Úton az okos Európai Unió felé?

Úton az okos Európai Unió felé?

Áttekintés az európai digitális forradalomról

2019.03  | Olvasási idő: 12 perc

Az áruk, a személyek, a szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása ma már a mindennapi élet természetes részét képezi az EU-n belül. Ugyanakkor a kibertérben még mindig számos választóvonal húzódik a kontinens polgárai között, így az Unió digitális egységes piaci stratégiája keretében ezen a területen is szeretné még szorosabbra fűzni a tagországok közötti kapcsolatokat és még jobban integrálni a kontinens hatalmas digitális piacát. De hogy mit is jelent ez a stratégia valójában, és melyik államok járnak leginkább elöl a digitálizációs reformokban? Az alábbi írásban ezeket a kérdéseket feszegetjük, és áttekintést adunk az európai digitális forradalom jelenlegi helyzetéről.

shutterstock_1298910019_nyito.jpg

Forrás: Shutterstock

Az Európai Unió polgárai számára az áruk, a személyek, a szolgáltatások, valamint a tőke szabad mozgása ma már kétségtelenül a mindennapjaik szerves részét képező előnyöknek számítanak. A digitális térben azonban továbbra is számos korlát van nemcsak a kontinens összes országa, de a 28 tagállam között is. Az Európai Bizottság ezért azt a célt tűzte ki maga elé, hogy felszámolja az államok közötti digitális akadályokat, ezáltal pedig a kibertérben is integráltabbá teszi a mostani ötszázmilliós piacot. Ennek a nagyratörő tervnek a megvalósításához a Bizottságnak az Európai Parlamenttel és a tagállami kormányokkal is konszenzusra kell jutnia. Az európai közszolgáltatások digitalizálása már megindult, ezt pedig az Unió is támogatja digitális egységes piaci stratégiája keretében. Írásunkban a főbb pontokat körüljárva áttekintést adunk az európai digitális forradalom jelenlegi helyzetéről.

A digitális egységes piac: rövid áttekintés

A digitális egységes piaci stratégia (angol rövidítése után DSM) a lisszaboni stratégia direktíváival összhangban 2015-ben indult el. A DSM egyik fő célja, hogy korlátlan hozzáférést biztosítson a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz, és ezzel hozzájáruljon a versenyképes és tudásalapú gazdaság fejlődéséhez Európában. A stratégia három pilléren alapul: (1) a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása; (2) a digitális hálózatokhoz és innovációkhoz szükséges környezet megteremtése; (3) a digitális gazdaság potenciáljának növelése. A digitális egységes piac megvalósulása az európai integrációs projekt egyik legsokrétűbb és legfontosabb eredménye lenne. Túl azon, hogy ezáltal több száz millió európai polgár élete válna könnyebbé, a DSM sikeres valóra váltása Európát is tényleges digitális nagyhatalommá tenné.

BA_01.jpg

A 2015-ben elindított európai digitális egységes piaci stratégia három pillére
Forrás: A Digital Single Market for Europe: Commission sets out 16 initiatives to make it happenlicenc

 

Az említett előnyök miatt a DSM-stratégia a Juncker-bizottság számra prioritást jelent. Az EU statisztikái szerint ráadásul a DSM 415 milliárd euróval járulhat hozzá az uniós gazdaság teljesítményéhez. A projekt elindítása óta az Európai Bizottság harmincöt jogalkotási javaslatot tett, azonban a siker érdekében az Európai Tanács és az Európai Parlament közötti összehangolt intézményi együttműködés is szükséges. A Bizottság tehát nemcsak kezdeményezője, hanem koordinátora is a stratégiának. Ennek érdekében a Bizottság 2017 májusában három fő cselekvési területre helyezett súlyt. Ezek közül az első az európai adatgazdaság (European Data Economy) fejlesztését, a második az EU-t fenyegető különböző kiberbiztonsági fenyegetések elhárítását, a harmadik pedig az átlátható és megbízható internetes ökoszisztéma létrehozásának a támogatását célozza.

