Törökország “Peace Spring” hadművelete és annak utóhatásai

Törökország “Peace Spring” hadművelete és annak utóhatásai

2019.10  | Olvasási idő: 10 perc

Bár az utóbbi két hétben a török hadsereg még folytatta „Peace Spring” hadműveletét Északkelet-Szíriában, az USA által kieszközölt tűzszüneti alku és a török-orosz megegyezés tulajdonképpen elejét vette a törökök további expanziójának a kijelölt műveleti területen. Ez az elemzés szemügyre veszi a török hadműveletre nyugaton és keleten adott politikai reakciókat és kitér arra, hogy a jelenlegi helyzet mit jelenthet a szíriai konfliktus végkimenetelére nézve.

Törökország „Peace Spring” katonai hadművelete heves politikai vitákat váltott ki a döntéshozók között mind nyugaton mind keleten. A hadművelet eredeti céljai, így egy 1200 négyzetkilométer nagyságú biztonsági zóna létrehozása Szíriában a török-szír határ mentén, több száz új város és falu felépítése, illetve 3 és fél millió jelenleg Törökországban menedéket kapó szír menekült repatriálása, negatív visszhangot kaptak azok részéről, akik régóta a kurd autonómia támogatói és azok részéről is, akik a biztonsági zónák hatékonyságát szakmai szempontból kérdőjelezik meg. Másrészt, megkérdőjelezhető Törökország tisztességes közvetítő szerepe Szíriában, mivel személyes konfliktusa van a helyi kurd katonai mozgalmakkal, amelyeket a Kurdisztáni Munkáspárthoz (PKK) kötődő szervezetként tart számon. A PKK egy törökországi kurd szeparatista mozgalom, amely nemzetközileg terrorszervezetként van nyilvántartva. A tény, hogy a török hadsereg olyan területen hajt végre hadműveletet, ahol a kurdok már öt éve kormányzó erők, felvetette az etnikai tisztogatás rémképét. Amellett, hogy egyesek a terv hatékonysága és a törökök embertelen magatartása miatt aggódtak, Izrael és a kurdokat támogató arab államok amiatt is aggódtak, hogy jelentős területek kerülnek Oroszország, Irán és Törökország fennhatósága alá. A hatalmi átrendeződés eredménye ugyanis az lenne, hogy Oroszország, Törökország és Irán vennék át a regionális rend vezető szerepét, miközben az USA által meghatározott regionális rend egyértelműen letűnne.

2019 októberében, miután megérkezett egy régóta várt felhatalmazás Trump amerikai elnöktől, a NATO tagállam Törökország elindította katonai hadműveletét, aminek céja Kobani, Tal Abyad, Ras al-Ayn és Qamishli városok, illetve az ezektől délre eső, az Eufráteszig húzódó területek elfoglalása volt. A lakosság ezeken a területeken többségében kurd és türkmén. A „Peace Spring” hadműveletnek olyan céljai vannak, amiket Recep Tayyip Erdoğan török elnök már régóta tervezett megvalósítani. 2016-ban Törökország végrehajtotta a „Euphrates Shield” hadműveletet, amit Oroszország előzetesen jóvá hagyott. Törökország behatolhatott Északnyugat-Szíriába, ahol megtisztította a területet az Iszlám Állam terrorszervezet és a kurdok harcosaitól is. 2018-ban Törökország végrehajtotta az „Olive Branch” hadműveletet, amivel kiterjesztette fennhatóságát keleti irányban. Azoban az amerikai katonai jelenlét a térségben megakadályozta azt, hogy a török hadsereg a fennhatósága alá vonja a teljes Eufrátesztől északra eső területet. Ezért aztán Trump elnök döntése októbere 9-én, aminek értelmében az amerikai katonai erők a török határ közeléből visszavonultak délnyugat felé, a régóta várt pillanat elérkezését jelentette Erdoğan török elnök számára, hogy tovább terjeszkedjen a kurdok által felügyelt területeken.

Törökországnak kettős célja van a „Peace Spring” hadművelettel. Egyrészt fel akarja számolni az ún. „terrorfolyosót” a déli határa mentén. Egy Dél-Törökországra és Észak-Szíriára kiterjedő kurd autonómia minimális török ellenőrzéssel a terrorforgatókönyv Törökország számára, mivel az elmúlt negyven évben a kurdok jelentették a legnagyobb biztonsági fenyegetést az ország számára. Ezért a török hadsereg elsődleges célpontjai Szíriában a kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD) és a Demokratikus Egyesülés Pártja (YPG), mivel mindkettőt a PKK alszervezeteként tartja számon a török vezetés. Másrészt, Törökország megoldást akar találni a jelenleg menekültként befogadott 3 és fél millió szír állampolgár repatriálására Szíriában. Ezért, amennyiben a katonai műveletei sikerrel járnak, Törökország tervet készített egy 480 kilométer hosszú és 30 kilométer széles biztonsági zóna kialakítására a szír határ és az Eufrátesz folyó között. Törökország szerint ez a terület alkalmas lehet legalább 3 millió szír menekült elszállásolására.

tārkāpm.jpg

A Törökország által kijelölt biztonsági zóna területe

A külső fenyegetések mellett a belpolitikai fejlemények is ösztönözték a török vezetést a „Peace Spring” hadművelet elkezdésére. Az általános elégedetlenség az ország gazdasági helyzetével és a népi ellenérzések a szír menekültekkel szemben meggyengítették a bizalmi kapcsolatot Erdoğan és az AKP kormánypárt szavazóbázisa között. A 2019-es önkormányzati választásokon Erdoğan elnök elbukta számos hagyományos bázisát, többek között Isztambult is. Láthatóan meggyengült az elnök köteléke a saját bázisával. Ráadásul Ahmet Davutoğlu volt miniszterelnök és Ali Babacan volt miniszterelnök-helyettes bejelentették, hogy megszüntetik tagságukat a kormányzó AKP pártban. Ez ahhoz vezetett, hogy az AKP szavazóbázisa megosztottá vált azok között, akik Erdoğant, Davutoğlut vagy Babacant támogatták. Ezért a katonai hadművelet úgy is értelmezhető, mint Erdoğan elnöki hatalmának konszolidációs eszköze. Ha a hadművelet eléri a kitűzött célokat, az lehetőséget teremt arra, hogy Erdoğan újraépítse támogatói bázisát.

