszerek már önmagukban reformra szorulnak, nem beszélve azokról a kihívásokról és lehetőségekről, amelyek elé a digitális technológia fejlődése állítja az oktatási intézményeket. Ebben a cikkben ezeket a kihívásokat és lehetőségeket igyekszünk összeszedni, és egy általános körképet adni a tehetséggondozás helyzetéről Magyarországon.

De pontosan mit is értünk a tehetség fogalma alatt? Korábban számos elmélet született szakpszichológusok által, amellyel rangsorolni próbálták a gyermekeket bizonyos értelmi képességeik szerint. Az ilyen skálák szerint magas pontszámot elért diákok olyan általános jellemzőkkel bírnak, mint a tudásvágy, a nagyfokú koncentrációs képesség, a kiemelkedően jó memória és a gyorsaság. Ez a meghatározás egyfajta általános tehetséget, intelligenciát jelentett, amelyet a modellek fejlődése során a genetikai meghatározottság mellett egyre inkább a környezeti tényezőkkel is magyaráztak. Ugyanakkor köztudott, hogy minden ember rendelkezik valamiféle tehetséggel, amelyet érdemes már az általános közoktatás keretein belül felfedezni, és segítséget nyújtani a kibontakozásában. A művészi tehetségen például egy speciális területen mutatott képességek összességét értjük, és ezekkel a speciális készségekkel általában szakiskolák és külön osztályok tudnak a leghatékonyabban foglalkozni.

Az egyik legösszetettebb és legizgalmasabb kérdés, hogy milyen átalakuláson fog keresztülmenni a technológia-alapú társadalomban az oktatás, illetve azon belül a tehetséggondozás. A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális eszközök sok lehetőséget kínálnak, de nem megfelelő használatuk hátrányt jelenthet az oktatásban. A digitális módszerek növelik a hallgató motivációját, és így elősegítik a hatékony tanulást. Nagyon fontos, hogy a különböző digitális eszközökön (tableteken és okostelefonokon) a diákok az internet használatáról tanuljanak, miközben olyan kompetenciákat fejlesszenek, amelyek szükségesek a jövőbeli boldogulásukhoz. A legnagyobb kihívás ebben az, hogy a diákok aktívan, ne passzívan használják az internetet, és mutassuk meg nekik, hogyan tudják átformálni a virtuális világot saját maguk számára, és hogyan hozhatnak létre maguk is tartalmakat. Ugyanakkor fontos, hogy a gyermekeket megvédjük a digitális veszélyektől és a jogsértésektől.

A digitális módszerek növelik a hallgató motivációját, és így elősegítik a hatékony tanulást
Forrás: Shutterstock

A téma szakértői egyetértenek abban, hogy a digitális oktatásnak a következő alapelveken kellene nyugodnia: a tanulást érdekessé kell tenni, az egyéni adottságokat figyelembe kell venni, és a fejlődésre kell ösztönözni a diákokat. Ahogyan Sir Ken RobinsonSeth Godin és számos oktatási szakértő megjegyezte, a világban ma általánosan elterjedt oktatási struktúra annak érdekében alakult ki az ipari forradalom során, hogy az emberek képesek legyenek a mechanikus munkavégzésre és a fogyasztásra, amely a gazdaság motorját mozgásban tartja. Az új, digitális világban azonban már nem a lexikális tudás, és a szabálykövetés, hanem az adaptációs képesség, a kreativitás, a „máshogy gondolkodás” segítségével fognak boldogulni a jövő munkahelyein.

A fő kérdés tehát az, hogy hogyan működtek eddig az iskolák és hogyan kellene működniük a jövőben? A kritikusok a módszerek középkoriságát, a digitális eszközöktől való félelmet és a tanári motivációt, az élményszerű oktatást hiányolják. A PISA (Programme for International Student Assessment) tesztek első helyezettje (Finnország több éves vezetése után) idén Észtország lett, ahol az oktatási rendszer az utóbbi tíz évben jelentős fejlesztési folyamaton esett át, valamint 2015-ben az e-Estonia meghirdetésével elektronikus alapra helyezték a teljes oktatási rendszert. Ez részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években az észtek az EU-ból érkező forrásokat az oktatásra koncentrálták, valamint a tanári szakma is sokkal nagyobb támogatást kapott. Azóta a tanárok, diákok és a szülők is internetes platformokon, hatékonyabb módon cserélnek házi feladatot, időpontot vagy visszajelzést a beadott feladatmegoldásra. Bár a rendszer még nem tökéletes, látszik, hogy a koncepció évek munkája alatt beérett, és az észt oktatás meg tud felelni a digitális világ kihívásainak. Ezek az intézkedések olyan oktatási környezetet teremtettek, amely a tehetséggondozást is erőteljesen támogatja.

A tehetséggondozásban általában a tanmenet-gazdagítás módszerével élnek, ami több európai ország gyakorlatának is megfelel, vagyis a tehetséges diákok kis csoportban extra feladatokat (tanórai differenciálás) és figyelmet kaphatnak, esetleg szakkörök, délutáni foglalkozások alkalmával mélyíthetik el az adott tantárgyban a tudásukat. Ezeket a módszereket kapacitástól függően széleskörűen alkalmazzák a magyar iskolákban is. Ugyanakkor az egyéni feladatmegoldás és a kiscsoportos foglalkozás még mindig nem elég elterjedt a magyar oktatásban, és ezen a téren nagy lemaradást kell behoznia a magyar iskolarendszernek: a kooperatív tanuláson alapuló kiscsoportos feladatok megoldása, és a kreativitást, önállóságot és önismeretet fejlesztő egyéni projektmunka – a külföldi példák és a kutatók kifejezett ajánlása ellenére – még mindig nem terjedt el a hazai oktatásban. Pedig a szociális facilitáció, a sok szempontú problémamegoldás és a viták pozitív hatása mind előrevivő a tehetség kibontakozásában, és ezek a tanórai frontális oktatásban nem érvényesülnek.