Mint korábban említettük, a DSM nemcsak 415 milliárd euróval járulna hozzá az európai gazdasághoz, de a becslések szerint mintegy 1,3 millió új munkahelyet is teremtene. Ráadásul a stratégia a nagyberuházások számára is új lehetőségekkel szolgál. Például 2016 első három negyedévében 10,1 milliárd eurónyi befektetés érkezett az európai technológiai vállalatokba, s ha ezek a tendenciák folytatódnak, az európai adatgazdálkodás 2020-ra az uniós GDP 4%-át fogja kitenni. A társadalom és a gazdaság digitalizálásával kapcsolatban elmondható, hogy az EU tagállamai élen járnak az olyan fejlesztések terén, mint az online összekapcsoltság, a digitális készségek fejlesztése vagy a közszolgáltatások digitalizációja. A DSM sikeressé tétele érdekében arra is szükség van, hogy az uniós intézmények és a tagállamok is intézkedéseket tegyenek ezen a téren. Az EU-ban az e-kereskedelem ösztönzése és az európai kiberbiztonság javítása mellett elengedhetetlenül fontosak a digitális infrastruktúrákat érintő beruházások is.

Milyen eredményeket sikerült eddig elérni?

Az uniós polgárok jelentős része 2015 májusa óta több fontos újítást is tapasztalhatott. Ezek érintik a kisvállalkozások országokon átnyúló kereskedelmét, az önkormányzatok által biztosított ingyenes Wi-Fi-szolgáltatásokat (WiFi4EU), miközben az online kezelt adatok biztonsága is előtérbe került. A közigazgatás területén az e-kormányzat kialakítását célzó különböző cselekvési tervek lehetővé teszik az államok számára, hogy évenként mintegy ötmilliárd eurót takarítsanak meg, az elektronikus közbeszerzésekre, valamint az aláírásokra való áttérés pedig átláthatóbbá teheti az állami szektor működését. E pozitívumok a legtöbb európai számára csak közvetetten váltak érzékelhetővé, így számukra a legkézzelfoghatóbb újítást talán a roamingdíjak 2017. június 15-i eltörlése jelentette. 2018-tól ezt az online előfizetések hordozhatósága is kiegészíti, lehetővé téve, hogy a például a Spotify-on vagy a Netflixen megvásárolt sportközvetítés-, zene-, film- és e-könyv-előfizetéseinket az Unió bármely szegletében élvezhessék.

BA_02.jpg

Az EU 2015-ös kezdeményezései számára meghatározott ütemterv
Forrás: A Digital Single Market for Europe: Commission sets out 16 initiatives to make it happenlicenc

 

hálózati információs biztonsági irányelv (angol rövidítése után NIS-irányelv) az első olyan uniós szintű jogszabály, amely érinti a kiberbiztonság kérdését. A NIS-direktíva várhatóan a gazdaság további növekedését elősegítő környezetet teremt majd, ezzel is hozzájárulva az új munkahelyek létrehozásához. Az európai befektetések növelése ugyancsak hatalmas lehetőségeket rejt a DSM-mel kapcsolatban. A stratégia nyilvánvaló gazdasági és munkaerőpiaci hasznán kívül is áttörést jelenthet a kontinens számára. Egyrészt azért, mert az EU jelenleg a technológiai fejlesztések területén lemaradásban van Ázsia és az Egyesült Államok mögött. Másrészt viszont azért, mert a kontinenst napjainkban számos politikai kérdésben a megosztottság jellemzi, úgyhogy épp itt az ideje, hogy egy kicsit nagyobb sebességre kapcsoljon, és újabb lépést tegyen a koherens, egységes európai piac kialakítása irányába. Ha ugyanis az EU szeretne megbirkózni a kibertérből érkező fenyegetésekkel, akkor az általa megteremtett egységes piacnak a digitális térben is folytatódnia kell.