Trump elnök döntése az amerikai katonai alakulatok kivonásáról a térségből és Törökország azonnali bevonulása megosztotta a nemzetközi közösséget. Egyes országok, így Szíria, Németország, Szaúd-Arábia és Svédország azonnal elítélték a hadműveletet. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Belgium az ENSZ BT keretében rendkívüli ülést hívott össze, azonban az ENSZ nem adott ki a török offenzívát elítélő nyilatkozatot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Törökország katonai műveleteinek a beszüntetését követelte. Az EU nemcsak a kurdokat érintő humanitárius katasztrófa lehetőségétől fél, hanem azoknak az Iszlám Államhoz csatlakozó önkénteseknek a sorsa is aggasztja, akik jelenleg a kurdok által őrzött átmeneti börtönökben raboskodnak. Azok a harcosok, akik EU-s állampolgársággal rendelkeznek, általában Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból és az Egyesült Királyságból utaztak Szíriába. Az EU-s országok azonban remélik, hogy a szír és iraki állam vezetői maguk gondoskodnak a jogi tárgyalásokról attól függetlenül, hogy milyen állampolgársággal rendelkeznek a foglyok. Bár néhányuk ügyét már megtárgyalták és ítélet is született, többségük még mindig a kurdok által őrzött börtönökben várja, hogy mi lesz a sorsa. Ha hatalmi vákuum jön létre ebben a térségben, akkor ezek a foglyok megszökhetnek és visszatérhetnek hazájukba és akkor az EU-s államok számára fejtörést okozhat, hogy megfelelő jogi keretek között elítéljék őket szíriai cselekményeik miatt. Nem minden európai állam támogatta az EU álláspontját. Magyarország feltételesen támogatta a török hadműveletet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy Magyarország nemzeti érdeke azt kívánja, hogy Törökország megoldja a menekültkérdést otthon, mivel egy potenciális migrációs hullám közvetlen fenyegetést jelent Magyarország számára. Ha Törökország egy olyan hadműveletet végez, ami megoldja a menekültkérdést, akkor Magyarország nemzeti érdeke azt diktálja, hogy támogassa Törökország szíriai küldetését.

Míg Európában az Iszlám Állam terrorszervezet és a menekültkérdés volt a két fő témája a Törökország katonai hadművelete körüli vitának, addig az Egyesült Államokban a politikai és katonai közösség egyet nem értése okozta a törést az USA katonai szerepéről Szíriában. Trump elnök török hadműveleteket elítélő nyilatkozata és az október 14-én kiadott elnöki rendelet, amely szankciókat léptetett életbe a török kormányra és olyan személyekre, akik az emberi jogokra és Szíria békés jövőjére fenyegetést jelentenek, úgy értelmezhetőek, mint Trump elnök kihátrálása a korábbi döntése alól. Ugyanakkor, mivel az amerikai katonai erők kivonása a török műveleti területekről már tulajdonképpen lezárult, ezért Törökország fizikai korlátozása már nem lehetséges az USA számára. Orosz és szír rezsimerők azonnal elfoglalták a korábban az USA által felügyelt területeket. Bár Trump elnök úgy pózol, mint az elmúlt hetek tárgyalásainak erősembere, valójában az Oroszország (szír felhatalmazással) és Törökország közötti egyezmény vezetett a szíriai katonai viszonyok rendezéséhez, míg a mostanra nagyon gyenge pozícióval rendelkező amerikai hadsereg áthelyezte műveleti területét Szíria Irakkal határos keleti végébe.

International_Meeting_on_Syrian_Settlement_in_Astanam.jpg

Az “Asztanai békefolyamat” tárgyalásai 2017-ben
Forrás: Wikipedia

A legutóbbi amerikai, török és orosz műveletek eredményeként a katonai egyensúly elbillent az Aszad-rezsim irányába, mivel utóbbi egy hatalmas terület felett visszakapta szuverenitását, ahol az elmúlt öt évben a kurd vezetésű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és az amerikai hadsereg gyakorolta a fennhatóságot. A török-orosz egyezmény alapján az Eufrátesztől északra eső területek Törökország, Oroszország és az Aszad-rezsim közös felügyelete alá fognak tartozni. A jelenlegi helyzetben Oroszország az elsőszámú erős emberré vált több párhuzamos közel-keleti ügyben is. Ezek az ügyek együttesen az „asztanai békefolyamat” keretében tárgyalhatóak. A folyamat kiterjesztése lehetővé tenné Oroszország számára, hogy tartós tűzszünetet eszközöljön ki Szíriában és a szomszédos arab államokat, illetve az európai államokat is tárgyalóasztalhoz ültesse. A folyamat sikere attól függ, hogy a résztvevők saját kétoldali ügyeik elé tudják-e sorolni Szíria jövőjét és ennek érdekében elismerik-e Bassár al-Aszadot Szíria legitim vezetőjének. Ahogy ezt már láthatjuk, előbbire és utóbbira is vannak pozitív jelek és ezért bizakodóak lehetünk az Asztanai békefolyamat sikerét illetően.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!