Transzanatóliai gázvezeték

Transzanatóliai gázvezeték

3…, 2…, 1…, START!

2018.06  | Olvasási idő: 7 perc

Törökország 2018 júniusában kétségkívül az előrehozott választások kapcsán kerül leginkább a figyelem középpontjába. Időszerű azonban szólnunk egy olyan, Törökországot érintő stratégiai jelentőségű eseményről is, amely szintén ehhez a hónaphoz köthető. Június 12-én adták át ugyanis az országot keresztülszelő és sokszor csak az „energia selyemútjának” nevezett Transzanatóliai gázvezetéket, amelynek megépítése nemcsak Törökország szempontjából fontos, de egész Európa energiabiztonságára hatással lehet. Cikkünk ennek a projektnek a legfontosabb összefügéseire kíván rávilágítani.

2018. június 12-én, Eskişehirben került sor a Transzanatóliai gázvezeték (TANAP) ünnepélyes átadására. Az elkészült gázvezeték a Kelet-Törökországban lévő Ardahan tartományból indul, és összesen húsz tartományon keresztülhaladva szállítja a földgázt Edirne tartomány Görögországgal határos részéig. A projekt részét képezi az Európai Unió által szorgalmazott Déli gázfolyosónak, amelynek célja, hogy európai államoknak is hozzáférést nyújtson a kaszpi-tengeri eredetű földgázhoz egy olyan gázvezeték-infrastruktúrán keresztül, amely Azerbajdzsántól egészen Olaszországig fog húzódni. Ennek a gázfolyosónak az első szakasza, az Dél-kaukázusi gázvezeték (SCP) már több mint egy évtizede szállít gázt a Sah Deniz gázmezőktől Grúzia érintésével Törökországba. Most azonban a folyosó második szakasza, az 1850 kilométer hosszú TANAP is elkészült. A harmadik szakasz a Transzadriai gázvezeték (TAP) nevet viseli, és Görögország keleti határaitól Albánián át Olaszországig szállítja majd az azerbajdzsáni eredetű földgázt. Ez utóbbi szakasz jelenleg építés alatt áll, és várhatóan a 2020-as évek elejére kerülhet átadásra. A TANAP kezdeti kapacitása évente 16 milliárd köbméter lesz. Ebből a mennyiségből évi 6 milliárd köbméter gáz Törökországhoz kerül, a maradék 10 milliárd köbmétert pedig az európai piacokra szállítják majd tovább. A tervek szerint a későbbiekben tovább bővíthetik a szállítási kapacitásokat kezdetben évi 22, majd 31 milliárd köbméterre.

Fontos rávilágítani, hogy a TANAP átadása nem csupán Törökország számára jelentős esemény, hanem a tágabb, regionális energiabiztonsági folyamatok szempontjából is sarkalatos kérdés. A növekvő energiaigényű Törökországnak egyrészt fontos szem előtt tartania, hogy milyen forrásokból és milyen infrastruktúrán keresztül szerezheti be az energiatermelésében jelentős szerepet betöltő földgázt, másrészt az is lényeges, hogy lehetőségei szerint diverzifikálni tudja jelenlegi importszerkezetét. A TANAP bekapcsolásával tehát Azerbajdzsánból fog többletforrásokhoz jutni Törökország, ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy ez nem fogja drasztikusan megváltoztatni az állam földgázimport-szerkezetét. Ebben jelenleg Oroszország rendelkezik a legnagyobb részesedéssel, mivel a teljes török gázimport 53%-a innen származik. Őt követi Irán 17%-kal, illetőleg Azerbajdzsán 14%-kal. Ezekben az arányokban tehát végbemehetnek változások, ugyanakkor azt is érdemes látni, hogy a TANAP építésével párhuzamosan zajlott és zajlik ma is az Oroszország és Törökország között közvetlen földgázszállítási összeköttetést teremtő Török Áramlat gázvezeték építése. A vezeték célja egyrészt a problémás tranzitterületnek számító Ukrajnán is keresztülhaladó Nyugati Útvonal gázvezeték kiváltása, másfelől az, hogy a későbbiekben többletszállításokat tegyen lehetővé Törökország és esetleg más további piacok irányba. A vezeték évi 15,75 milliárd köbméter szállítási kapacitással rendelkezik majd. Kérdés, hogy a tervezett második ág – amely évente újabb 15,75 milliárd köbméteres mennyiséget jelentene – mikor készül el. Ezzel kapcsolatban Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója 2018 elején úgy nyilatkozott, hogy 2019 végéig a Török Áramlat mindkét ága üzemelni fog. Ez egyrészt tovább növelheti az energiaügyek fontosságát az orosz–török kétoldalú kapcsolatokban, másrészt pedig fokozhatja Törökország beágyazottságát a nemzetközi energiaszállítási és energiakereskedelmi folyamatokba.