Az egyéni feladatmegoldás és a kiscsoportos foglalkozás még mindig nem elég elterjedt a magyar oktatásban
Forrás: Shutterstock

A másik, külföldön elterjedt módszer a gyorsítás, ami azt jelenti, hogy egy vagy több évet kihagyva, magasabb osztályokban tanul tovább a tehetség. Ezt hazánkban nagyon ritkán, elvétve alapítványi iskolákban alkalmazzák, pedig külföldön bevett gyakorlat. Ezzel jelentősen hátráltatjuk a kivételes tehetségek kibontakozását, ami sajnos a merev oktatási rendszernek köszönhető. A közép- és felsőoktatásban a számtalan országos és nemzetközi tanulmányi verseny, valamint a művészeti képzések esetében a kiemelkedő tehetségek speciális osztályai alkotják a tehetséggondozás fő színtereit. Ezen módszerek esetében azonban, bár megfelelő tanári kapacitással jól működhetnek, az eredmények általában nem felelnek meg maradéktalanul az elvárásoknak. Szerencsére az információs technológia nagyszerű új lehetőségeket kínál, amelyek hatékonyan használhatók a digitális kor tehetséggondozására. A legújabb kutatások alapján két új módszert igyekeznek a gyakorlatban is egyre szélesebb körben alkalmazni: az egyéni tanulást, akár digitális eszközökkel, illetve az egyéni instruálás (mentorálás) módszereit, amelyek hatékonyan kombinálhatóak a már említett fenti módszerekkel.

A tehetséggondozás mai hazai és külföldi helyzete sok szállal kötődik egymáshoz. A The European Council of High Ability 1987-ben azzal a céllal alakult, hogy a nemzetközi szakértők a személyes kapcsolatokon keresztül információt cseréljenek, és megoszthassák a tehetséggondozással kapcsolatos kutatási eredményeiket. 2012-ben Csermely Pétert nevezték ki az ECHA elnökének, aki ebben az időszakban a 2012-ben megalapított Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke is volt, és amely szervezet az elmúlt években kiépítette a Magyar Tehetségsegítő Hálózat modelljét, több mint ezer tehetségponttal. A tehetségpontok olyan oktatási intézmények, iskolák, melyek a tehetséges diákok speciális oktatásának helyszínei lehetnek. A Magyar Tehetségsegítő Tanács ezeket a tehetségkutató pontokat támogatja szakmai információval, továbbképzésekkel és speciális tankönyvekkel. A tehetségpontokon lehetővé teszik a tanárok számára, hogy hatékony módszerekkel és gazdagító eszközökkel foglalkozzanak a tehetséges diákokkal.

Az AJTK tehetséggondozással foglalkozó programjaiban is a közös munkát és az együtt tanulást igyekszünk megteremteni a résztvevő diákok számára. A 2014 óta működő Szóda Műhely programsorozatokat és tréningeket szervez középiskolásoknak, valamint blogot vezet és pályázatokat hirdet, amelyek a pályaorientációt és az iskolai közösségi szolgálat hasznos eltöltését segítik elő. A műhellyel egy újfajta oktatási szemléletért dolgozunk, aminek a vélemények megosztása, közös tanulás, tapasztalás és együttműködés az alapja. Az egyetemista korosztály számára meghirdetett gyakornoki pozícióink pedig betekintést nyújtanak egy think tank életébe, ahol a hallgatók produktívan hozzájárulhatnak a Tudásközpont kutatói munkájába.

A kreativitás és az adaptációs képesség elengedhetetlen lesz a jövő munkahelyein
Forrás: Shutterstock

Felismerve az oktatási helyzet fontosságát és a munkaerőpiaci kihívások kezelésének sürgősségét, számos hazai szervezet és cég is kapcsolódik valamilyen módon a digitális tehetséggondozáshoz. A Logiscool az iskolán kívüli foglalkozások szintjére emelte a programozást, amely lehetőség immáron 7 országban és 44 iskolában elérhető a 6 évesnél idősebb diákok számára. Egy másik remek példa a Skool, a Technológiai Oktatásért Alapítvány projektje, amely technológiai foglalkozásokat nyújt 8-18 év közötti lányoknak újszerű oktatási formában, vagy a Prezi alapítóihoz köthető Budapest School iskolái, amelyben egy újfajta diák- és tanárközpontú szemléletben készítik fel a gyermekeket a boldog életre. A Prezi egy másik projektje, a Bridge Budapest az egyetemista pályakezdők számára nyújt gyakornoki lehetőséget világcégeknél. Nemrég elindított programjukban pedig olyan tréningeket tartanak, amelyen kifejezetten gyakorlati, használható tudást és vállalkozói attitűdöt igyekeznek átadni a fiataloknak.

A technológia-alapú internetes társadalomban megváltozik a szakértelem kifejlesztésének és terjesztésének módja – minden elérhetővé válik, a hagyományos sztáregyetemek kora lejár. Egyre több szakma jelentősége csökken a digitális világban, amiket a robotmunka fog majd kiváltani. Az eddigi sikerszakmákat felváltják a kreatív, alkotó és problémamegoldó szakmák, melyekhez nem elég intelligensnek vagy tehetségesnek lenni, a kreativitás és az adaptációs képesség szintén elengedhetetlenek lesznek. Ez már nem a jó teszteredmények összegyűjtésén, hanem az összekapcsolódás és az alkalmazkodás képességein alapul, ami azt jelenti, hogy a tehetséggondozásnak is támogatnia kell ezen készségek fejlesztését a jövőben.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!