Az uniós intézmények és a tagállamok szerepe

A Bizottság által kiadott rövid tájékoztatás alapján a testület harmincöt jogalkotási és politikai javaslatot tett a digitális egységes piacra vonatkozóan. Andrus Ansip, a digitális egységes piacért felelős észt európai biztos (aki egyébként a Bizottság egyik alelnöke is) nemcsak az Európai Parlament képviselőit, hanem a tagállamokat is arra kérte, tegyék meg a szükséges lépéseket, és a bizottsági javaslatot minél hamarabb biztosítsák támogatásukról. Ansip biztos úr kérése meghallgatásra talált: a bolgár, majd később az osztrák elnökség is kiemelt elnökségi programpontként kezelte a DSM-et. Mindezek mellett a Tanács tizennyolc hónapos programja szintén a digitális egységes piac fejlődését kívánta elősegíteni. Mint látható, az egyes elnökségek arra törekedtek, hogy minél hamarabb megszűnjenek az e-kereskedelem számára korlátozást jelentő akadályok. Az adatok szabad áramlása és a digitális közszolgáltatások előmozdítása révén Európa nagyot lépett előre az „okosgazdaság” (smart economy) irányába. Mindezt az Unió 2016–2020-as periódusra vonatkozó e-kormányzati cselekvési tervében foglalták össze. A tervnek szintén része a közös piacon belüli elektronikus azonosítás.

A tagállamok és a tagjelölt államok összekötése

A DSM az európai uniós értékek terjesztésének is jó eszköze lehet. A digitális korlátozások lebontása ugyanis hozzájárulhat ahhoz, hogy erősödjön a regionális vagy adott esetben a régiók közötti összeköttetés. Éppen ezért a digitális reformok okozta előnyökből nemcsak a tagállamok, hanem sok más európai ország is profitálhat. A huszonnyolc tagállam mellett Norvégia, Svájc vagy Izland is élen jár az európai digitális forradalomban. A gazdasági digitalizáció egyébként az olyan uniós prioritások esetében is kedvező hatással járhat, mint például a Nyugat-Balkán (vagyis Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia) európai integrációs folyamatának előmozdítása. A közigazgatás modernizálása, a kiberbiztonság területén való együttműködés, illetve az EU-s és a tagjelölt országok közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos, Mariya Gabriel 2018. június 25-én bejelentette, a nyugat-balkáni országok számára egy digitális menetrendet (Digital Agenda for the Western Balkans) állított fel.

BA_03.jpg

A Nyugat-Balkán számára felállított digitális menetrend
Forrás: European Commission launches Digital Agenda for the Western Balkanslicenc

 

Korszerű közszolgáltatások

A közszolgáltatások digitalizálása és általában véve az e-kormányzás ma már alapfeltétele az átlátható és hatékony kormányzásnak. Mindezek mellett ez a fajta átalakulás nemcsak a digitalizációt és a modernizációt segíti elő, de bizonyos attitűdbéli változásokhoz is hozzájárul. A DSM által pályára állított cselekvési terv mögött meghúzódó elképzelés az volt, hogy a digitális, valamint a technológiai eszközöknek köszönhetően a 2016–2020-as időszakban a közintézmények és a polgárok közötti kapcsolatok meg tudjanak erősödni. Az Európai Bizottság stratégiája úgy kívánja ösztönözni az uniós és a tagállami adminisztratív rendszerek átalakítását, hogy a szolgáltatások digitalizálása, az átláthatóság és a mobilitás megkönnyítése érdekében az egyes reformok sajátos elvek betartásával valósuljanak meg. Ezek az elvek összhangban vannak az Unió négy alapvető szabadságával, ráadásul a bizalmat és a biztonságot is növelhetik. A jövőben a banki, a pénzügyi, a kereskedelmi és az egyéb gazdasághoz köthető tevékenységek mindenképpen ezen innovációk mentén fognak alakulni. A határokon átívelő és az ágazatközi interakciókat pedig az elektronikus azonosítás teszi majd lehetővé.

BA_04.jpg

Az EU 2016 és 2020 közötti e-kormányzati cselekvési terve
Forrás: European eGovernment Action Plan 2016–2020licenc.

 

Kik teljesítenek a legjobban?

De mégis hogyan teljesítenek az egyes országok a digitális gazdaság fejlesztése tekintetében? Az említett intézkedéseknek köszönhetően az Európai Bizottság mérni tudja a tagállamok által a közszolgáltatások korszerűsítésében elért eredményeket. Vitán felül áll, hogy a legjobban teljesítő országok (Dánia, Svédország és Finnország) mind a skandináv régióból kerülnek ki, majd őket követik a Benelux államok és az Egyesült Királyság. Az Unió keleti tagállamait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Észtország messze lekörözi a többi tagállamot. A felsorolt országok nemcsak saját polgáraik, de az uniós polgárok számára is képesek magas szintű e-kormányzati szolgáltatásokat nyújtani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezek a kormányok egyre több információt és szolgáltatást tesznek elérhetővé a világhálón. A határokon átnyúló mobilitás pedig lehetővé teszi a nagyobb fokú összekapcsolódást a kezdő vállalkozások számára. A digitalizálás előnyei nemcsak állami, hanem helyi szinten is megfigyelhetőek.

A Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) öt kritérium alapján rangsorolja az egyes országokat: az összekapcsolhatóság, a humán tőke, az internetes szolgáltatások minősége, a digitális technológia használata és a digitális közszolgáltatások. A digitális közszolgáltatások tekintetében Észtország kapta a legmagasabb pontszámot. Náluk például az e-kormányzati felhasználók aránya elérte a 96%-ot, ez pedig az EU-átlag több mint kétszerese. De mit jelent mindez a gyakorlatban? Azt, hogy náluk az online szolgáltatások megvalósítása, illetve a digitális szolgáltatások az üzleti szektor számára is elérhetőek. Érdemes megjegyezni, hogy a digitális információs infrastruktúrának a bevezetése (az ún. X-road project) nagyban hozzájárult az észt sikertörténethez.

BA_05.jpg

Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2018-as rangsora
Forrás: The Digital Economy and Society Index (DESI)licenc

 

A közép-európai régióban úgy tűnik, Ausztria rendelkezik a legerősebb pozíciókkal. Észtországhoz hasonlóan ők is nagy hangsúlyt fektettek a közszolgáltatások digitalizálására, így ezek 98%-a online is elérhető. Túl ezen Ausztria a mobileszközök használatában szintén a legjobbak közé tartozik. Magyarország viszont ezen a téren elmarad az európai átlagtól. 2014-ben indult el a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia, ám a közszolgáltatások digitalizálása egyelőre nagy feladatot jelent (nálunk jelenleg 45%-os az arány, ez pedig elmarad az uniós átlagtól).

A megoldásra váró feladatok

Az Európai Bizottság által kezdeményezett DSM-stratégia célja, hogy az Európai Uniót digitális szuperhatalommá tegye. A digitális forradalom kontinensünkön már megkezdődött, s ez minden bizonnyal jelentősen megváltoztatja majd a mindennapjainkat. Az EU elkezdte a digitális térben még fellelhető akadályok lebontását, a közigazgatási szolgáltatások digitalizálása pedig fokozatosan okosországokká transzformálja tagállamait. Ez pedig egyúttal lehetővé teszi az egészségügy, a munkahelyek, valamint a kis- és középvállalkozói szektor európai szinten megvalósuló összekapcsolását is.

A DSM-stratégiának jelenleg főleg jogi és technikai nehézségeket kell leküzdenie, de van néhány politikai jellegű kérdés is. A főbb problémák közé az adatátvitel, a személyes adatok védelme, valamint a szakmai és az üzleti titoktartás jogi védelme tartozik. Az EU részéről nagyobb mértékű ösztönzésre van szükség a tagállamok közötti adatmegosztás szabályozása érdekében. A jogi kérdéseken túl az adatok megosztása technikai szempontból is problémát jelent. Ennek oka, hogy az információs és kommunikációs technológiák harmonizációja még várat magára, ennek folyományaként pedig az adatok minőségében, a felhasznált modellekben és rendszerekben meglévő különbségek európai szinten kiütköznek, és gátat jelentenek a nemzeti szintek összekapcsolhatósága számára. Emiatt szükséges, hogy átfogó, európai szintű kezdeményezés történjen a technológiai, szervezeti és jogi harmonizáció megvalósítása érdekében.

Regisztrálj és fizess elő, hogy hozzáférhess az általunk kínált összes tartalomhoz!

Kíváncsi vagy a kutatóink által írt legfrissebb anyagokra? Szeretnéd elsőként elolvasni az elemzéseket? Akkor regisztrálj most!

Szeretnél egy olyan platform előfizetője lenni, ahol minden tudást megtalálsz egy helyen? Ahol nem csak mélyelemzések, de exkluzív online rendezvények anyagaiba is bepillantást nyerhetsz? Akkor ne habozz, vásárold meg kedvezményes áron elérhető előfizetési csomagjaink egyikét!