A Déli gázfolyosó
Forrás: Wikimedia Commons, szerző: Pechristener, licenc: CC BY-SA 2.0

A török külpolitikai kommunikációban állandó elemként jelenik meg, hogy az ország földrajzi adottságainál fogva energiaexportáló országokat köt össze energiaimportáló országokkal, és így Törökországnak célkitűzése, hogy megbízható tranzitországként fontos szereplővé váljon a regionális energiabiztonsági architektúrában. Erre geostratégiai helyzete valóban is lehetőséget ad, így bár területén kevés szénhidrogénkincs található, Törökország ténylegesen fontos tényezővé válhat a nemzetközi energiapolitikai folyamatokban. Kissé leegyszerűsítve úgyis fogalmazhatunk, hogy a TANAP-vezeték átadásával egy közel másfél évtizedes kérdés végére kerülhet pont. Ennek a hátterében az a szándék található, hogy az európai államok Oroszország európai piaci részesedését ellensúlyozandó alternatív gázforráshoz kívánnak jutni. A politikai elhatározás már a kétezres évek óta megvolt arra, hogy a fenti kérdést a Kapszi-térség és Európa közötti gázvezeték létesítésével oldják meg. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik a 2006-ban átadott Baku–Tbiliszi–Ceyhan-kőolajvezeték megépítése is: szakértők szerint ezzel megnyílt az „olajkapu” Nyugat felé. Ennek a projektnek a jelentősége abban állt, hogy ezáltal a posztszovjet térben egy Oroszországtól független energiaprojekt valósulhatott meg. Ugyanezt a geopolitikai célt szolgálta volna egy sor olyan terv is, amely új gázvezetékek létesítésével a kaszpi-tengeri és azerbajdzsáni földgázt kívánta volna Európába juttatni. Ezek a tervek azonban sorra elbuktak, köztük a legismertebbé Nabucco-projekt is, amely szintén Törökország érintésével szállított volna gázt Közép-Európa irányába. Céljait tekintve a most megvalósult TANAP-beruházás a fenti projektek egyfajta folytatásának tekinthető, ugyanakkor jelentős eltérések is mutatkoznak az előzmények és a TANAP sajátosságai között többek között az útvonal, a finanszírozás és a tulajdonosi szerkezet tekintetében. Míg a Nabucco-projektben a török BOTAŞ mellett az európai uniós országok energiacégei voltak a részvényesek, addig a TANAP 51%-ban az azerbajdzsáni SOCAR, 30%-ban a török BOTAŞ, 12%-ban a British Petrol, 7%-ban pedig a SOCAR Törökország tulajdona.

A TANAP átadása, illetve bekapcsolása a regionális energiabiztonsági dinamikákba tehát egyfelől olyan szimbolikus lépés, amely lehetővé teszi, hogy a kaszpi földgáz elindulhasson Európa irányába, ezáltal növelve európai országok alternatív földgázbeszerzési lehetőségeit. Másfelől viszont azt is fontos megemlíteni, hogy Törökország számára ezzel a projekttel az oly sokszor hivatkozott energiatranzit-szerep nyer gyakorlati értelmet. Törökország korábban már fontos kőolaj-tranzitországgá vált, most pedig a földgáz esetében is hasonló történhet. Igaz, korábban Törökország kisebb mennyiségben már újraexportált azerbajdzsáni gázt Görögország részére, ám most a közvetlen infrastruktúra a török tranzitszerep kiemelt fontosságú eszközévé válhat, miközben Törökország belföldi használatra szánt földgázt is tud biztosítani magának a TANAP-on keresztül. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy 16 milliárd köbméteres évenkénti szállítási kapacitásával a TANAP-vezeték önmagában nem képes arra, hogy drasztikus változásokat idézzen elő a regionális energiakereskedelmi status quóban. Ennek ellenére a projekt geopolitikai szempontból mégis fontosnak tekinthető, és sikerességét az is befolyásolja majd, hogy a jövőben bővítik-e a kapacitását. Ez utóbbinak viszont az is előfeltétele, hogy az importáló partnerek elég versenyképesnek találják az azerbajdzsáni gáz árát ahhoz, hogy szerződést kössenek annak a TANAP-on és a Déli gázfolyosón keresztül történő megvásárlására. Hasonlóképpen az is kérdés, hogy vannak-e olyan további államok, amelyek a jövőben esetlegesen hajlandóak lennének ezen az infrastruktúrán keresztül földgázt szállítani Európa irányába. Ez kétségkívül tovább növelheti a projekt jövedelmezőségét és geopolitikai súlyát.

 

A nyitókép forrása: Wikimedia Commons, szerző: President.az, licenc: CC by 4.0

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!